A kormány benyújtotta a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a nyugdíjkassza tekintetében is jelentős változásokat tartalmaz.
A módosító javaslat szerint 2021-ben a GDP tervezett növekedése 4,3% (ennek megfelelően idén novemberben lesz nyugdíjprémium), továbbá az infláció várható mértéke 3,6% (ennek megfelelően szintén novemberben egyszeri nyugdíjemelési kiigazítás várható).
Ha ezek az előrejelzések valósulnak meg, akkor 2021. novemberében
- a nyugdíjprémium maximális mértéke 16 ezer forint lehet (a nyugdíjprémium számítása során a novemberi nyugellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a tényleges GDP-növekedés és a 3,5%-os törvényi növekedési küszöbérték, azaz 3,5% különbségével, vagyis idén a szorzó mértéke 0,8 lehet),
- az egyszeri emelési kiigazítás mértéke a novemberi nyugellátás 7,2%-a lehet (abban az esetben ugyanis, ha az infláció tényleges becsült értéke egy százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg a januári nyugdíjemelés - 2021-ben 3%-os - mértékét, akkor az emelési különbözetet egész évre vonatkozóan egyösszegben kell a novemberi nyugdíj mellé kifizetni - vagyis a nyugdíj tényleges összege sem novemberben, sem decemberben nem lesz magasabb -, viszont a 2022. januárban esedékes éves rendszeres nyugdíjemelés előtt az ellátás összegét meg kell emelni a 7,2% egy hónapra eső részéve, vagyis 0,6%-kal).
A törvényjavaslat szerint az idén várható GDP 51617 milliárd forint lesz (2020-ban 47.743 milliárd forint volt), a tervezett hiány pedig ennek 7,5%-a, 3860 milliárd forint lehet (véletlen egybeesés, de ez majdnem megegyezik a teljes nyugdíjkassza 2021. évi főösszegével).
Idei változások a nyugdíjrendszerben
A törvényjavaslat sorra veszi, hogy a 2021. évi költségvetési törvény elfogadását követően a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások terén milyen változások léptek hatályba:
- 2021. januárjától 3%-kal emelkedtek a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások, ezt kell majd kiegészíteni novemberben az egyösszegű emelési különbözettel,
- 2021. februárban az érintettek a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének első részeként egynegyed havi plusz ellátást kaptak. A visszaépítés második lépése a 2022. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2022. januári nyugdíj 50%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. A harmadik lépés a 2023. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2023. januári nyugdíj 75%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Az utolsó lépés a 2024. februári nyugdíj mellett utalandó, a 2024. januári nyugdíj 100%-ával egyező összegű plusz juttatás lesz. Ezt követően, 2025-től a nyugdíjtörvény szerint minden évben jár a 13. havi nyugdíj. Összesen közel 2,6 millió ember számíthat ennek révén minden évben plusz juttatásra, persze csak addig, amíg előteremthető lesz az ehhez szükséges évi 320 milliárd forint nagyságrendű plusz bevétel;
- Emellett a nyugdíjprémiumra való jogosultság is megmarad, ha a GDP-növekedés a 3,5%-ot meghaladja. Számomra továbbra sem érthető, miért maradt meg a nyugdíjprémium lehetősége a nyugdíjtörvényben annak ellenére, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése megindult. A nyugdíjprémium lehetőségét ugyanis éppen azért teremtették meg 2009-ben, mert a 13. havi nyugdíj akkori megszüntetésének keserűségét kívánták egy jóval olcsóbb megoldással megédesíteni. A 13. havi nyugdíj visszaépítésével a nyugdíjprémium valójában okafogyottá válik, így bizonyosan célszerűbb lenne az erre félretett jelentős pénzösszegeket inkább a nyugdíjas szegénység érdemi enyhítésére fordítani, mint különösebb pozitív hatás nélkül elporlasztani 2,6 millió jogosult között. A törvényjavaslat együttes összegében változatlanul hagyja, de összevonva adja meg a 13. havi nyugdíj első ütemére és nyugdíjprémiumra vonatkozó előirányzatot (a törvényben szereplő 77 milliárd és 53,438 milliárd forint összevonásával) 130,438 milliárd forint értékben. Az nem világos, hogy ez az összevonás utal-e tényleges változtatási szándékra, hiszen e két tétel teljesen eltérő minősítést érdemel: a 13. havi nyugdíj első ütemére már elköltötték a 77 milliárd forintot, a nyugdíjprémiumra vonatkozó céltartalékot viszont még nem (egyébként vajon mi történt a 2020-as költségvetési törvényben félretett 20,5 milliárdos nyugdíjprémium-céltartalékkal, hiszen tavaly a feltételek hiányában nem lehetett nyugdíjprémiumot fizetni). Az összevonást viszont indokolhatja, hogy ez a két tétel is külön költségvetési támogatásként jelenik meg a törvényjavaslat "Gazdaság-Újraindítási Akcióterv elemei 2021." című mellékletének "Gazdaság-újraindítás - nemzeti források" táblázatában.
