Ekkor jön a magyar euro >> Matolcsy elárulta!Nem Magyarország veszélyezteti az EU-t, hanem Brüsszel címmel közölt írást a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap kedden Matolcsy Györggyel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökével.
A lap újságírója, Christian Geinitz az MNB elnökével Budapesten folytatott beszélgetése alapján készített írásának alcímében kiemelte: a jegybankelnök az uniós menekültpolitikát hibáztatja a gazdasági gondokért, és legkorábban 2031-ben tartja lehetségesnek az euró magyarországi bevezetését.
[ad1]
A FAZ szerint Matolcsy György kiemelte, hogy “az úgynevezett migrációs politika gyengítette az EU stabilitását”, és “ettől szenved a verseny-, és reformképesség”. Kifejtette, hogy az EU-ban a vezető politikai osztály egyre inkább elveszti az emberek támogatását, mert az uniós intézmények és egyes nyugati tagállami kormányok nem vették komolyan a migránsok beáramlása körüli lakossági aggodalmakat, ami a gazdasági reformok halogatásához, a politikai szélsőségek megerősödéséhez és Európa-ellenes hangulathoz vezet, Nagy-Britannia esetében pedig hozzájárult a kilépéshez az EU-ból.
Matolcsy György hozzátette, hogy a menekültkérdésben és a politika más területein is a magyar kormány más kormányokkal ellentétben élvezi a lakosság széleskörű támogatását. Mint mondta, “kétszer győztünk kétharmados többséggel, ami azt jelenti, hogy fenntartjuk a politikai stabilitást”.
[ad2]
“Merő badarságnak” nevezte Matolcsy György Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter követelését, hogy Magyarországot zárják ki az EU-ból. Hozzátette, hogy ennek megvalósítására nincs is jogi lehetőség. Az MNB elnöke kiemelte: “nem Magyarország fenyegeti az összetartást és a demokráciát Európában, sokkal inkább a rossz döntések az EU-ban, amelyeket az emberek feje felett hoztak meg felelőtlen, és részben nem is választott politikusok, mindenekelőtt Brüsszelben”.
Matolcsy György aláhúzta: a sikertelen és népszerűtlen menekültpolitika miatt sok politikus befolyása gyengül az európai intézményekben és tagállamokban, és ezért nem tudnak többséget szervezni a gazdaság-, pénzügy-, a munkaerő-piaci és a szociálpolitika sürgetően szükséges átalakításához. Mivel “Európa nem halad előre a strukturális reformokkal, kontinensünk már nem versenyképes Ázsiával és az Egyesült Államokkal
szemben” – mondta az MNB elnöke.
[ad3]
Kiemelte, hogy valamennyi tagállam közül Magyarország profitál leginkább az uniós pénzekből. Az uniós tagság “létfontosságú Magyarországnak, de ez nem jelenti azt, hogy az EU eljárása mindig helyes” – mondta. Példaként említette az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság idején kért segítséget. A támogatók által ajánlott “megszorítási politika önmagában véve sehova sem vezetett”, a kilábalás nem is ennek tulajdonítható, hanem a nemzeti döntéseknek, a “hagyományos és nem hagyományos gazdaság-, költségvetés- és pénzpolitika keverékének”. Ennek révén sikerült a gazdaságot újra növekedési pályára állítani, beindítani az államháztartási konszolidációt és csökkenteni az államadósságot – emelte ki Matolcsy György.
Az MNB elnöke 2016-ra és 2017-re a hazai össztermék (GDP) “körülbelül 3 százalékos” növekedésére számít, ami csaknem a kétszerese a németországi és az euróövezeti növekedésnek. Kijelentette, hogy véget ért a kamatcsökkentés időszaka, de az MNB továbbra is fenntartja a nem hagyományos pénzpolitikai lépések lehetőségét.
Hozzátette, hogy az euró “pillanatnyilag nem nagyon vonzó”, és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti az eurót, de nem siet ezzel a lépéssel. Az ország messzemenően teljesíti a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, “hallgatólagos előfeltétel” is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve – emelte ki.
Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország 68 százalékon áll, és “15-20 év eltelik még, mire elérjük a 100 százalékot és bevezethetjük az eurót” – mondta Matolcsy György.
Az MNB-alapítványokkal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről elmondta: “száz százalékosan betartjuk a bíróság döntését, és nyilvánosságra hozzuk az összes számot”.
A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről azt mondta: “megértem a tulajdonost, nem éppen sokat ígérő egy évente 3 milliárd forintos veszteség”. Hozzátette, hogy nem tart a sajtó sokszínűségének korlátozásától, és úgy véli, a magyar médiarendszer “sokszínű és lüktető, és kritikusabb, mint némely régi demokráciában”.
Forrás : MTI