Hatalmas minimálbér-emelkedés jöhet: ekkorát nőhetnek a fizetések
Komoly változás jöhet a legalacsonyabb keresetű dolgozóknál
Jelentős változás jöhet azoknál a munkavállalóknál, akik ma minimálbérből vagy garantált bérminimumból élnek. A minimálbérhez kapcsolódó személyi jövedelemadó csökkentése ugyanis érezhetően több pénzt hagyhatna a legalacsonyabb keresetűeknél. A tervek szerint az SZJA a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra mérséklődhetne, ami nem egyszerű technikai módosítást jelentene, hanem sokak számára valódi, kézzelfogható béremelkedést.
A változás különösen azoknak lehetne fontos, akiknek ma minden forint számít a hónap végén. A minimálbérből élők esetében egy ilyen adócsökkentés közvetlenül a nettó keresetekben jelenne meg, vagyis több pénz maradna a dolgozóknál. Ez sok családnál nem luxuskiadásokra menne, hanem a mindennapi megélhetésre: élelmiszerre, rezsire, közlekedésre, gyógyszerekre, iskolai kiadásokra és a hónap végi számlák rendezésére.
Akár több mint 25 százalékos béremelkedést is jelenthet
A számítások szerint az intézkedés akár több mint 25 százalékos béremelkedést is jelenthet azok számára, akiket közvetlenül érintene a változás. Ez már olyan mértékű növekedés lehetne, amelyet a dolgozók nemcsak a bérpapíron látnának, hanem a mindennapokban is éreznének. A pluszpénz különösen azoknál jelentene nagy segítséget, akik jelenleg a legalacsonyabb kereseti sávban dolgoznak, és akiknek a fizetéséből eddig alig maradt valami a kötelező kiadások után.
Egy ilyen emelkedés sok család számára nem pusztán néhány ezer forintos különbséget jelentene. A mindennapi bevásárlásnál, a számlák befizetésénél, a gyermekek ellátásánál vagy akár egy váratlan kiadás fedezésénél is komoly könnyebbséget hozhatna. A minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók helyzete évek óta érzékeny kérdés, hiszen az infláció, az energiaárak és az általános drágulás miatt a legalacsonyabb keresetek vásárlóereje különösen nagy nyomás alá került.
Több százezer munkavállalót érinthet közvetlenül
Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint a lépés javíthatná a közhangulatot. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a magyar cégek rendkívül nehéz helyzetben vannak. Mint mondta, ma Magyarországon körülbelül 200–220 ezer ember kap minimálbért, míg a garantált bérminimum nagyjából 500–550 ezer munkavállalót érint.
Ez azt jelenti, hogy a változás nem szűk réteget érintene, hanem több százezer dolgozó életére lehetne hatással. A minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon nemcsak bérpolitikai kérdés, hanem társadalmi jelentőségű ügy is, hiszen ezek a fizetések sok család megélhetésének alapját adják. Ha a dolgozók nettó keresete nőne, az nemcsak az egyéni háztartásokban jelenne meg, hanem a fogyasztásban is, hiszen a pluszpénz nagy része várhatóan visszakerülne a gazdaságba.
A cégek helyzete azonban rendkívül nehéz
A szakember szerint a helyzet azért is kényes, mert sok vállalkozás már most is nehezen tudja kitermelni a kötelező béremeléseket. A gazdaság állapotát jól mutatja, hogy a mintegy 450 ezer társas vállalkozásból körülbelül 160 ezer már bedőlés közeli állapotban van, vagyis pénzügyi szempontból kifejezetten veszélyes helyzetbe került.
Ez komoly figyelmeztetés arra, hogy a béremelés kérdését nem lehet kizárólag a dolgozók oldaláról vizsgálni. Miközben a munkavállalóknak szükségük van a magasabb nettó fizetésre, a vállalkozásoknak is működőképesnek kell maradniuk. Ha a cégek nem tudják kitermelni a bérköltségeket, az munkahelyek megszűnéséhez, elbocsátásokhoz vagy akár vállalkozások bezárásához vezethet. A legnehezebb helyzetben főként a kis- és középvállalkozások lehetnek, amelyek sokszor kisebb tartalékokkal működnek, és kevésbé tudják áthárítani a növekvő terheket.
Nem elég csak a béreket emelni, a gazdaságot is stabilizálni kell
Nógrádi József arra is kitért, hogy évente 30–35 ezer cég szűnik meg, az elmúlt években pedig nagyjából 100 ezer, főleg kis- és középvállalkozás ment tönkre. Szerinte ezért nem elég önmagában a bérek emelése: olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely egyszerre segít a dolgozóknak és stabilizálja a vállalkozások működését.
A minimálbérhez kapcsolódó adócsökkentés tehát sokak számára valódi könnyebbséget hozhatna, de a háttérben lévő gazdasági gondokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. A kérdés az, sikerül-e úgy növelni a fizetéseket, hogy közben a cégek se roppanjanak bele a terhekbe. A dolgozók oldaláról nézve a 15 százalékról 9 százalékra csökkenő SZJA egyértelműen kedvező lépés lenne, a vállalkozások szempontjából azonban csak akkor lehet tartósan eredményes, ha mellette a gazdasági környezet is kiszámíthatóbbá válik.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy a béremelési szándék és a vállalkozások teherbíró képessége hogyan hozható egyensúlyba. Ha ez sikerül, akkor az intézkedés egyszerre javíthatja a legalacsonyabb keresetű dolgozók élethelyzetét és a gazdasági hangulatot is. Ha viszont a cégek nem kapnak elegendő mozgásteret, akkor a béremelés mögött komoly működési problémák maradhatnak. A cél tehát nemcsak az, hogy több pénz kerüljön a munkavállalókhoz, hanem az is, hogy közben a munkahelyek és a vállalkozások is megmaradjanak.