ITT A BÚCSÚ A VILLANYÓRÁKTÓL! ⚡
2026-ban már senki sem tudja, mit is fizet valójában!
2026 január elsejével hivatalosan is beléptünk abba a korszakba, ahol a villanyóra ugyan még ott van a falon, de valójában már semmit sem jelent. A magyar háztartások milliói ma úgy fizetnek az áramért, hogy fogalmuk sincs, pontosan mit is fizetnek meg. A számlák logikája elveszett, az átláthatóság megszűnt, és az egész rendszer olyan, mint egy bonyolult rejtvény, amit senki sem kérdezett, de mindenkinek meg kell fejtenie.
Egy normális országban az ember ránéz a villanyórára, látja a fogyasztást, megszorozza az egységárral, és tudja, mennyit fizet. De 2026 Magyarországán ez már csak elmélet. A gyakorlatban a számla tele van olyan tételekkel, amelyeknek semmi közük az elfogyasztott energiához, mégis kötelezően fizetni kell őket.
A valóság az, hogy a fizetendő végösszeg és a tényleges fogyasztás között semmilyen köszönőviszony nincs. Minden hónapban több tízezer forint tűnik el olyan „rendszerszintű” és „kiegyensúlyozási” díjak között, amiket senki sem ért, senki sem ellenőriz, és senki sem hagyott jóvá.
Vegyünk egy teljesen átlagos magyar háztartást, ahol egy 40 napos időszak alatt 155 kWh áramot fogyasztanak.
A 2025-ös hivatalos MVM-díjszabás szerint:
Ha maradunk a kedvezményes kategóriában, az egyszerű matek így nézne ki:
155 kWh × 36 Ft = 5.580 Ft
Tehát, ha csak a villanyóra számítana, ennyit kellene fizetni.
De a valóságban ez csak a kiindulópont.
A tényleges energiafogyasztáshoz a következő díjak társulnak (a 2024. júliusi MVM-számlamagyarázó alapján, 2025-ös értékekkel számolva):
Átviteli-rendszerirányítási díj: 253 Ft
Rendszerszintű szolgáltatás díj: 163 Ft
Elosztói forgalmi díj: 2.100 Ft
Elosztói veszteség díj: 983 Ft
Menetrend-kiegyensúlyozási díj: 74 Ft
Elosztói alapdíj: 250 Ft
Összesen: 3.823 Ft
Ha ezt hozzáadjuk az energiafogyasztáshoz (5.580 Ft),
a végeredmény 9.403 Ft lesz.
De még nincs vége, hiszen jön az ÁFA és az egyéb járulékok!
👉 Végösszeg: 12.002 Ft
Vagyis a tényleges, mérőóra szerinti fogyasztás ára duplájára hízik, mire a csekk megérkezik.
Ha a számlát egyszerűen, logikusan számolnánk:
Fogyasztás (155 kWh × 36 Ft): 5.580 Ft
ÁFA (27%): 1.507 Ft
Összesen: 7.087 Ft
De a valóságban 12.002 forintot fizetünk, vagyis majdnem 5 ezer forinttal többet – olyan díjakért, amelyekről senki sem tudja, pontosan mit jelentenek.
Képzeld el, hogy bemész a sarki pékségbe, és veszel egy zsemlét, ami 70 forintba kerül.
A blokk pedig így nézne ki:
Zsemle alapár: 22 Ft
Búza tárolási díj: 6 Ft
Sütőlapát amortizáció: 4 Ft
Szolárium (régi nevén színkezelési) pótdíj: 5 Ft
Gömbölyítési művészeti felár: 3 Ft
Lisztkivonási aránykompenzáció: 4 Ft
„PTU.KAH.ZZ” együttható: 6 Ft
Energiahatékonysági sütési járulék: 5 Ft
Pékség újrafestési hozzájárulás: 3 Ft
Zsemle szolidaritási alapdíj: 12 Ft
Összesen: 70 Ft
És ha reklamálnál, hogy miért ennyi, a pult mögül csak annyit mondanának:
„Ha nem fizetsz, nem kapsz több zsemlét!” 🍞
A szolgáltatók válasza a panaszokra ugyanaz, mint mindig:
„Ha nem fizetsz, kikapcsoljuk, leszereljük, leválasztjuk.”
És mire kiderülne, hogy esetleg hibáztak, a mérőt már szétszedték, a bizonyíték eltűnt.
Ez már nem csak gazdasági kérdés – ez hatalmi pozícióval való visszaélés, amiben a fogyasztó teljesen kiszolgáltatott.
A helyzet 2026-ban ott tart, hogy nem az áram drága, hanem a rendszer, ami mögötte van.
A magyar fogyasztó fizet, mert muszáj.
A szolgáltatók pedig olyan díjakat találnak ki, amelyekről senki sem tudja, miért annyiba kerülnek, amennyibe.
A villanyóra ma már nem a fogyasztást méri, hanem a türelmünket.
És ha így haladunk tovább, hamarosan nem marad más, csak a sötétség – és egy 12 ezres csekk a postaládában.
Ha te is úgy érzed, hogy ez tarthatatlan, oszd meg ezt a cikket, mert a változás csak akkor jön el, ha mindenki látja, mennyire abszurd lett a rendszer, amelyben már nem az energia a drága, hanem az igazság. ⚡