Az El Niño erőssége az év végére az 1950 óta megfigyelt eseményeket is meghaladhatja a NOAA szeptemberi előrejelzése szerint. A globális időjárást befolyásoló jelenség miatt az európai ősz és tél alakulása is figyelmet kap. Magyarországon azonban továbbra is az a nagy kérdés, mikor találkozhat a csapadékot hozó levegő olyan hideggel, amely már havazáshoz is elegendő.
Szokatlanul erős jelzés érkezett az év végére
A NOAA 2026. szeptember 10-i jelentése szerint az El Niño tovább erősödik, és 90 százaléknál nagyobb az esélye, hogy nagyon erős állapotot ér el az őszi-téli időszakban.
Az október és december közötti hónapokra még jelentősebb lehetőséget vázoltak fel: 75 százalékos esélyt adnak egy olyan eseménynek, amely erősségében felülmúlhatja az 1950 óta megfigyelt korábbi El Niño-eseményeket. Ez egyelőre előrejelzés, de jól mutatja, miért irányul ekkora figyelem a Csendes-óceánon zajló változásokra.
A számok ugyanakkor nem a magyarországi havazás esélyét jelentik. A rendkívüli jelzés az El Niño lehetséges erejére vonatkozik.
Magyarországon a hideg és a csapadék találkozása dönthet
A hazai tél szempontjából kulcskérdés, milyen levegő érkezik a Kárpát-medencébe. A nedves légtömegek önmagukban még nem hoznak havas tájat: ehhez megfelelő hideg is szükséges.
Ha a csapadék enyhe levegővel érkezik, eső hullhat. Ha viszont a csapadékos időszak megfelelő hideggel találkozik, havazás is kialakulhat. Ezért az esős és a havas forgatókönyv között az adott légköri helyzet dönt.
Az El Niño távoli hatásai befolyásolhatják a légköri folyamatokat, de az erősségéből nem lehet közvetlenül kiszámítani, milyen tél lesz Magyarországon. Az ECMWF is hangsúlyozza, hogy a szezonális modellek több lehetséges kimenetelt mutatnak, és bizonytalanságuk megmarad.
Október, november, december: még nincs kész a magyar tél menetrendje
Az eredeti összeállítás októberre enyhébb időszakok és lehűlések lehetőségét veti fel. Novembernél a csapadékot hozó ciklonok szerepét emeli ki, decembernél pedig azt, hogy megfelelő hideg mellett havas helyzetek is kialakulhatnak.
Ezek lehetséges forgatókönyvek. Nem jelentenek biztos előrejelzést arra, hogy melyik hónapban érkezik meg az első jelentős magyarországi havazás.
A szezonális számítások hosszabb időszakok átlagos jellegéről adnak támpontot. Azt vizsgálják, mekkora eséllyel lehet melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb egy hónap a megszokottnál. Egy budapesti hóesés időpontját vagy egy decemberi hajnal minimumát nem lehet belőlük hónapokkal előre kiolvasni.
Az enyhe átlag mögött is lehetnek kemény téli napok
Egy összességében enyhébb tél sem feltétlenül telik el végig esővel és pluszfokokkal. A hosszabb enyhe időszakok mellett fagyos, havas napok is előfordulhatnak, miközben az évszak átlaghőmérséklete magas marad.
Ez Magyarországon a mindennapokban is fontos különbség. Az évszakos átlagból nem derül ki, hogy egy adott héten havas utakra, reggeli fagyra vagy enyhe időre kell-e készülni.
Az enyhébb tél lehetősége tehát nem zárja ki a havazást. Ugyanakkor a havazás lehetőségéből sem következik, hogy tartós hótakaró vagy rendkívüli hideg vár az országra.
A rendkívüli El Niño esélye nagy, a rekordhideg magyar tél nem igazolt
A mostani előrejelzés legerősebb állítása az El Niño várható intenzitására vonatkozik. A NOAA szerint egy nagyon erős esemény növelheti a hozzá kapcsolódó időjárási hatások esélyét, de még ezek bekövetkezése sem garantált.
Magyarországon a konkrét hidegbetörések és havazások megítéléséhez az adott időszakhoz közelebbi előrejelzésekre lesz szükség. Ezek adhatnak majd használhatóbb információt az utazáshoz, közlekedéshez és a szabadtéri programokhoz.
Az év végére rendkívül erős El Niño alakulhat ki. Azt azonban a bemutatott adatok alapján nem lehet kijelenteni, hogy Magyarországra harminc éve nem látott tél érkezik.
Felhasznált források