Borított a Tisza-kormány! Óriási hatalmat kap Kapitány István az üzemanyagárak felett
Ezt mindannyiunk pénztárcája megérezheti, hiszen alapjaiban változhat meg az üzemanyagárak szabályozása Magyarországon. A kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amelynek elfogadása esetén jövő héten megszűnhetnek a védett üzemanyagárak. Az előterjesztés nem csupán a jelenlegi védett árak kivezetéséről szól, hanem jóval szélesebb felhatalmazást adna Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is, aki rendkívüli piaci helyzetekben rendeletben állapíthatná meg a benzin és a gázolaj árát.
A javaslat jelentősége azért is nagy, mert az üzemanyagárak minden háztartást, vállalkozást és szolgáltatást érintenek. Ha a benzin és a gázolaj ára változik, annak hatása nem áll meg a töltőállomásoknál: előbb-utóbb megjelenhet a szállítási költségekben, az élelmiszerárakban, a mindennapi kiadásokban és a családi költségvetésekben is. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Országgyűlés elé került törvényjavaslat nem egyszerű technikai módosítás, hanem olyan döntési keretet teremthet, amely válságos vagy rendkívüli piaci helyzetekben közvetlen állami beavatkozást tenne lehetővé.
A parlament akár kivételes eljárásban is tárgyalhatja a javaslatot, így a döntés napokon belül megszülethet. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, a jogszabály a kihirdetését követő napon már hatályba is léphet, vagyis a változás nagyon gyorsan megjelenhet a gyakorlatban.
A védett üzemanyagárak kivezetése kerülhet napirendre
A kormány által benyújtott előterjesztés egyik legfontosabb eleme, hogy megszűnhetnek a védett üzemanyagárak. A döntés hátterében az áll, hogy a kormány szerint a piaci árak már olyan irányba mozdulhatnak el, amely indokolttá teszi a jelenlegi szabályozás átalakítását. A javaslat alapján a védett árak rendszere kivezethető lenne, miközben a kormány fenntartaná azokat az intézkedéseket, amelyek az üzemanyagárak mérséklését szolgálják.
A bejelentés szerint a benzin és a gázolaj ára a töltőállomásokon már a védett árszint alá kerülhet. Ez önmagában azt jelentené, hogy a fogyasztók számára a védett ár fenntartása kevésbé lenne indokolt, hiszen a piaci ár alacsonyabb lehet annál. Ugyanakkor a törvényjavaslat nemcsak a mostani helyzetről szól, hanem a jövőbeni rendkívüli piaci körülmények kezelésére is új szabályokat adna.
A parlament honlapján közzétett előterjesztés szerint a kereskedelempolitikáért felelős miniszter rendeletben határozhatná meg a benzin és a gázolaj hatósági árát. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli helyzetben nem feltétlenül lenne szükség hosszabb törvényalkotási folyamatra, hanem miniszteri rendelet útján lehetne beavatkozni az üzemanyagpiaci árképzésbe. Ez új keretek közé helyezheti az üzemanyagárak szabályozását, hiszen a döntési jogkör gyorsabb és közvetlenebb formában kerülne a miniszter kezébe.
A javaslat lényege tehát kettős: egyrészt kivezetné a mostani védett árakat, másrészt megteremtené annak lehetőségét, hogy rendkívüli piaci helyzetben újra hatósági árakat vezessenek be. Ez a fogyasztók védelmére hivatkozva történhetne, ha az üzemanyagpiaci viszonyok olyan mértékben változnának meg, hogy az már beavatkozást indokolna.
Magyar Péter szerint az árak már a védett szint alá eshetnek
Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy megszüntetik a védett üzemanyagárat, mert a kormány álláspontja szerint az üzemanyagok ára jelentősen csökkenhet. A bejelentés alapján a döntés hátterében az áll, hogy a töltőállomásokon várhatóan már a védett ár alatt jelenhetnek meg az árak. Ez a kormány szerint lehetőséget ad arra, hogy a korábbi szabályozást kivezessék.
Magyar Péter miniszterelnök szerda este a Facebookon is közzétette a döntés indoklását. A bejegyzésben azt írta:
„Mivel a héten várhatóan már 10–15 forinttal a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a töltőállomásokon, a kormány a mai ülésén arról döntött, hogy kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok megváltoztatását az Országgyűlésnél, és a védett ár kivezetését”
A bejegyzésben szereplő 10–15 forinttal történő csökkenés kulcsfontosságú érvként jelenik meg a kormányzati döntés mögött. A védett ár kivezetésének indoka az, hogy ha a piaci ár már alacsonyabb a védett árszintnél, akkor a fogyasztók számára elvileg nem jelentene hátrányt a szabályozás megszüntetése. A kérdés ugyanakkor az, hogy ez az állapot tartós marad-e, illetve mi történik akkor, ha az üzemanyagárak később ismét emelkedni kezdenek.
