Lázár János alapítványa augusztus 31-gyel megszűnhet
𝗔 𝗸𝗲𝗸𝘃𝗮-𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿 𝗳𝗲𝗹𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗼𝗹𝗮́𝘀𝗮 𝗺𝗲𝗴𝗸𝗲𝘇𝗱𝗼̋𝗱𝗵𝗲𝘁
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közlése szerint megkezdik az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát sértő, átláthatatlanul működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekva-rendszer felszámolását. A tárca ezt azután jelentette be, hogy kedden benyújtották az „európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló” törvényjavaslatot. A lépés politikai és pénzügyi szempontból is nagy horderejű, mert ezek az alapítványok az elmúlt években jelentős állami vagyonhoz, intézményi befolyáshoz és közpénzekhez jutottak. A mostani javaslat alapján azonban több ilyen szervezet működésének vége szakadhat, és a jogutód minden esetben a magyar állam lenne.
𝗔𝘇 𝗘𝗿𝗮𝘀𝗺𝘂𝘀, 𝗮 𝗛𝗼𝗿𝗶𝘇𝗼𝗻𝘁 𝗲́𝘀 𝗮 𝟮,𝟮 𝗺𝗶𝗹𝗹𝗶𝗮́𝗿𝗱 𝗲𝘂𝗿𝗼́ 𝗮 𝘁𝗲́𝘁
Az OGYM szerint a cél az, hogy a magyar hallgatók és kutatók számára újra elérhetővé váljanak az Erasmus és a Horizont programok. A tárca emellett azt is kiemelte, hogy a módosításokkal hozzáférést szeretnének biztosítani ahhoz a 𝟮,𝟮 𝗺𝗶𝗹𝗹𝗶𝗮́𝗿𝗱 𝗲𝘂𝗿𝗼́nyi európai uniós forráshoz, amely a magyar felsőoktatás fejlesztését szolgálhatja. Ez azért különösen fontos, mert az uniós pénzek körüli vita már régóta húzódik, és a felsőoktatási alapítványi rendszer átláthatósága, illetve politikai összefonódásai miatt komoly kifogások merültek fel. A mostani törvényjavaslat tehát nemcsak intézményi átalakítást jelentene, hanem egyben kísérletet is arra, hogy Magyarország ismét hozzáférjen azokhoz a forrásokhoz és programokhoz, amelyekből a hallgatók, kutatók és egyetemek profitálhatnának.
𝗔 𝗵𝗮𝘁𝗮́𝗿𝗶𝗱𝗼̋𝗸: 𝟮𝟬𝟮𝟳. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟭. 𝗲́𝘀 𝟮𝟬𝟮𝟲. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟯𝟭.
A törvényjavaslat szerint az egyetemi fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 𝟮𝟬𝟮𝟳. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟭-jével szűnnének meg. Az egyetemet nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak ennél jóval hamarabb, már 𝟮𝟬𝟮𝟲. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟯𝟭-éig be kellene fejezniük működésüket. A jogutód minden esetben a magyar állam lenne, vagyis az érintett vagyon és feladatkörök állami kézbe kerülnének vissza. Ez különösen nagy változást jelenthet azoknál az alapítványoknál, amelyek az elmúlt években jelentős vagyonelemekhez jutottak. A rendszer átalakítása így nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem komoly politikai és vagyongazdálkodási fordulat is lehet.
𝗟𝗮́𝘇𝗮́𝗿 𝗝𝗮́𝗻𝗼𝘀 𝗮𝗹𝗮𝗽𝗶́𝘁𝘃𝗮́𝗻𝘆𝗮 𝗶𝘀 𝗮 𝗹𝗶𝘀𝘁𝗮́𝗻 𝘃𝗮𝗻
A HVG gyűjtése szerint a 𝟮𝟬𝟮𝟲. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟯𝟭-i határidővel megszüntetendő alapítványok között szerepel több ismert szervezet is. Ide tartozik a Batthyány Lajos Alapítvány, amelyhez több mint 𝟰𝟬 𝗺𝗶𝗹𝗹𝗶𝗮́𝗿𝗱 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁 közpénz került az elmúlt években, valamint a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány is. Ez Lázár János alapítványa, amely a Nemzeti Ménesbirtokot is tulajdonolja, és tavasszal a kormány közel 𝟰𝟬 𝗲𝘇𝗲𝗿 𝗵𝗲𝗸𝘁𝗮́𝗿nyi, a büntetés-végrehajtás kezén lévő földet adott át neki. A listán szerepel még az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Mol-Új Európa Alapítvány, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, valamint a ZalaZONE Alapítvány is. Ha a javaslat ebben a formában átmegy, akkor Lázár János alapítványa is azok közé kerülhet, amelyeknek 𝟮𝟬𝟮𝟲. 𝗮𝘂𝗴𝘂𝘀𝘇𝘁𝘂𝘀 𝟯𝟭-éig be kell fejezniük működésüket.