- A méltányosság alapján megállapított nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezési összeghatára 2021. január 1-jétől főszabályként ötezer forinttal emelkedett. Ennek megfelelően az eddiginél némileg magasabb összegű ellátásban részesülők is kaphatnak méltányossági nyugdíjemelést, illetve egyszeri segélyt (noha azok összege továbbra is a 14. éve változatlanul 28.500 forintos minimálnyugdíjhoz kötött, így érdemi segítséget valójában nem képesek biztosítani a rászoruló nyugdíjasoknak, ezért is lenne méltányosabb közöttük szétosztani a nyugdíjprémium céltartalékot), végül
- 2021-ben már a nyugdíjasok is igényelhetik a CSOK-ot, ha vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket nevelnek, és dolgoznak a nyugdíj mellett (ez a lehetőség egyelőre nem hozta lázba nyugdíjasok tömegeit).
Drámai változások a nyugdíjkassza finanszírozásában
A törvényjavaslat nagyon lényeges változásokat fogalmaz meg a nyugdíjkassza finanszírozása terén. A finanszírozás két fő bevételi forrása a szociális hozzájárulási adó, valamint a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része.
- A jelenleg 15,5% mértékű szociális hozzájárulási adó 2021-ben megfizetett összegének 71,63%-a illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot (a fennmaradó 28,37%-a az Egészségbiztosítási Alapba kerül).
- A befizetett 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékból 54% illeti meg nyugdíjjárulék címén a Nyugdíjbiztosítási Alapot (a fennmaradó részből 37,9% egészségbiztosítási járulék címén az Egészségbiztosítási Alapot, 8,1% munkaerőpiaci járulék címén a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapot illeti).
- A módosító törvényjavaslat szerint a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot illető része 2021-ben 1.662,5 milliárd forint lesz, ez az összeg a hatályos költségvetési törvényben még 90 milliárd forinttal több volt, nem is beszélve a 2020. évről, amikor a nyugdíjkassza szocho bevétele a mostani javaslathoz képest 245,4 milliárd forinttal volt magasabb.
Az e forrásból tervezett bevételcsökkentést a pandémia gazdaságromboló hatását ellensúlyozni hivatott adókönnyítő intézkedések mellett a szocho mértékének több lépésben megvalósuló csökkentése okozza (a szocho az eredeti 27%-ról a jelenlegi 15,5%-ra csökkent, és a további mérséklés - egészen 11,5%-ig - sem kizárt, noha ez egyre súlyosabb finanszírozási kihívást jelent a nyugdíj- és egészségbiztosítás területén).
A törvényjavaslat szerint a másik fő bevételi forrás, a társadalombiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási Alapot illető része, valamint az egyes ellátásokat terhelő külön nyugdíjjárulék egyesített összege a törvényben szereplő előirányzathoz képest 18,7 milliárd forinttal 1662,1 milliárd forintra csökken, nyilván annak a következtében, hogy a pandémia miatt sok veszélyeztetett ágazat kapott járulékkedvezményeket. A 2020. évi előirányzathoz képest a törvényjavaslatban szereplő összeg még így is 61,3 milliárd forinttal magasabb, amely viszont az átlagkeresetek növekedését tükrözi.
