Sokak számára a hófedte ünnepek már csak gyerekkori képeslapokról köszönnek vissza, és egyre gyakrabban merül fel a kérdés: látunk-e még valaha igazi, szikrázóan fehér karácsonyt Magyarországon? A klímakutatók elemzései és a jelenlegi időjárási mintázatok alapján úgy tűnik, a karácsonyi hó nemcsak ritkaságszámba megy, de földrajzi és légköri okok miatt egyre távolodik tőlünk.
Az elmúlt évtizedekben hazánk téli időjárása alapjaiban változott meg. Bár a csapadékmennyiség összességében kissé nőtt, a hideg napok száma jelentősen csökkent. Egykor évente mintegy száz fagyos napot számoltunk, ma már hetven alatt maradunk – és ez drasztikusan visszaveti a havazás esélyét.
A fehér karácsony feltétele egyszerű lenne: legyen elég hideg, és essen is hó. A valóság azonban egyre kevésbé teljesíti ezt a párost. A lehulló hó mennyisége átlagosan tíz centiméterrel lett kevesebb évről évre, és a frissen esett hótakaró is sokkal gyorsabban elolvad.
A jelenlegi szokatlanul enyhe európai tél egyik kulcsfontosságú oka a nagy léptékű légköri elrendeződés, amely meghatározza, hol gyűlik össze a leghidegebb levegő az északi féltekén.
A légkörben az 500 hPa-os nyomási szint – nagyjából 5500 méteres magasságban – nagyon érzékenyen jelzi, hol uralkodik hideg, illetve meleg levegő.
A The Weather on Maps friss ábráin egyértelműen látszik, hogy az északi félteke hidegpólusa most Észak-Amerika felett helyezkedik el, nem pedig Európa közelében. Ez a központi hidegmag olyan, mint egy gravitációs csapda: magához húzza a fagyos levegőt és ott tartja.
Következmény:Ugyanazon szélességi körökön az USA és Kanada jóval keményebb téli időt kap, mint Európa – nálunk pedig marad az enyhe, sokszor csapadékos, de hómentes idő. A gyenge légáramlás miatt ez a légköri berendezkedés tartós lehet, így a közeljövőben inkább Észak-Amerikából érkezhetnek majd hírek hóviharokról és zord hidegről, nem a Kárpát-medencéből.
A statisztikák szerint az elmúlt több mint fél évszázadban mindössze tíz alkalommal borította hó karácsony napját az ország jelentős részét. Ezek az évek:1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.
A ’90-es évek még viszonylag „hóbarátnak” számítottak, de 2010 óta szinte minden karácsony esővel, felhős éggel vagy enyhe idővel telt. Az elmúlt tíz évben az ország többségében mindössze néhány alkalommal láttunk hótakarót december végén – bizonyos térségekben 2015 óta egyáltalán nem.
A jövő két irányba dőlhet el, attól függően, hogy a világ mennyire tudja visszafogni a károsanyag-kibocsátást:
Ha sikerül betartani a párizsi klímacélokat, a melegedés lassul.→ A havas karácsony ritkább lesz, de nem tűnik el teljesen.→ A hó mennyisége még tovább, 10–20 centiméterrel csökkenhet.
Ha minden a jelenlegi ütemben folytatódik, a század végére a magyar telek szinte hómentesek lehetnek.→ A hóesés akár 50 centiméterrel is visszaeshet évente.→ A fehér karácsony szinte teljesen eltűnhet a magyar időjárásból.
A lehetőség megmarad, de egyre kisebb teret kap. Ahhoz, hogy a jövőben is találkozzunk havas ünnepekkel – akár csak a hegyekben –, elengedhetetlen a kibocsátások csökkentése és a fenntarthatóbb működés. Ez nemcsak kormányzati döntések, hanem vállalati és személyes lépések összessége.
A fehér karácsony tehát nem tűnt el végleg… de ma már sokkal inkább kivétel, mint szabály.
Amikor tényleg esett a hó... Ilyen volt 1987 - ben egy hóesés és érdekes mégsem volt világvége. Még a házból is alig tudtunk kijönni én például 3 napig iskolába sem mentem :) De szánkózni azt igen. Ez az az időszak volt, amikor még nem sírtunk - ríttunk sms - ben egymásnak, hogy nem tudunk tovább menni az autóval, jöttek a katonák és kimentettek. Amikor még nem posztolta senki, hogy úristen ilyen - olyan fokú a riasztás. Mi gyerekek még ennek is örültünk és Anyuék is, mert jókat szánkóztunk és hógolyóztunk. Teljesen kipirult az arcunk, csípte a hideg, de a csősapka fantasztikus volt ilyenkor. Egyébként nem rajongtam érte. Érdekes még a buszok is közlekedtek... Meg mi emberek is :) Nyomj egy lájkot, ha emlékszel! :)