Megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét
Kedden a parlament titkos szavazáson választotta köztársasági elnökké Baka András jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét. A Tisza-frakció 140 igen szavazatával támogatta a jelöltet, míg a 6 nem voks valószínűleg a Mi Hazánk képviselőitől érkezett.
A feltételezések szerint Toroczkai László, Novák Előd, Dúró Dóra, Szabadi István, Apáti István és Dócs Dávid szavazhatott nemmel. Ezt azonban a voksolás titkossága miatt név szerint nem lehet hivatalosan bizonyítani.
A Fidesz és a KDNP frakciója nem vett részt a szavazáson. Baka András mandátuma az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb öt évig tart.
A Tisza saját hatalmának is korlátot szabott
Szombaton vált hivatalossá, hogy a Tisza-frakció Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek. A párt kétharmados parlamenti többsége miatt már ekkor szinte biztosra lehetett venni, hogy ő lesz Magyarország következő államfője.
A Tisza egyik választási ígérete az volt, hogy eltávolítja a Fidesz által politikai alapon kinevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Miután Sulyok nem mondott le, a parlamenti többség az Alaptörvény módosításával szüntette meg a megbízatását.
Sulyok Tamás végül aláírta a módosítást, ezzel pedig saját államfői mandátuma is véget ért. Baka András megválasztásával ugyanakkor a Tisza saját kormányzati mozgásterét is korlátozta, hiszen az új köztársasági elnök korábbi pályafutása alapján várhatóan nem pusztán a mindenkori parlamenti többség döntéseinek automatikus végrehajtója lesz.
Baka András hosszú utat járt be az államfői tisztségig
Baka András 1952-ben született, diplomáját pedig 1978-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1990-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatójaként dolgozott, majd 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
1990–1991-ben rövid ideig országgyűlési képviselőként is dolgozott a jobbközép-konzervatív Magyar Demokrata Fórum frakciójában. Parlamenti mandátumáról azt követően mondott le, hogy 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává választották.
Ezt a tisztséget egészen 2008-ig töltötte be, így csaknem két évtizedes nemzetközi jogi és bírói tapasztalatot szerzett.
A Fidesz támogatásával került a Legfelsőbb Bíróság élére
Baka Andrást 2009-ben, Sólyom László akkori köztársasági elnök javaslatára választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Megválasztását az akkor még ellenzékben politizáló Fidesz is támogatta.
A helyzet azonban rövid idő alatt megváltozott. 2011-ben a Fidesz-kormány átalakította az igazságügyi rendszert, Baka megbízatása pedig három és fél évvel annak eredeti lejárta előtt megszűnt. A Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezték át, az új intézmény élére pedig már nem ő került.
Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A testület 2016-ban megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, és jogsértő módon mozdították el hivatalából. Baka 2011 után is a Kúrián folytatta bírói munkáját.