Magyar Péter péntek délelőtt éles üzenetet küldött Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszternek, miután újabb fejlemény történt a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt indult büntetőeljárásban. A miniszterelnök közösségi oldalán megjelent bejegyzés közvetlen előzménye az volt, hogy sajtóértesülések szerint letartóztatták Hankó Balázs egykori kabinetfőnökét is.
A megszólalásában Magyar Péter azt állította, hogy a volt tárcavezető nem bújhat korábbi beosztottjai mögé, és előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie a saját döntéseinek következményeivel. A miniszterelnök szerint egy politikai vezető felelőssége nem ér véget ott, hogy a konkrét ügyintézést vagy egy-egy támogatási döntés előkészítését a minisztérium valamelyik munkatársa végezte.
Magyar Péter úgy fogalmazott, Hankó Balázs még néhány napig megpróbálhat az általa irányított beosztottak mögé bújni, de „tettei következményét senki nem kerülheti el”.
A kijelentés politikai felelősséget tulajdonít Hankó Balázsnak, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a volt miniszter büntetőjogi felelősségét bármely hatóság vagy bíróság megállapította volna. A nyilvánosan ismert információk alapján Hankó Balázst nem gyanúsították meg, Magyar Péter kijelentése pedig politikai állítás, nem hatósági megállapítás.
A miniszterelnök az ügyet nem kizárólag egy büntetőeljárásként, hanem a politikai rendszerváltás egyik fontos hitelességi kérdéseként is bemutatta. Azt közölte, hogy a Tisza közösségének figyelnie kell arra, kik próbálnak a korábbi politikai rendszerből átkerülni az új hatalmi struktúrába. Megfogalmazása szerint nemcsak a legfelsőbb politikai vezetők, hanem a rendszer különböző szintjein dolgozó és annak működését segítő személyek szerepét is meg kell vizsgálni.
„A Tisza közösségének eközben arra is figyelnie kell, hogy a maffia másod- és harmadrendű kiszolgálói ne tudjanak átzsilipelni. Ez hitelességi kérdés. A rendszerváltás hitelességének a kérdése”
– tette hozzá.
Magyar Péter szavai tehát súlyos politikai felelősséget tulajdonítanak Hankó Balázsnak, büntetőjogi szempontból azonban az ügyet kizárólag a nyomozás során feltárt bizonyítékok alapján lehet megítélni. Arról, hogy egy adott döntés törvényes volt-e, ki adott utasítást, ki írta alá az iratokat, és kit terhelhet büntetőjogi felelősség, a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek, végül pedig szükség esetén a bíróságnak kell döntenie.
A politikai nyilatkozatok, a hatóságok által közölt gyanú, a gyanúsítottak védekezése és egy esetleges későbbi jogerős bírósági ítélet egymástól különböző kategóriák. Ezeket akkor sem lehet összemosni, ha az ügyben érintett támogatási összegek és a gyanúsításban szereplő állítások jelentős közérdeklődést váltanak ki.
Az NKA-ügyben a héten újabb gyanúsított letartóztatását rendelték el. Ő az eljárás hetedik gyanúsítottja, és sajtóértesülések szerint Hankó Balázs korábbi kabinetfőnökéről van szó. Az érintett személyazonosságát azonban az ügyészség a sajtó számára hivatalosan nem erősítette meg.
A volt kabinetfőnök letartóztatásáról szóló bírósági döntés alapján a kényszerintézkedést harminc napra rendelték el. A bíróság a rendelkezésre álló információk alapján úgy ítélte meg, hogy fennállhat a szökés vagy elrejtőzés veszélye, illetve annak lehetősége, hogy az érintett megpróbálná befolyásolni az eljárást.
A döntés ellen fellebbezést jelentettek be, ezért az még nem jogerős. Ez azt jelenti, hogy a letartóztatás szükségességéről szóló döntést egy magasabb szintű bíróság is felülvizsgálhatja. A letartóztatás célja az eljárás biztosítása, önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett elkövette a terhére rótt bűncselekményt.
A büntetőeljárásban a letartóztatás nem büntetés, hanem olyan kényszerintézkedés, amelyet meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén rendelhetnek el. Az érintettet mindaddig megilleti az ártatlanság vélelme, amíg a büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet nem állapítja meg.
A sajtóban megjelent információk szerint a volt kabinetfőnököt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. A pontos cselekményeket, a döntések előkészítésének menetét, az egyes résztvevők szerepét és az esetleges egyéni felelősséget azonban a nyomozásnak kell feltárnia.
Az eljárás egyik lényeges kérdése az lehet, hogy a támogatási döntések során ki milyen információval rendelkezett, ki kezdeményezte az egyes kifizetéseket, ki adott utasítást a döntések végrehajtására, illetve az ügyben szereplő személyeknek volt-e lehetőségük és kötelességük megakadályozni az állítólagosan szabálytalan folyamatokat.
