2026-ra eljutottunk oda, hogy egy villanyszámla értelmezéséhez lassan kevesebb idő megszerezni egy közgazdász diplomát. A villanyóra ugyan megmutatja, mennyi áramot fogyasztottunk, a számlán azonban annyi adat, rövidítés és külön sor vár ránk, hogy az ember egy idő után már annak is örül, ha legalább a nevét felismeri rajta.
Pedig a lényeg egyszerű lenne: elfogyasztottunk bizonyos mennyiségű áramot, ennek van egy egységára, a kettőt összeszorozzuk, majd fizetünk. De hát akkor mi maradna a számla második, harmadik és negyedik oldalára?
A lakossági A1 tarifa kedvezményes ára attól függ, melyik hálózati elosztó működik az adott területen. Mert természetesen még az országon belül sem lehet mindenhol pontosan ugyanannyi – az túl könnyen megjegyezhető lenne.
Ezek már bruttó végfelhasználói árak, vagyis tartalmazzák az energia árát, a fogyasztással arányos rendszerhasználati díjakat és a 27 százalékos áfát.
Fontos ezt megjegyezni, mert ha a rendszerhasználati díjat és az áfát még egyszer hozzáadnánk, az olyan lenne, mintha ugyanazért a zsemléért kétszer fizetnénk. Bár a számla kinézetét elnézve néha ez sem tűnik teljesen lehetetlennek.
A kedvezményes mennyiség évi 2523 kWh mérési pontonként, amelyet naparányosan számolnak el. Egy napra 6,91 kWh jut.
Egy 40 napos számlázási időszakban tehát:
40 × 6,91 kWh = 276,4 kWh
Ha egy háztartás ezalatt 155 kWh áramot fogyasztott, akkor a teljes mennyiség belefér a kedvezményes keretbe. Ezt még külön engedélykérelem, három tanú és közjegyző nélkül is ki lehet számolni.
A 155 kWh fogyasztás díja területenként így alakul:
Ehhez hozzájön az elosztói alapdíj, amely bruttó 153,035 Ft havonta. Egy 40 napos időszakra ez időarányosan körülbelül 201 Ft.
A várható végösszeg tehát:
👉 Nagyjából 5.670–5.850 Ft
A pontos összeg néhány forinttal eltérhet az elosztótól, a számlázási időszaktól és a kerekítéstől függően. Mert nehogy már valaki egyetlen szorzással pontosan ki tudja számolni előre a számláját.
Az MVM Démász A1 tarifájánál a kedvezményes ár így áll össze:
Vagyis maga az energia nettó ára mindössze 5,250 forint kilowattóránként, miközben a rendszer működtetéséhez kapcsolódó díjak ennek több mint négyszeresét teszik ki.
Az áram tehát viszonylag olcsó. Csak el kell juttatni a vezetéken, elosztani, mérni, elszámolni, táblázatba rendezni, majd egy olyan számlára írni, amelyet első olvasásra lehetőleg senki ne értsen meg.
Képzeld el, hogy bemész egy pékségbe, és veszel egy zsemlét 70 forintért. A blokkon azonban nem egyszerűen ez szerepelne, hanem:
Zsemleenergia nettó díja: 22 FtTésztarendszer-használati díj: 11 FtSütőlapát-átviteli hozzájárulás: 6 FtGömbölyítési veszteség díja: 4 FtPéküzemi kiegyensúlyozás: 3 FtÁfa: 15 FtZsemleelosztói alapdíj: 9 Ft
Végösszeg: 70 Ft
Ha pedig megkérdeznéd, mi az a „péküzemi kiegyensúlyozás”, valószínűleg kapnál hozzá egy tizenkét oldalas tájékoztatót. A zsemle közben kihűlne, de legalább tájékoztatva lennél.
Ha 155 kWh fogyasztásra körülbelül 12 ezer forintot kérnek, akkor ott már nem pusztán a kedvezményes fogyasztás díja szerepel.
Érdemes ellenőrizni, van-e a számlán:
A 155 kWh kedvezményes A1-es fogyasztás ugyanis önmagában nem kerülhet 12 ezer forintba. Ha mégis ennyi áll a csekken, akkor valami más is odaköltözött mellé – csak valószínűleg nem mutatkozott be rendesen.
A mérőóra továbbra is számít, csak a számla igyekszik ezt a lehető legbonyolultabban közölni velünk.
2026-ban 155 kWh kedvezményesen elszámolt áram ára az alapdíjjal együtt körülbelül 5.700–5.850 forint.
Nem kevés, de nem is 12 ezer forint. A rendszer legnagyobb teljesítménye talán éppen az, hogy egy egyszerű szorzásból sikerült többoldalas olvasmányt készítenie.
A villanyóra tehát továbbra is a fogyasztást méri. A számla viszont már inkább a türelmünket. ⚡