Mindenesetre a nyugdíjkassza két fő bevételi forrása együttesen 108,7 milliárd forinttal kevesebb, mint a hatályos költségvetési törvényben szereplő összeg, emiatt jelentős mértékben - az idei költségvetési törvényben szereplő összeghez képest 109,7 milliárd forinttal - meg kellett növelni a nyugdíjkiadások egyéb költségvetési forrásból történő támogatását, 425,7 milliárd forintra (ami egyébként a tavalyi előrányzathoz képest 378,8 milliárd forinttal magasabb összeg, vagy ha valaki szereti a drámai összehasonlításokat, akkor a 2020. évi támogatás összege a 2021. évi módosító javaslat szerint 907%-kal nő.)
A helyzet még súlyosabb, ha a javaslatban szereplő 425,7 milliárd forint költségvetési támogatáshoz hozzá kell adni a 13. havi nyugdíj visszaépítése első ütemére és a nyugdíjprémium céltartalékára szánt összesen 130,4 milliárd forintot, mert ez esetben a költségvetési támogatás 556,1 milliárd forintra nőne, vagyis 2020-hoz képest 1185%-os lenne a növekedés.
EZ A JELENTŐS TÁMOGATÁSI UGRÁS JELZI, HOGY A JÖVŐBEN EGYRE NEHEZEBBÉ VÁLHAT A NYUGDÍJKASSZA HAGYOMÁNYOS FINANSZÍROZÁSA, KÜLÖNÖSEN AKKOR, HA FOLYTATÓDIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VERSENYKÉPESSÉGI INDOKOLTSÁGÚ CSÖKKENTÉSE.
Persze a nyugdíjkiadások egyéb bevételek terhére történő költségvetési támogatásának biztosítása azt is bizonyítja, hogy az állam köteles helytállni a nyugdíjak kifizetéséért, amit a nyugdíjtörvény a következőképpen rögzít: "Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja." A módosító javaslat nem érinti a nyugdíjkassza kiadás és bevétel főösszegek mértékét, amely marad 3915,3 milliárd forint, vagyis 327,4 milliárd forinttal magasabb összeg, mint 2020-ban.
A nyugdíjkassza a GDP egyre kisebb részét teszi ki
E tekintetben érdemes megvizsgálni, hogy a nyugdíjkassza abszolút értékben évről-évre növekvő bevételi és kiadási főösszege hogyan viszonyul a GDP alakulásához.
A KSH adatbázisai alapján a nyugdíjkassza/GDP arány a következőképpen alakult az utóbbi években:
Az arányszám 2020-ban 3587,881 milliárd forint / 47743 milliárd forint = 7,5% lett (más metódus szerint számítva a kormányzati konvergencia-programban 9% szerepel), 2021-ben pedig várhatóan 3915,325 milliárd forint / 51617 milliárd forint = 7,6% lehet.
A nyugdíjkiadások GDP-arányos százalékos mértéke függ a GDP-növekedés mértékétől és adott évi szintjétől, amelyet nagyban befolyásol 2020-ban és 2021-ben a pandémia. Erőteljesen függ a társadalom korösszetételének alakulásától, különösen a nyugdíjaskor küszöbén várható további élettartam alakulásától.
A NYUGDÍJBAN ELTÖLTÖTT IDŐ HOSSZA KÖZVETLENÜL ÖSSZEFÜGG A FENNTARTHATÓSÁGGAL, MERT MINÉL HOSSZABB EZ AZ IDŐ, ANNÁL MAGASABBAK A NYUGDÍJKÖLTSÉGEK.
Az Európai Unióban a becslések szerint (a pandémia előtt) ez az időszak 16,5 év (Bulgária, Románia) és 24,5 év (Franciaország) között mozgott. Magyarországon egy Nők40-ben részesülő hölgy átlagosan 250 hónapon (közel 21 éven) át, egy korhatárát betöltött hölgy 220 hónapon (több mint 18 éven) át, egy nyugdíjas férfi 170 hónapon (14 éven) át részesül nyugdíjban.