Magyar Péter azt is hozzátette, hogy a Tisza-kormány a jövedéki adó csökkentését fenntartja, ahogy a MOL is a csökkentett árréseket. Ez azért lényeges, mert a védett árak kivezetése önmagában nem jelenti azt, hogy minden korábbi árkorlátozó vagy ármérséklő elem megszűnne. A kormány állítása szerint a jövedéki adó csökkentése továbbra is fennmaradna, és a MOL is fenntartaná a csökkentett árréseket.
A bejelentés így nem pusztán arról szól, hogy a védett ár megszűnik, hanem arról is, hogy a kormány egy más típusú árpolitikai rendszerre térne át. Ebben a rendszerben a mindennapi árképzés visszakerülhetne a piaci viszonyokhoz közelebb álló mederbe, de a miniszter rendkívüli helyzetben újra hatósági árat állapíthatna meg.
Kapitány István rendkívüli felhatalmazást kaphat
Az előterjesztést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter nyújtotta be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat egyik legfontosabb következménye az lenne, hogy Kapitány István a jövőben rendeletben állapíthatná meg a benzin és a gázolaj hatósági árát, amennyiben az üzemanyagpiaci viszonyok olyan mértékben változnának meg, hogy az indokolttá tenné a fogyasztók védelmét.
Ez a felhatalmazás jelentős politikai és gazdasági súllyal bír. Az üzemanyagárak ugyanis nemcsak közlekedési kérdést jelentenek, hanem közvetlen hatással vannak az inflációra, a lakossági kiadásokra, a mezőgazdaságra, a fuvarozásra, a kereskedelemre és a vállalkozások működési költségeire is. Ha a miniszter rendkívüli piaci helyzetben rendeletben avatkozhat be az árakba, az gyorsabb döntéshozatalt tehet lehetővé, ugyanakkor nagyobb felelősséget is helyez a minisztérium kezébe.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezte, hogy az üzemanyagárakra vonatkozó szabályozás, valamint a kőolaj- és kőolajtermék-készletezésről szóló törvény módosítását a parlament kivételes eljárásban tárgyalja. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés akár már jövő héten szavazhat a javaslatról. A gyorsított eljárás különösen fontos, mert a kormány láthatóan minél előbb szeretné megteremteni az új jogi kereteket.
A tervezet szerint a miniszteri beavatkozás feltétele az lenne, hogy az üzemanyagpiaci viszonyok olyan módon változzanak meg, amely indokolja a fogyasztók védelmét. Ez megfogalmazásában tág mozgásteret adhat a döntéshozónak, hiszen a piaci viszonyok változása sokféle helyzetet jelenthet: hirtelen áremelkedést, ellátási zavart, nemzetközi olajpiaci bizonytalanságot vagy olyan hazai folyamatot, amely a fogyasztók számára jelentős terhet okozna.
A javaslat tehát úgy vezetné ki a védett árakat, hogy közben egy új védelmi mechanizmust is létrehozna. Ennek középpontjában Kapitány István állna, aki rendkívüli helyzetben rendeleti úton dönthetne a benzin és a gázolaj hatósági áráról.
Súlyos bírságok jöhetnek a szabályszegő töltőállomásoknak
A törvényjavaslat nemcsak az ármegállapítás lehetőségéről rendelkezik, hanem arról is, hogy ki ellenőrizné a szabályok betartását, és milyen következményekkel járna a jogsértés. A tervezet szerint a hatósági árak betartásának ellenőrzése továbbra is az állami adó- és vámhatóság feladata lenne. Vagyis a NAV vizsgálná, hogy a töltőállomások betartják-e a miniszteri rendeletben meghatározott árakat és kötelezettségeket.
A szabályszegés komoly pénzügyi következményekkel járhatna. A NAV 100 ezer forinttól akár 150 millió forintig terjedő bírságot szabhatna ki azokra, akik megszegik az előírásokat. Ez rendkívül széles bírságsáv, amely lehetőséget adna arra, hogy a hatóság a jogsértés súlyához, ismétlődéséhez és következményeihez igazítsa a büntetés mértékét.
A tervezet még szigorúbb szankciót is tartalmaz ismételt jogsértés esetére. Ha egy töltőállomás újra megsértené a szabályokat, a NAV legfeljebb hat hónapra bezárathatná az érintett kutat. Ez már nemcsak pénzbírságot jelentene, hanem közvetlen működési korlátozást is. Egy ilyen intézkedés komoly veszteséget okozhatna az érintett vállalkozásnak, különösen akkor, ha forgalmas helyen működő töltőállomásról van szó.
