Ebből még hatalmas közjogi és politikai botrány lehet. Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök között minden korábbinál élesebb konfliktus bontakozott ki Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása miatt. Az államfő szerint Magyar Péter valótlanságokat állított, nyomást próbált gyakorolni rá, és a közvélemény manipulálására törekedett. A miniszterelnök ezzel szemben azt állítja, hogy a Fidesz az államfő közreműködésével próbálja késleltetni vagy megakadályozni a módosítás hatálybalépését. A két közjogi méltóság nyílt üzengetése azt jelzi, hogy a vita már nem egyszerűen politikai nézetkülönbségről, hanem az állami intézmények hatásköréről és az alkotmányos rendszer működéséről szól.
Magyar Péter 2026. július 13-án, hétfőn, az Országgyűlés rendkívüli ülésén beszélt arról, hogy szerinte a Fidesz kézi irányításra próbál áttérni a Sándor-palotában, mert elveszítette a parlamenti vitát, és más módon szeretné akadályozni az Alaptörvény módosításának hatálybalépését. A miniszterelnök azt állította, hogy az ellenzékbe került Fidesz alkotmánybírósági beadvánnyal próbálhatja megakasztani a folyamatot, ebben pedig szerinte Gulyás Gergely is közreműködhet.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek az elfogadott módosítás kézhezvételétől számítva 5 napja van arra, hogy aláírja a dokumentumot. A miniszterelnök szerint az államfő az Alaptörvény módosítását tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül, előzetes alkotmánybírósági normakontrollt pedig csak akkor kezdeményezhet, ha úgy ítéli meg, hogy a módosítás elfogadása során közjogi érvénytelenség történt. Magyar Péter álláspontja szerint ilyen körülmény nem áll fenn, ezért egy alkotmánybírósági beadvány célja kizárólag az időhúzás lehetne.
Sulyok Tamás nem hagyta válasz nélkül Magyar Péter parlamenti felszólalását. A Sándor-palota hétfő délután közzétett bejegyzésében az államfő rendkívül kemény hangon utasította vissza a miniszterelnök állításait. A közlemény szerint Magyar Péter kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, sértik a köztársasági elnök döntési autonómiáját, és alkalmasak arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az államfőre.
„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatlannak tartja és visszautasítja a hivatalban lévő miniszterelnök valótlan állításait az államfő 17. alaptörvény-módosítással kapcsolatos jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.
A hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában.
Az államfő nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy hamis manipulációval, fenyegetéssel, vagy bármilyen eszközzel a köztársasági elnök hatáskörébe történő beavatkozási kísérlet a végrehajtó hatalom képviselői részéről kirívóan sérti az alkotmányos rendet”
A közlemény alapján Sulyok Tamás nemcsak a személyét ért politikai támadásként értékelte a történteket. Úgy látja, hogy a köztársasági elnök alkotmányban rögzített hatáskörének gyakorlását próbálják befolyásolni. Az államfő ezzel egyértelművé tette, hogy saját mérlegelése alapján fogja meghozni döntését, és nem fogadja el, hogy a kormány vagy a parlamenti többség előre meghatározza, milyen lépést kell tennie.
Magyar Péter azt is közölte, hogy ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény módosítását, akkor megfosztási eljárással fognak élni. A miniszterelnök álláspontja szerint az államfő nem akadályozhatja meg politikai vagy tartalmi kifogásokra hivatkozva a parlament kétharmados többsége által elfogadott alkotmánymódosítást.
Ha nem írja alá Sulyok Tamás a módosítást, akkor megfosztási eljárással fognak élni a miniszterelnök szerint, így a jogkörei majd a házelnökre, azaz Forsthoffer Ágnesre szállnak majd, amíg nem választanak új köztársasági elnököt.
A helyzet azért különösen feszült, mert az Országgyűlés elnökének az államfő akadályoztatása vagy megbízatásának megszűnése esetén ideiglenesen valóban meghatározó közjogi szerepe lehet. A konfliktus így már messze túlmutat Magyar Péter és Sulyok Tamás személyes vitáján: a következő lépések meghatározhatják, hogyan alakul a köztársasági elnöki tisztség, ki gyakorolhatja átmenetileg az államfői jogköröket, és milyen eljárással választhatnak új köztársasági elnököt.
Az Országgyűlés 2026. július 13-án végül megszavazta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását. A javaslatot 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke még aznap este aláírta az elfogadott dokumentumot, amely ezt követően került a köztársasági elnök elé. Sulyok Tamásnak az alkotmányban meghatározott határidőn belül kell döntenie arról, hogy aláírja-e a módosítást, vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
A módosítás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöki megbízatását érinti. A döntés miatt most minden figyelem az államfőre irányul: aláírja-e a dokumentumot, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Sulyok Tamás közleménye alapján nem fogadja el a rá nehezedő politikai nyomást, Magyar Péter viszont már előre jelezte, hogy az aláírás megtagadása esetén további közjogi lépéseket kezdeményeznek.
A következő napok így meghatározóak lehetnek Magyarország alkotmányos életében. Egy államfő esetleges eltávolítása, az elnöki jogkörök ideiglenes átruházása és egy új köztársasági elnök megválasztása önmagában is rendkívüli eseménysor lenne. A miniszterelnök és az államfő között kialakult nyílt konfliktus pedig azt mutatja, hogy egyik fél sem kíván engedni. A vita tétje már nem pusztán Sulyok Tamás politikai jövője, hanem az is, hogy hol húzódnak a parlamenti többség, a kormány és a köztársasági elnök alkotmányos hatáskörének határai.