A magyar nyugdíjkiadás relatív csökkenése elsősorban
- a GDP növekedésének (csak 2020-ban volt a pandémia következtében csökkenés),
- a nemzetgazdasági nettó átlagkereset erőteljes növekedésének,
- az infláció alacsony szintjének,
- a forintárfolyam alakulásának
köszönhető.
Magasabb GDP esetén még az abszolút forintértékben emelkedő nyugdíjkiadások is kisebb arányt képviselhetnek. A gyorsan növekvő átlagkeresetek és a csak az alacsony inflációval növekvő nyugdíjak vásárlóértéke között mélyülő szakadék a nyugdíjkiadások relatív csökkenéséhez vezet. A forintárfolyam romlása miatt nemzetközi összehasonlításban a nyugdíjkassza euróban kifejezett összege csökken.
A nyugdíjkiadások GDP-részesedését emellett befolyásolja az újonnan nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb nyugdíja, amelyre Magyarországon baljós árnyat vet az alacsony járulékalappal rendelkezők (minimálbér, kata, stb.) nagyon alacsony jövőbeni nyugdíjvárománya.
Nemzetközi összehasonlításban sokszor félreérthető a GDP-arányos adatok mintavételi háttere (csak az öregségi nyugdíjat vagy az öregségi és hozzátartozói nyugdíjakat, vagy mindezeken felül a nyugdíjszerű ellátásokat, rokkantsági és hasonló juttatásokat, esetleg összességében az egyéb juttatásokat - például nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj - veszik-e figyelembe). Az adatokat jelentősen módosíthatja az is, ha az adott évben nyugdíjreformot vezettek be egy országban vagy jelentősebb mértékben változtattak valamilyen nyugdíjszabályon.
Mindezek tisztázása nélkül a nyugdíjkérdések megvitatása körében a GDP-arányos nyugdíjkiadások pro vagy kontra érvként történő bedobása üres hivatkozás marad, vagyis önmagában az a tény, hogy a magyar nyugdíjkassza a GDP 7,5%-a körül alakul idén, nem bizonyítja azt, hogy Magyarország vészesen lemaradt a nyugdíjak európai rangsorában. Nálunk például a rokkantsági és rehabilitációs ellátások, továbbá a korhatár előtti típusú ellátások finanszírozása nem a nyugdíjkasszát terheli.
Ne költsük a magyar nyugdíjat külföldön
Nemzetközi összehasonlításban persze nem büszkélkedhetünk, az átlagnyugdíj vásárlóérték-paritáson (PPS-ben) mért értéke alapján az Európai Unió hatodik-hetedik legrosszabb helyén tanyázunk, noha a nyugdíjak keresetpótló képessége ennél jobb helyezésre érdemesít minket.
A keresetpótló képességet - vagyis az aggregált helyettesítési rátát - az Unióban a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként mérik. Miután a mutató itthon a nettó nyugdíj és a bruttó jövedelem hányadosa, a nyugdíj tényleges keresetpótló képessége erősebb a mutató értékénél.
A KSH kimutatása szerint a magyar ráta a 2016-os 67%-ról 2019-re 64%-ra csökkent, de még így is 6 százalékponttal az európai uniós átlag felett maradt. Az OECD kimutatása szerint 2018-ban a bruttó helyettesítési ráta a férfiak esetében 56%, a nők esetében 52% volt, viszont a nettó helyettesítési ráta kiemelkedően jó, férfiak esetében 84%, nők esetében 78% volt. Az OECD azonban nem az uniós eljárás szerint méri a rátákat, hanem az átlagnyugdíj összegét a nyugdíj előtti átlagkeresethez viszonyítja.
A helyettesítési ráták viszonylag magas százalékos mértékét persze elsősorban a magyar átlagkereset nemzetközi összehasonlításban alacsony szintje magyarázza. Ha emelkednek az átlagkeresetek, a nyugdíjak jövedelempótló képessége romlik.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.
Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép: Getty Images