A szigorú szankciók azt mutatják, hogy a kormány nemcsak lehetőséget kíván teremteni a hatósági árak újbóli bevezetésére, hanem erős ellenőrzési rendszert is rendelne mellé. A szabályozás célja az lenne, hogy ha rendkívüli piaci helyzetben hatósági ár lép életbe, akkor azt a piaci szereplők ténylegesen be is tartsák.
A fogyasztók szempontjából ez azért fontos, mert egy hatósági ár csak akkor jelent valós védelmet, ha azt minden érintett szolgáltató alkalmazza. A töltőállomások szempontjából viszont ez nagyobb adminisztratív és jogi kockázatot jelenthet, hiszen a szabályok megsértése rendkívül magas bírsággal vagy akár ideiglenes bezárással is járhatna.
A stratégiai készletek kezelését is átalakítaná a javaslat
A törvényjavaslat az üzemanyagárak mellett a stratégiai készletekre vonatkozó szabályokat is módosítaná. Ez különösen fontos része az előterjesztésnek, mert a biztonsági kőolaj- és kőolajtermék-készletek szerepe válsághelyzetben meghatározó lehet. A jelenlegi szabályok szerint ezek a készletek kizárólag ellátási válsághelyzet, súlyos ellátási zavar vagy tüzelőanyag-hiány esetén használhatók fel miniszteri rendelet alapján.
A javaslat átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a stratégiai készletek kezelésére. A már felszabadított biztonsági üzemanyagkészleteket továbbra is hatósági áron lehetne értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy azok a készletek, amelyeket korábban már felszabadítottak, nem feltétlenül kerülnének teljesen piaci árképzés alá, hanem továbbra is szabályozott áron értékesíthetők lennének.
A tervezet több ponton pontosítaná, hogy a miniszter milyen kérdéseket szabályozhat rendeleti úton. Az egyik legfontosabb változás, hogy a miniszter dönthetne a felszabadított, de továbbra is a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tulajdonában maradó készletek újraelosztásáról. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati döntéshozatal nemcsak az árakra, hanem az elosztásra is kiterjedhetne.
A javaslat szerint a miniszter a készletek visszapótlása során alkalmazható legmagasabb árról is dönthetne. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a stratégiai készletek visszapótlása jelentős költséggel járhat, különösen akkor, ha a világpiaci olajárak magasak. A legmagasabb ár meghatározása befolyásolhatja, milyen feltételekkel történik meg a készletek újratöltése, és ez milyen terhet ró az érintett szereplőkre.
Az állami adó- és vámhatóság feladata továbbra is a miniszteri rendeletben előírt kötelezettségek betartásának ellenőrzése maradna. Ha a NAV jogsértést állapít meg a felszabadított készletek felhasználásával kapcsolatban, 6 millió forinttól 15 millió forintig terjedő bírságot szabhatna ki az érintettekre. Ez a bírságsáv külön szabályozná a stratégiai készletekkel kapcsolatos jogsértéseket, vagyis a tervezet különbséget tenne a töltőállomások áralkalmazási szabályai és a felszabadított készletek kezelésére vonatkozó kötelezettségek megszegése között.
A javaslat emellett módosítaná azt is, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség kőolajszekciójának tagjai milyen sorrendben gyakorolhatják elővásárlási jogukat a felszabadított készletek esetében. Ez technikai részletnek tűnhet, de a gyakorlatban fontos lehet, hiszen meghatározhatja, hogy a felszabadított készletekhez milyen sorrendben juthatnak hozzá az érintett piaci szereplők.
A törvényjavaslat elfogadása esetén a jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Ez azt jelenti, hogy a változások nem hosszú átmeneti idő után, hanem szinte azonnal életbe léphetnének. A védett üzemanyagárak kivezetése, Kapitány István rendeleti jogköre, a NAV ellenőrzési feladatai, a súlyos bírságok és a stratégiai készletek új szabályai együtt olyan átalakítást jelentenének, amely az üzemanyagpiac egészére hatással lehet.
A legnagyobb kérdés most az, hogy az Országgyűlés milyen gyorsan fogadja el a javaslatot, és a változások után hogyan alakulnak majd a benzin és a gázolaj árai a kutakon. A kormány szerint a védett ár kivezetését az indokolja, hogy az árak már a védett szint alá csökkenhetnek, ugyanakkor az új szabályozás lehetőséget adna arra is, hogy rendkívüli helyzetben ismét hatósági árakat állapítsanak meg. Ezért a döntés egyszerre jelentheti a jelenlegi védelem megszüntetését és egy új, erősebb miniszteri beavatkozási lehetőség megteremtését.