Varga Judit igazságügyi miniszter korábban azt közölte, várhatóan június 20-án szűnhet meg a veszélyhelyzet.
A veszélyhelyzetet március 11-én hirdette ki a kormány, tegnap pedig Kövér László, az Országgyűlés elnöke benyújtotta a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. A veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli, átmeneti gazdasági intézkedésekről egy külön törvényjavaslatot nyújtott be Kövér László. Tegnapi hírek szerint két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését.
Az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai fennmaradnak, a javaslat rögzíti, hogy az érintettek esetében a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a 2020. március, április, május és június hónapra nem kell teljesítenie
A 2020. március, április, május, június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, b) egyéni vállalkozó és c) a társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni. (A járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.)
Azon rendelkezés is tovább él, amely szerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg (a tárgyhó 12. napjáig) pótlékmentesen, illetve bizonyos tevékenységek esetében márciustól júniusig nincs adófizetési kötelezettség.
A veszélyhelyzet megszűnését követően egy átmeneti időszakra továbbra is indokolt a veszélyhelyzet alatt lejárt gyermekek után járó ellátások biztosítása a szülők részére, a munkahelyük megőrzése érdekében, áll a javaslatban. Ezáltal a veszélyhelyzet alatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben továbbra is fizetés nélküli szabadságon maradhatnak a veszélyhelyzet megszűnését követően is, a GYED, GYES, illetve GYET ellátás folyósítása mellett.
[LAPOZAS]A nagyszülő GYED-re, vagy GYES-re való jogosultsága megszűnik, ha a szülő a nyilatkozatát – amellyel hozzájárult, hogy a nagyszülő kapja a GYED-et, illetve GYES-t – visszavonja. A családi pótlék a tanulói jogviszony fennállásához kötött. Az érettségiző gyermek tanulói jogviszonya az első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. Az iskoláztatási támogatás ebben az esetben ennek a hónapnak a végéig, vagyis június 30-áig jár.
Tekintettel arra, hogy az iskolákban a nevelés-oktatás ezen tanítási év végéig még a tantermen kívüli, digitális munkarend szerint zajlik, indokolt a tanulók napközbeni felügyeletét megszervezni, ha a szülő vagy törvényes képviselő ezt nem tudja megoldani.
Az elhúzódó veszélyhelyzet ideje alatt a szülők többsége már nagy valószínűséggel kimerítette a gyermekek felügyeletének családon belüli megoldási lehetőségeit, így egyre nagyobb igény fog mutatkozni az iskolai felügyelet megszervezésére, ezért kell azt minden iskola számára előírni. Ehhez kapcsolódóan indokolt az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés szabályait is rendezni, áll a javaslatban.
Szintén a veszélyhelyzeten túlmutató szabályozás, hogy a félév hosszát a felsőoktatási intézmények meghosszabbíthatták, továbbá átsorolásra magyar állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre a 2020-2021-es tanévre vonatkozóan nem kerülhet sor.
A javaslat indoka az, hogy a veszélyhelyzetben a gyógyszerkiadás feltételeinek javítására bevezetett intézkedés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig fennmaradjon, ezen időtartam alatt a gyógyszerkiadás rugalmasabb, egyszerűbb, a gyógyszerkiadás során a beteg személyes részvételét valóban a legszükségesebb esetekre korlátozó szabályozás alakítható ki miniszteri rendeleti szinten, összhangban az e-receptre történő gyógyszerrendeléstől várt szakmai illetve társadalmi igényekkel. A javaslat átmenetileg fenntartja a telemedicina alkalmazását.
Veszélyhelyzeti kormányrendelet rögzítette, hogy a veszélyhelyzeti ideje alatt lejáró személyi biztonsági tanúsítvány, telephely biztonsági tanúsítvány, illetve biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig meghosszabbodik. A rendelkezés ezen előírást emeli törvényi szintre azzal a kiegészítéssel, hogy a rendelkezés azon tanúsítványokra is vonatkozik, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül járnak le.
A módosítás indoka, hogy ezáltal megfelelő felkészülési idő kerül biztosításra azok számára is, akik a veszélyhelyzet kihirdetésére tekintettel azzal számoltak, hogy az éppen lejáró személyi biztonsági tanúsítvány, telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége meghosszabbodik, de a veszélyhelyzet megszűnése okán rájuk ezen szabály az eredeti megszövegezés szerint mégsem vonatkozott volna. Így tehát a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig van lehetőség arra, hogy a jogalanyok a megváltozó helyzethez igazítsák magatartásukat.
