Megdöbbentő videó került ki Lévai Anikóról: ez most beteszi a kaput!
A munkások szerint Lévai Anikó irányított Hatvanpusztán
Újabb erős állítások kerültek nyilvánosságra a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatban, miután a Roma Sajtóközpont friss videójában olyan munkások szólaltak meg, akik korábban a terület építésén, parkosításán és rendben tartásán dolgoztak. A megszólalók beszámolói szerint Hatvanpusztán nem egyszerű, alkalmi jelenlétről volt szó, hanem olyan mindennapi irányításról, amelynek középpontjában állításuk szerint Lévai Anikó állt. A birtok papíron Orbán Győzőé, ám a munkások elmondása alapján a területen tapasztalt hétköznapi működés egészen más képet mutatott.
A megszólalók szerint Lévai Anikó rendszeresen megjelent a birtokon, figyelte, hogyan haladnak a munkák, és beleszólt abba is, kinek mit kell csinálnia. A videóban elhangzó állítások alapján nem csupán megtekintette a munkafolyamatokat, hanem irányt is adott azoknak. A munkások úgy beszéltek róla, mint akihez igazodni kellett, akinek a jelenléte meghatározta a napi feladatokat, és aki a területen dolgozók számára egyértelműen tekintélyként jelent meg. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert a birtokkal kapcsolatban korábban is rendre az hangzott el, hogy az nem Orbán Viktoré, hanem az édesapjáé, Orbán Győzőé.
„Anikó néni” mutatta meg, hova kerüljenek a virágok
A beszámolók egyik legfeltűnőbb része a parkosításhoz kapcsolódik. A munkások szerint Lévai Anikó nemcsak jelen volt, hanem konkrét utasításokat is adott a kert és a park kialakításával kapcsolatban. A megszólalók azt állították, hogy kiment a területre, rábökött egy pontra, és megmondta, pontosan hova kell ültetni a virágokat. A fizikai munkát természetesen nem ő végezte el, hanem azok a napszámosok, akik a birtokon dolgoztak.
A videóban elhangzott állítások szerint volt olyan időszak, amikor egyszerre nagyjából száz ember dolgozott Hatvanpusztán. A munkások feladatai között szerepelt a parkosítás, a földhordás, a gyomlálás, a talicskázás és a terület rendben tartása is. A megszólalók beszámolói alapján a munka nem könnyű, alkalmi tevékenység volt, hanem nagy területen végzett, folyamatos fizikai megterhelést jelentő napszámosmunka. A történet súlyát éppen az adja, hogy miközben kívülről egy látványosan fejlődő, gondosan kialakított birtok képe rajzolódik ki, belülről a munkások szerint egészen más világ működött.
Az egyik beszámoló szerint Lévai Anikó a parkosítás részleteibe is beleszólt, és a munkásoknak az általa kijelölt helyeken kellett elvégezniük a feladatokat. Ez a rész különösen erősen hat, mert nem általános, távoli jelenlétről szól, hanem nagyon konkrét helyzetekről: virágokról, ültetésről, kijelölt pontokról, napi munkáról és arról, hogy ki mondta meg, mi hova kerüljön.
Szigorú rend uralkodott a medencék és a park körül
A munkások beszámolóiból egy zárt, fegyelmezett és hierarchikus világ képe rajzolódik ki. A HVG összefoglalója szerint a Roma Sajtóközpont videójában az is elhangzott, hogy a birtokon nem lehetett telefonozni. Ez önmagában is sokat elárul arról, milyen szabályok között dolgozhattak azok, akik a terület építésén és parkosításán részt vettek. A megszólalók szerint a munkavégzés során nem volt természetes a szabad mozgás vagy a megszokott kapcsolattartás, hanem szigorú rendhez kellett alkalmazkodniuk.
A dolgozókat a beszámolók szerint nem közvetlenül Orbán Viktor, hanem egy vállalkozó alvállalkozója foglalkoztatta. A cikk szerint 2024-ben 1500 forintos órabérről beszéltek a megszólalók. Ez az összeg különösen éles kontrasztba kerül azzal a képpel, amely a hatvanpusztai birtokról az elmúlt években kialakult: hatalmas épületek, parkosított területek, medencék és gondosan rendezett környezet az egyik oldalon, alacsony bérért dolgozó, kiszolgáltatott napszámosok a másikon.
