Négy ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a minisztérium
Négy, az Eximbank tevékenységét és korábbi finanszírozási döntéseit érintő ügyben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Gazdasági és Energetikai Minisztérium – közölte csütörtök este a Kormányzati Kommunikáció az MTI-vel. A tárca tájékoztatása szerint a vizsgált ügyletek együttes értéke meghaladja az ezermilliárd forintot.
A Kapitány István vezette minisztérium közlése alapján a száz százalékban állami tulajdonú Eximbank átvilágítása során olyan finanszírozási döntéseket találtak, amelyeknél a tárca megítélése szerint a rendkívül magas kockázatokhoz nem minden esetben társultak megfelelő erősségű biztosítékok.
A minisztérium négy különböző ügyet emelt ki. Ezek között szerepel a budapesti egykori Sofitel szálloda és a volt Malév-irodaház átalakításának finanszírozása, a Duna Aszfalt afrikai út- és hídépítési beruházása, az egyiptomi állami vasút számára készülő vasúti kocsik ügye, valamint az Észak-Macedóniának nyújtott kedvezményes hitel.
A minisztériumi közlemény alapján a feljelentések célja annak kivizsgálása, hogy a finanszírozási döntések előkészítése és meghozatala során történt-e szabálytalanság vagy bűncselekmény. A feljelentéseket ismeretlen tettes ellen tették, ezért a közlemény nem állítja, hogy a cikkben szereplő üzletemberek vagy más megnevezett személyek gyanúsítottak lennének.
Magyar Péter a kormányülés utáni csütörtöki sajtótájékoztatón az Eximbank korábbi működésével kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Gyakorlatilag a NER-es oligarchák terepe lett a Szijjártó Péter alá tartozó bank.”
Ez Magyar Péter politikai értékelése volt. Annak megállapítása, hogy az egyes ügyletek során történt-e jogsértés, a nyomozó hatóságok feladata.
Két nap alatt hagyták jóvá az 59 milliárd forintos szállodafinanszírozást
Az egyik feljelentés a Lánchíd közelében található egykori Sofitel szálloda, valamint a vele összeépült volt Malév-irodaház átalakításához kapcsolódik. Az Eximbank igazgatósága 2025 júniusában 59 milliárd forint finanszírozást hagyott jóvá az ötcsillagos luxusszálloda kialakítására.
A minisztérium közlése szerint a 145 oldalas igazgatósági előterjesztés elkészülése és a finanszírozás jóváhagyása között mindössze két nap telt el. A tárca azt is közölte, hogy az Eximbank maga is magas kockázatúnak minősítette a beruházást.
A minisztérium tájékoztatása alapján a döntéshozatal során több belső szabálytól is eltértek, és a projekt várható bevételeivel kapcsolatban is kérdések merültek fel. A feljelentés alapján annak kivizsgálása történhet meg, hogy a finanszírozás jóváhagyásakor megfelelően mérlegelték-e a beruházás kockázatait, a rendelkezésre álló biztosítékokat és a hitel visszafizetésének esélyeit.
A Sofitel szálloda és az egykori Malév-székház időközben Tiborcz István érdekeltségébe került. A 24.hu korábbi beszámolója szerint Tiborcz István Jellinek Dániel Indotek-csoportjától vásárolta meg a két ingatlant.
A minisztériumi közlemény azonban nem állítja, hogy Tiborcz István személyesen részt vett volna bármilyen szabálytalanságban, és nem nevezi őt gyanúsítottnak. A feljelentés ismeretlen tettes ellen történt, így annak megállapítása, hogy a finanszírozási döntések meghozatalakor történt-e bűncselekmény, a nyomozó hatóságok feladata.
A vizsgálat középpontjában a közlés alapján elsősorban az állhat, hogy egy ilyen nagyságrendű és magas kockázatúnak minősített beruházás finanszírozásáról megfelelő idő alatt, kellő körültekintéssel és az Eximbank szabályainak betartásával döntöttek-e.
A Duna Aszfalt afrikai projektjénél mintegy 101 milliárd forintra vállalt kezességet az állam
A második ügy a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt afrikai beruházásához kapcsolódik. A projekt 2025 novemberében összesen 126 milliárd forint kötvényfinanszírozást kapott az Eximbanktól és a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól.
A beruházás tervei szerint Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között 184 kilométernyi út, egy 345 méteres híd, valamint határállomások épülnének. A magyar állam a finanszírozás 80 százalékára, megközelítőleg 101 milliárd forintra vállalt kezességet.
A minisztérium közlése szerint az Eximbank mindkét érintett országot a legmagasabb kockázati kategóriába sorolta. A tárca ezért annak vizsgálatát tartja szükségesnek, hogy a jelentős ország-, jogi és projektkockázatok mellett indokolt volt-e a beruházás ilyen mértékű finanszírozása és az állami kezességvállalás.
A G7 cikke alapján a sajtó már 2019-ben beszámolt arról, hogy a magyar közbeszerzéseken jelentősen megerősödött Duna Aszfalt afrikai útépítési projektet készít elő. A beruházás részleteiről és kockázatairól azóta több sajtóbeszámoló is megjelent.
A mostani feljelentés alapján annak tisztázása lehet szükséges, hogy a finanszírozási döntés során megfelelően értékelték-e a két ország gazdasági és politikai helyzetét, a beruházás jogi környezetét, valamint az esetleges nemteljesítésből származó kockázatokat.
