2026-tól kötelezően alkalmazni kell az Európai Unió bértranszparencia-rendeletét, ami gyökeresen átalakíthatja a magyar vállalatok belső működését. A változás nem csupán a fizetések nyilvánosságáról szól, hanem sokkal mélyebb feszültségeket is felszínre hozhat a munkahelyeken.
A téma úgy került a figyelem középpontjába, hogy Gurmai Zita, az MSZP politikusa levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 17,8 százalék, ami jóval meghaladja az uniós átlagot (12%).
Az ellenzéki politikus szerint ezen a helyzeten sokat segíthetne, ha a férfiak nagyobb szerepet vállalnának a gyereknevelésben, ám a kormányzati politika ezt egyelőre nem ösztönzi. Az EU egyik irányelve pedig kifejezetten előírja, hogy a tagállamok teremtsenek meg olyan, minimum két hónapos szülői szabadságot, amely kizárólag az apákat illeti, és amely alatt megfelelő jövedelem járna.
Fónagy János, az NGM államtitkára hangsúlyozta: az irányelvek átültetésénél a kormány igyekezett figyelembe venni a munkavállalók és a családok érdekeit, ugyanakkor a vállalkozások teherbíró-képessége is fontos szempont volt.
Az államtitkár megerősítette:
A bértranszparencia azonban nem csak előnyökkel jár. Istenes Viktória, a Ganz szenior HR generalistája szerint, ha a dolgozók szembesülnek azzal, ki mennyit keres, az komoly feszültségeket okozhat.
„Kis túlzással akár világháborús helyzet is kialakulhat a cégeknél. Már most fel kell készülni arra, hogy tömeges felmondások jöhetnek” – fogalmazott.
A szakértő szerint:
A cégeknek már most célszerű felkészülniük a változásra. Az átlátható rendszer bevezetése nemcsak technikai, hanem pszichológiai kihívás is: meg kell tanítani a munkavállalókat arra, hogy a fizetések mögött objektív szempontok állnak.
Egy biztos: 2026-ban minden magyar munkáltató és munkavállaló közvetlenül szembesül majd a bértranszparencia hatásaival. Az igazi kérdés az, hogy az átláthatóság békét vagy háborút hoz a munkahelyeken.