A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik. A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot is - módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. Ezt a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá. Az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
[LAPOZAS]Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő bizonyos kivételek esetében 2020. július 2. napján újrakezdődik.
A végrehajtótól lehet részletfizetési kedvezményt kérni, amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, a végrehajtó a részletfizetést a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz.
A Kormány a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes.
A halasztás vonatkozik a bevallás helyett benyújtható nyilatkozatok benyújtására is. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre álló bevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni. A Javaslat e szabályokat ismétli meg változatlan normatartalommal.
A kormány a helyi iparűzési adóban is lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes.
A halasztás vonatkozik a bevallás helyett benyújtható nyilatkozatok benyújtására is. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása is az adó bevallásával egyidejű, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor a korábban bevallott előleg-részletet kell teljesíteni (a naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó esetén a 2020. március 15-ig fizetendő előleget). A Javaslat e szabályokat ismétli meg változatlan normatartalommal.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkáltató kérelmére engedélyezheti, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos új munkahelyteremő beruházások esetén a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak legfeljebb huszonnégy hónap legyen. Azokban az esetekben, ahol új munkahelyeket teremtő beruházás esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyével két évre terjedő munkaidőkeret került elrendelésre ott a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kvázi tudomásul veszi, hogy számára a munkáltató a munkaidőt huszonnégy hónap alapulvételével is meghatározhatja.
A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeinek fenntartása érdekében szükséges a KFI és a csökkentett munkaidős támogatásról szóló rendelkezéseket törvényi szinten átmenetileg fenntartani.
Néhány további rendelkezés:
Címlapkép: Shutterstock
A kormány továbbra is szükségesnek tartja azonban több, a járvány alatt meghozott rendelkezés fenntartását, továbbá néhány átmeneti intézkedés bevezetését, ezért Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt is.
Ez alapján az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.
A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja. Meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben
Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban. A katasztrófavédelmi törvénybe beleírták, hogy a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására veszélyhelyzetben - a törvényben már meghatározott intézkedéseken túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A törvény megerősíti a veszélyhelyzet alatt bevezetett fizetési moratóriumot a hitelre, a kölcsönökre és a lízingszerződésekre december 31-ig.
Tartalmaz rendelkezéseket például az iskolákban, a szakképzésben a tanév befejezéséről, egyes vállalati adónemek bevallásának elhalasztásáról, az egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezményekről, a Széchenyi Pihenő Kártyára adható béren kívüli juttatás emeléséről és mentesítéséről a szociális hozzájárulási adó aló, vagy a lejáró szociális és családügyi ellátások meghosszabbításáról. Év végéig továbbra is 15 ezer forintig lehet PIN-kód nélkül érintéssel fizetni, és július 1-jéig marad az ingyenes parkolás is, szeptemberig pedig nem kell közterület-használati díjat fizetnie a vendéglátóhelyeknek.
Újdonság, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal munkáltatói kérelem alapján engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. A törvényjavaslat eredeti szövegében még a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter adta volna ki az engedélyt, de az igazságügyi bizottság változtatást kezdeményezett, mert úgy látta: a kormányhivatal rendelkezik azzal a gyakorlati tapasztalattal, amely a hatósági feladat ellátáshoz szükséges.
Különleges szabályokat fogadtak el a járvány miatt meghiúsult, utazási iroda által szervezett utakra. Ez a többi között azt tartalmazza, hogy ha az ügyfél ezt elfogadja, az iroda utalványt is adhat pénzvisszafizetés helyett. Rögzítették azt is, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a kormány továbbra is különös szabályokat állapíthat meg. A veszélyhelyzet idején lejárt okmányok pótlására lesz idő, mert azok a veszélyhelyzet megszűnését követően még 180 napig érvényesek.
Meghatározták a menekültügyi eljárás átmeneti szabályait december 31-ig az Európai Bíróság tranzitzónával kapcsolatos májusi ítélete nyomán. A menedékjogi kérelmet a kormányrendeletben meghatározott külképviseleteken lehet benyújtani.