A minisztérium közleménye ebben az ügyben sem nevezi Szíjj Lászlót gyanúsítottnak, és nem állítja, hogy személyesen jogsértést követett volna el. A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Az esetleges személyes vagy büntetőjogi felelősség megállapítása kizárólag a nyomozó hatóságok és adott esetben a bíróság feladata.
Az állami kezességvállalás azt jelenti, hogy a projekt sikertelensége vagy a fizetési kötelezettségek elmaradása esetén a magyar államra is jelentős pénzügyi teher hárulhat. A vizsgálat egyik lényeges kérdése ezért az lehet, hogy a vállalt állami kockázat arányban állt-e a beruházás várható eredményeivel és biztosítékaival.
Több mint kétszáz vasúti kocsi nem készült el az egyiptomi projekt határidejére
A négy ügy közül a legnagyobb összegű finanszírozás az egyiptomi állami vasútnak nyújtott 576 milliárd forintos hitel. A tervek szerint ebből a forrásból 1350, magyar–orosz együttműködésben készülő vasúti kocsit vásároltak volna.
Az orosz fél az ukrajnai háború után bevezetett szankciók következtében kiszállt a projektből, a magyar gyártók pedig később fizetésképtelenné váltak. A teljesítési határidő a minisztériumi közlemény szerint egy héten belül lejár, miközben még több mint kétszáz vasúti kocsit nem szállítottak le.
A nemteljesítés pénzügyi kockázatát a közlés alapján a magyar állam viseli. Emiatt a feljelentés nyomán azt is vizsgálhatják, hogy a hitel jóváhagyásakor és a projekt végrehajtása során megfelelően kezelték-e a gyártási, pénzügyi és geopolitikai kockázatokat.
A projekt köré szervezett Ganz-MaVag International tulajdonosi körében korábban Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz, Hernádi Zsolthoz és Tombor Andráshoz köthető érdekeltségek jelentek meg.
A társaság 2022 és 2024 között több mint 28,5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A veszteséges időszakot megelőzően azonban összesen mintegy tízmilliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak.
A társaság a 2022-es, mintegy 15 milliárd forintos veszteséget hozó év után is kétmilliárd forintot fizetett ki az eredménytartalék terhére. Ezek az adatok a vállalat beszámolóiból és a projektről megjelent sajtóbeszámolókból származnak.
A 24.hu 2026 áprilisában arról is beszámolt, hogy a Lázár János felügyelete alatt álló MÁV két nappal a választás előtt több mint nyolcmilliárd forintért megvásárolt egy olyan céget, amelyet mindössze három héttel korábban alapítottak, és amely a felszámolás alatt álló cégcsoporthoz kapcsolódott.
A minisztériumi közlemény nem állítja, hogy a projektben korábban érdekelt üzletemberek vagy politikusok gyanúsítottak lennének. A feljelentés ismeretlen tettes ellen történt. A nyomozás feladata annak megállapítása, hogy a finanszírozás, a projekt végrehajtása vagy az állami szerepvállalás során történt-e büntetőjogilag értékelhető cselekmény.
Az Észak-Macedóniának nyújtott kedvezményes hitel több mint 90 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést
A negyedik feljelentés az Észak-Macedóniának két részletben folyósított, összesen 360 milliárd forintos, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik.
Az Eximbank a kölcsönt évi 3,25 százalékos kamattal biztosította, annak ellenére, hogy saját értékelése szerint Észak-Macedónia jelentős kockázatú országnak számított. A hitel teljes összegére a magyar állam vállalt kezességet.
A kamatkiegyenlítés a minisztérium közlése és a korábbi számítások alapján több mint 90 milliárd forinttal terhelheti a magyar költségvetést. A kedvezményes hitelt az Orbán Viktor szövetségesének számító észak-macedón kormány kapta.
A kormányzó párt korábbi elnöke, Nikola Gruevszki Magyarországra menekült, miután hazájában korrupciós ügyével összefüggésben börtönbüntetésre ítélték. A 24.hu már 2025 elején arról írt, hogy a két hitelrészlet a kedvezményes kamat és a kamatkiegyenlítés miatt csaknem százmilliárd forintjába kerülhet a magyar adófizetőknek.
Orbán Viktor a piaci kamatnál kedvezőbb finanszírozást korábban azzal indokolta, hogy Magyarország nemzeti érdeke a Balkán stabilitásának fenntartása. A kamatkülönbözet állami vállalásáról úgy fogalmazott:
„a biztonságunk ára.”
A feljelentés alapján azt vizsgálhatják, hogy a kedvezményes hitel nyújtása, a kamatfeltételek meghatározása és a teljes összegre vállalt állami kezesség szakmailag és jogilag megfelelően megalapozott volt-e.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A közlemény nem állítja, hogy Tiborcz István, Szíjj László, a Ganz-MaVag korábbi tulajdonosi körében megjelent üzletemberek vagy más, a cikkben megnevezett személyek gyanúsítottak lennének.
A feljelentés ténye nem jelenti automatikusan azt, hogy bűncselekmény történt, és nem állapítja meg senkinek a személyes felelősségét. Arról, hogy indokolt-e nyomozást elrendelni, történt-e jogsértés, és terhel-e valakit büntetőjogi felelősség, a hatóságoknak kell dönteniük.