Hosszú, fájdalmas két hét után végre kiderült, ki volt az a névtelen elhunyt, akinek testét a Duna sodorta partra Sükösdnél. Ma már biztos: Orsós Lacikát találták meg, azt a fiút, aki gyerekkora ellenére olyan angyali hanggal született, hogy éveken át ő volt a gyermekvédelem egyik arca. A tehetség azonban kevés volt ahhoz, hogy megmentse – a rendszer, amelynek segítenie kellett volna, végül cserbenhagyta.
Az alapítvány egyik önkéntese, Kapuváry Krisztina volt az, aki nem engedte, hogy Lacika örökre névtelen maradjon. Végigjárta a hivatalokat, kiderítette a részleteket, és ma már hivatalosan is anyakönyvezték azt a fiút, akinek a neve eddig csak egy megkopott emlék volt néhány szerető testvér szívében.
A történet hetekkel ezelőtt indult. Lacika öccse, Brendon talált rá egy cikkre, amely arról számolt be, hogy még augusztusban egy holttest maradványait emelték ki a Dunából Sükösdnél. A ruházat, a körülmények, a megérzés – mind azt súgta, hogy Lacikáról lehet szó.
És Brendon szíve nem tévedett.
Lacika bátyja, csak 19 évesen, már az utcán élt. A tehetsége – Isten adta ajándék – nem volt elég ahhoz, hogy megmentsék. Rossz utak, rossz társaság, menekülés valami elől, amit a család sem értett soha igazán. Amikor utoljára látták, rettegett valakiktől. Aztán 2024 decemberében a Rákóczi hídról a Dunába ugrott – legalábbis erre utalt, hogy az iratait és az óráját ott találták meg.
A hivatalok azonban még eltűntként sem keresték.
Úgy tűnt el, mintha sosem élt volna.
A nyáron talált holttestet egy hajócsavar vághatta el. A szakértők DNS alapján azonosították – elképzelhető, hogy valamelyik szülő mintája alapján. De a testvérét nem értesítették. A fiút, aki hónapok óta járta a rendőrkapitányságokat, kérve, könyörögve bármilyen válaszért.
A testet jeltelen sírban temették el Sükösdön. Úgy, hogy azok, akik szerették, nem is tudták, hogy már nincs több remény.
Krisztinának köszönhetően ma ígéretet kaptak arra, hogy exhumálják és hazaszállítják Lacikát. Az ÁNTSZ engedélyére várnak, és ha minden sikerül, a fiú végre a testvérei közelében pihenhet.
A temetést egy temetkezési vállalkozással foglalkozó család, Klenk-Sipos Rita segítségével ingyen vállalták – ha a kiválasztott temetőben nincs kizárólagos szolgáltatói jog, minden költséget átvállalnak.
Ez lesz az első – és talán az utolsó – alkalom, amikor Lacikát valóban körülveszi a szeretet, ami egész életében hiányzott neki.
Köszönöm Krisztina és köszönöm Rita!
Őszinte részvétem Brendon, Krisztofer és mindannyiótoknak, akik a barátai voltatok, akik szerettétek.
Emlékezzünk Orsós Lacikára a Befogadlak című dallal, amit ő énekelt, sztárokkal. Neki nem jutott csillag, rivaldafény, siker... ebben a világban nem...
Lacika drága, legyen könnyű a föld!
Őszinte szívvel sajnálom, hogy nem ismerhettelek és csak abban segíthetünk, hogy méltó módon búcsúzhassanak tőled a szeretteid és a testvéred közelében aludhass, most már békében.
címlapfotó:illusztráció!