November 4-én elindult az ügynökakták nyilvános adatbázisa, de a beszervezési dossziékat csak 2027. február 25-ig kell közzétenni. Hadházy Ákos november 6-án azt kifogásolta, hogy a nevek így hamarabb váltak kereshetővé, mint azok az iratok, amelyek segíthetnek megérteni az érintettek történetét. A kérdés különösen érzékeny, miután a levéltár 164 ember téves besorolását ismerte el.
Mit lehet most megnézni?
A nyitottaktak.hu oldalon jelenleg három irattípus érhető el: a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagokon vezetett H-adattár. A 6-os karton nyilvántartási lap, amely személyes adatokat és az állambiztonsági kapcsolatra vonatkozó adatokat tartalmazhat. A beszervezési dossziék közzététele a folyamat következő lépése; ezek részletesebben mutatják be a beszervezés és a kapcsolattartás történetét. A levéltár főigazgatója már az induláskor figyelmeztetett arra is, hogy a fennmaradt állambiztonsági iratok hiányosak lehetnek, és tartalmuk sem feltétlenül valós.
Hadházy szerint a sorrenddel van baj
A volt országgyűlési képviselő bejegyzésében többféle helyzetet vázolt fel: más megítélés alá eshet, aki jelentett, aki aláírt ugyan, de nem jelentett, és aki valójában megfigyelt volt. Szerinte a mostani közzététel nem ad minden esetben elég támpontot e különbségek tisztázásához. Azt kérdezte, miért nem várták meg legalább a beszervezési dossziék hozzáférhetővé tételét. Hadházy a sietség lehetséges politikai okait is felvetette, de erre nem mutatott be bizonyítékot.
A közzététel két lépése ugyanakkor nem utólagos magyarázat: a levéltár főigazgatója már szeptember 29-én ezt az ütemezést ismertette. Hadházy bírálata így az előre meghirdetett sorrendre és annak következményeire vonatkozik, nem egy váratlanul elmaradt novemberi közzétételre.
Százhatvannégy ember rossz kategóriába került
A vita nem csupán az iratok értelmezéséről szól. Lezsák Sándor neve a hálózati személyek között jelent meg, holott a levéltár közleménye szerint a mágnesszalagos nyilvántartásban megfigyeltként szerepelt. Cseh Gergő Bendegúz főigazgató november 6-án közölte, hogy összesen 164 esetben történt hasonló hiba. Elmondása szerint a rendszer a mágnesszalagokon szereplő kapcsolati adatokat rosszul értelmezte. A hibát kijavították; a főigazgató szerint az intézmény akkori tudomása alapján már nem volt tévesen felkerült név az adatbázisban.
Ez nem apró lábjegyzet egy történelmi adatbázisban. Ha valakit megfigyeltként tartottak nyilván, a hálózati személyek közé sorolása éppen azt a különbséget mossa el, amelynek tisztázására az akták megnyitása szolgálna. Cseh minden érintettől elnézést kért, és azt mondta: a hiba elhárítása után felajánlja lemondását a fenntartónak. Ez felajánlásról szóló nyilatkozat, nem a lemondás megtörténtének bejelentése.
Miért fontos ez a családoknak?
Egy név megtalálása önmagában nem feltétlenül válasz arra, hogy az illető mit tett. A fennmaradt iratokat együtt kell értelmezni, a konkrét jelentések pedig más dokumentumokban, például munkadossziékban lehetnek. A levéltár tájékoztatása szerint az egykori megfigyeltek és hozzátartozóik ezek megismerését is kérhetik. Már november 4-én több mint 5000 további információt kérő kérelem érkezett az intézményhez, így az érdeklődőknek hosszabb ügyintézésre kell számítaniuk.
A következő határidő adhat több választ
A beszervezési dossziékat 2027. február 25-ig kell nyilvánosságra hozni. Ezek több körülményt tisztázhatnak, de a hiányos iratanyag miatt nem ígérnek minden egyes névre végleges választ. Hadházy időzítésre vonatkozó gyanúja továbbra is politikai felvetés; a téves besorolás és a dossziék későbbi közzététele viszont ellenőrzött tény. A múlt feltárása akkor lesz igazán használható, ha a keresőben talált neveket a hozzájuk tartozó iratokkal együtt lehet megítélni.
Felhasznált források