Hivatalos: Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé az Országgyűlés. A Fidesz nem vett részt a szavazáson, üresen állnak a frakció székei.
Elsöprő többséggel választották meg
A keddi titkos szavazáson összesen 146 képviselő voksolt. Baka András 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, tartózkodás nem volt, így már az első fordulóban megszerezte a szükséges kétharmados támogatást. A Fidesz–KDNP képviselői korábbi bejelentésüknek megfelelően távol maradtak.
Baka volt az egyetlen érvényesen jelölt államfőjelölt. A Mi Hazánk által támogatott Tóth Máté mindössze hat képviselői ajánlást szerzett, ezért jelölése nem vált érvényessé. A Tisza ezzel szemben 140 képviselő aláírásával állította Baka Andrást.
A 199 fős parlamentben 133 szavazatra volt szükség a győzelemhez, Baka azonban ennél is több voksot kapott. Az eredmény kihirdetése után bevonultak a történelmi zászlók, elhangzott a Himnusz, majd az új államfő letette esküjét és aláírta az esküokmányt.
Magyarországnak ezzel megvan a nyolcadik köztársasági elnöke.
Orbánék korábban eltávolították, most államfőként tér vissza
Baka András megválasztásának erős politikai és történelmi üzenete van. A jogász korábban 17 éven keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt Strasbourgban, majd 2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
Ezt a ciklust azonban nem tölthette ki. Az Orbán-kormány igazságügyi átalakítása során a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki megbízatása pedig idő előtt megszűnt. A jogász korábban nyilvánosan kritizálta a kormány több, igazságszolgáltatást érintő reformját.
Az ügy Strasbourgig jutott. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta: Baka mandátumának idő előtti megszüntetése összefüggött az általa szakmai minőségében megfogalmazott kritikákkal, és sérült a véleménynyilvánítás szabadságához való joga. A bíróság azt is kifogásolta, hogy nem állt rendelkezésére megfelelő bírói út a döntés megtámadására.
Az Orbán-rendszer egyik legismertebb igazságügyi konfliktusának főszereplőjéből így most Magyarország köztársasági elnöke lett.
A Tisza a bírói függetlenséget hangsúlyozta
A Tisza Baka jelölésekor azt emelte ki, hogy a jogász pályafutása során következetesen kiállt a hatalmi ágak elválasztása, a jogállamiság és a bírói függetlenség mellett. A párt szerint ezért fontos szerepe lehet abban az időszakban, amikor az ország új alkotmányos rendszerének előkészítése is megkezdődik.
A választás politikai jelentősége emiatt jóval nagyobb annál, mint hogy új lakó érkezik a Sándor-palotába. Egy olyan jogász került az államfői székbe, akinek az Orbán-kormánnyal folytatott konfliktusából az európai bírói függetlenség egyik fontos ügye lett.
Baka András tehát nem egyszerűen visszatért a magyar közjog legfelső szintjére.
Ezúttal nincs fölötte magasabb közjogi tisztség.
A Fidesz távol maradt, Baka augusztus 19-én lép hivatalba
A Fidesz és a KDNP már előzetesen közölte, hogy nem vesz részt az államfőválasztáson. A korábbi kormánypártok vitatták a Sulyok Tamás mandátumának megszüntetéséhez vezető alkotmányos folyamat legitimitását, és Baka személyével kapcsolatban is politikai kifogásokat fogalmaztak meg.
Távolmaradásuk azonban nem veszélyeztette a választás eredményét, mivel a Tisza önmagában rendelkezett a szükséges kétharmados parlamenti többséggel. A Mi Hazánk képviselői végül hat nem szavazatot adtak le.
Baka megválasztása és hivatalba lépése nem ugyanazon a napon történik. Az Alaptörvény szerint a megválasztott köztársasági elnök az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon kezdi meg munkáját. Baka András esetében ez 2026. augusztus 19-ét jelenti.
Addig az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el, miután Sulyok Tamás mandátuma 2026. július 20-án megszűnt. Baka András tehát több évtizedes jogászi pályafutás, egy idő előtt megszüntetett vezetői megbízatás és egy strasbourgi győzelem után Magyarország legmagasabb közjogi tisztségébe érkezik.