A munkás úgy fogalmazott: legtöbbször úgy tűnt, mintha a birtok Lévai Anikóé lenne, mert „ő figyelt minket, ő parancsolgatott”. Ez a kijelentés lett a videó egyik legerősebb mondata, mert egyszerre utal a jelenlétre, az irányításra és arra az érzésre, amelyet a munkások a birtokon tapasztaltak. Nem pusztán arról beszéltek, hogy látták őt a területen, hanem arról is, hogy szerintük a mindennapi munkafolyamatokra is hatással volt.
A család jelenléte sem maradt észrevétlen
A hatvanpusztai majorság az elmúlt években többször is a közéleti viták középpontjába került. A birtokról régóta különböző állítások, képek, videók és politikai nyilatkozatok jelennek meg, amelyek rendre azt a kérdést vetik fel, ki használja valójában a területet, és milyen szerepe van benne a miniszterelnök családjának. A mostani videó azért kapott különösen nagy figyelmet, mert nem kívülről készített felvételekre vagy politikai kommentárokra épül, hanem olyan munkások megszólalásaira, akik állításuk szerint a területen dolgoztak.
A beszámolók szerint a birtokon nemcsak Lévai Anikó jelent meg, hanem a család más tagjai is felbukkantak. Ez tovább erősíti azt a benyomást, hogy Hatvanpuszta nem csupán egy távoli, papíron létező gazdaságként jelent meg a munkások szemében, hanem olyan helyként, ahol a családi jelenlét is érzékelhető volt. Hadházy Ákos korábban arról írt, hogy Lévai Anikó szinte naponta kijár Hatvanpusztára, és a kertészekkel foglalkozik.
Orbán Viktor korábban ezt azzal magyarázta, hogy a felesége az apósának segít be. Ez a magyarázat azonban a most megszólaló munkások elmondásaival együtt újra vitát gerjesztett. A kérdés ugyanis nemcsak az, hogy Lévai Anikó megjelent-e a birtokon, hanem az is, milyen szerepben volt jelen: családtagként, alkalmi segítőként, vagy a munkások állítása szerint olyan személyként, aki ténylegesen irányította a munkafolyamatokat.
A luxus és a napszámosmunka közötti kontraszt lett a történet lényege
A videó legütősebb része nem pusztán az, hogy a munkások szerint ki adott utasításokat Hatvanpusztán, hanem az a hatalmas különbség, amely a birtok látványa és a dolgozók helyzete között kirajzolódik. Miközben a területen medencék, parkosított részek, gondosan kialakított kertek és hatalmas épületek készültek, a megszólaló munkások kiszolgáltatott helyzetről, nehéz fizikai munkáról és alacsony bérről beszéltek.
Ez az ellentét adja az ügy igazi súlyát. Az egyik oldalon ott áll a látványos gazdagság, a hatalmas birtok, a rendezett park és a nagy volumenű építkezés, a másik oldalon pedig azok az emberek, akik napi munkával, talicskázással, földhordással, gyomlálással és ültetéssel tartották mozgásban ezt a világot. A beszámolók alapján a napszámosok végezték el a legnehezebb feladatokat, miközben a történet középpontjába mégis az került, hogy kik irányították őket, milyen szabályok között dolgoztak, és mennyi pénzt kaptak ezért.
A 2024-ben említett 1500 forintos órabér különösen erős részlete a történetnek, mert számszerűvé teszi azt a társadalmi különbséget, amelyről a videó valójában szól. Hatvanpuszta így nemcsak egy birtok neve lett a közéleti vitákban, hanem egy jelkép is: az egyik oldalon a hatalomhoz köthető fényűzés, a másikon azok a munkások, akik a háttérben, kevés pénzért végezték el a legnehezebb munkát. A most megjelent videó ezért nemcsak újabb részletet tett hozzá a hatvanpusztai történethez, hanem még élesebbé tette azt a kérdést is, amely régóta ott lebeg az ügy körül: kié valójában ez a világ, és kik fizetik meg az árát?