Magyar Péter üzenete éppen azért irányult Hankó Balázsra, mert a miniszterelnök szerint a volt tárcavezető politikai és vezetői felelőssége nem választható el az általa irányított minisztérium és az alárendelt intézmények működésétől. Ez azonban továbbra is politikai értelmezés, és nem azonos a nyomozó hatóságok vagy a bíróság büntetőjogi megállapításaival.
Az NKA-ügy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által 2024 decemberétől meghozott támogatási döntések miatt indult. Az ügyészség megalapozott gyanúja szerint a döntéshozó testület túlléphette a hatáskörét, és a vonatkozó törvények, valamint a belső szabályzatok megsértésével összesen 1079 támogatásról dönthetett.
A vizsgált támogatások összértéke meghaladja a 17 milliárd forintot. A jelentős összeg és a döntések nagy száma miatt az ügy nem egyetlen pályázatról vagy egyetlen kedvezményezettről szól, hanem egy hosszabb időszakban működő támogatási rendszer egészének törvényességét és szabályszerűségét érinti.
A hatóságoknak azt kell feltárniuk, hogy az ideiglenes kollégium rendelkezett-e azzal a jogkörrel, amely alapján az említett támogatási döntéseket meghozta. Vizsgálni kell azt is, hogy a támogatások odaítélése során betartották-e a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozó törvényi előírásokat, a minisztériumi szabályokat és az intézmények belső eljárásrendjét.
A NAV júniusban hat, korábban a Kulturális és Innovációs Minisztériumban vagy a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél dolgozó személyt vett őrizetbe. A hatóság közlése szerint kutatásokat és lefoglalásokat végeztek, tanúkat hallgattak ki, valamint nagy mennyiségű elektronikus adatot elemeztek.
Az ilyen eljárásokban különösen fontos szerepük lehet az elektronikus levelezéseknek, belső dokumentumoknak, előterjesztéseknek, jegyzőkönyveknek, pénzügyi kimutatásoknak és a támogatási döntésekhez kapcsolódó jóváhagyásoknak. Ezekből derülhet ki, hogyan születtek a döntések, milyen utasítások hangzottak el, és az egyes résztvevők milyen szerepet játszottak a folyamatban.
Az első gyanúsítottak között volt Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap korábbi alelnöke és Óbuda volt fideszes polgármestere is. Bús Balázs letartóztatásáról szóló döntés után az egykori politikus azt mondta, nem követett el bűncselekményt, a bírósági intézkedést pedig politikai döntésnek nevezte.
Ez az érintett védekezése. A hatósági gyanú, a gyanúsított tagadása és egy későbbi bírósági ítélet három különböző dolog, amelyeket nem lehet egymással összemosni.
A nyomozás jelenlegi szakaszában a hatóságok azt vizsgálják, hogy történt-e vagyoni hátrány, és amennyiben igen, az pontosan milyen döntések következtében keletkezett. A 17 milliárd forintot meghaladó teljes támogatási összeg nem feltétlenül jelenti azt, hogy a hatóság a teljes összeget bizonyított vagyoni hátrányként kezeli. A támogatások összértéke, a feltételezett kár és az egyes személyeknek tulajdonított felelősség egymástól elkülönítendő kérdések.
A vizsgálatnak ezért nemcsak a támogatási döntések formai szabályosságára kell kiterjednie, hanem arra is, hogy a támogatások valóban a meghatározott kulturális célokra jutottak-e, a kedvezményezettek teljesítették-e a vállalt feladatokat, és az államot érte-e tényleges vagyoni hátrány.
Hankó Balázs korábban hosszabb interjúban reagált az NKA körül kialakult botrányra. A volt miniszter politikai bosszúhadjáratról és koncepciós eljárásról beszélt, volt munkatársai letartóztatását pedig jogtalannak nevezte.
A Hankó Balázs védekezését bemutató interjúban azt állította, hogy a források felszabadítása és a támogatási cél meghatározása mögött kormánydöntés állt. Szerinte ezt illetékes miniszterként végre kellett hajtania, és a támogatási rend megfelelt a jogi, valamint eljárási szabályoknak.
Hankó állítása lényegében azt jelenti, hogy a politikai döntés nem kizárólag az ő személyes kezdeményezése volt. A volt miniszter védekezése szerint a támogatási források rendelkezésre bocsátásáról és felhasználásuk céljáról kormányzati szinten született döntés, amelynek végrehajtása a minisztérium feladata volt.
A nyomozás egyik központi kérdése éppen az lehet, pontosan hol és hogyan születtek a döntések, ki milyen utasítást adott, illetve a résztvevőknek milyen önálló felelősségük volt. Önmagában az, hogy egy támogatási program mögött kormánydöntés állt, még nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a végrehajtás minden részlete megfelelt-e a jogszabályoknak és a belső eljárási követelményeknek.
A hatóságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy a kormánydöntés pontosan mire adott felhatalmazást. El kell különíteni egymástól a politikai cél meghatározását, a források felszabadítását, a pályázatok vagy támogatási kérelmek elbírálását és a konkrét kedvezményezettekről szóló döntéseket.
Hankó Balázs álláspontja szerint miniszterként egy már megszületett kormányzati döntést hajtott végre, és a támogatási rendszer működése jogszerű volt. Magyar Péter mostani üzenete erre a védekezésre is válaszként értelmezhető. A miniszterelnök ugyanis azt sugallta, hogy a vezetői felelősséget nem lehet kizárólag az ügyben érintett korábbi beosztottakra hárítani.
Magyar Péter értelmezése szerint egy miniszternek akkor is felelősséget kell vállalnia az általa irányított területen meghozott döntésekért, ha azok szakmai előkészítését, adminisztrációját vagy végrehajtását más személyek végezték. Hankó Balázs védekezése ezzel szemben arra épül, hogy a támogatási célokról magasabb kormányzati szinten döntöttek, ő pedig miniszterként a rá háruló végrehajtási kötelezettségnek tett eleget.
A két álláspont közötti politikai vita önmagában nem dönti el a büntetőeljárás eredményét. A nyomozás során dokumentumokkal, tanúvallomásokkal és egyéb bizonyítékokkal kell tisztázni, ki hozta meg a vitatott döntéseket, milyen felhatalmazás alapján jártak el, és történt-e olyan jogsértés, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg.
A Fidesz közleményben állt ki az érintettek mellett, és politikailag motivált, koncepciós eljárásnak nevezte a nyomozást. A párt felszólította a hatóságokat az eljárások megszüntetésére és a letartóztatottak szabadlábra helyezésére.
A párt álláspontja szerint a Tisza-kormány a legnagyobb ellenzéki erő működésének ellehetetlenítésére és politikai ellenfelei megbélyegzésére törekszik. A Fidesz szerint az eljárás nem kizárólag jogi, hanem politikai célokat is szolgál, és a párt korábbi vagy jelenlegi tisztségviselőinek büntetőeljárás alá vonása az ellenzék elleni fellépés része.
A hatóságok ugyanakkor a kormánytól szervezetileg elkülönülő büntetőeljárásban vizsgálják az ügyet. A politikai szereplők nyilatkozatai nem döntik el, megalapozott-e a gyanú, és történt-e bűncselekmény.
A büntetőeljárás jogszerűségét, a gyanúsítás megalapozottságát és a kényszerintézkedések indokoltságát az eljárási szabályok alapján kell megítélni. A letartóztatásról bíróság dönt, a nyomozást a hatóságok folytatják, a vádemelés kérdésében pedig az ügyészség határoz. Végleges büntetőjogi felelősséget kizárólag bíróság állapíthat meg.
A nyomozás a Fidesz informatikai rendszerét is elérte. A párt szervereinek és kommunikációs adatainak lefoglalásáról szóló akció az ügyészség tájékoztatása szerint szintén a 17 milliárd forintos NKA-eljáráshoz kapcsolódott.
A szerverek és kommunikációs adatok lefoglalása lehetőséget adhat a hatóságoknak arra, hogy megvizsgálják, történt-e egyeztetés a támogatási döntésekről, kik vettek részt ezekben a megbeszélésekben, illetve milyen kapcsolat állhatott fenn a politikai szereplők, a minisztériumi vezetők, az NKA döntéshozói és a támogatások kedvezményezettjei között.
A lefoglalás ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a szervereken vagy az adatbázisokban bűncselekményre utaló információk találhatók. Az összegyűjtött adatokat a nyomozó hatóságoknak elemezniük kell, és csak ezt követően derülhet ki, hogy azoknak van-e bizonyító erejük az eljárásban.
Az NKA-ügy így egyszerre vált súlyos büntetőjogi vizsgálattá és éles politikai konfliktussá. Magyar Péter szerint Hankó Balázs vezetőként nem háríthatja át a felelősséget korábbi munkatársaira. Hankó Balázs azt állítja, hogy kormánydöntést hajtott végre, és az eljárás jogszerű volt. A Fidesz politikai leszámolást és koncepciós eljárást emleget, miközben a hatóságok több mint 17 milliárd forintnyi, összesen 1079 támogatási döntéshez kapcsolódó ügyet vizsgálnak.
A politikai felelősségről szóló vita már most rendkívül éles, a büntetőjogi felelősség kérdése azonban továbbra is nyitott. A következő időszakban a nyomozásnak kell tisztáznia, hogyan születtek a támogatási döntések, ki rendelkezett valódi döntési jogkörrel, milyen utasításokat adtak, és sérültek-e a támogatások elosztására vonatkozó jogszabályok.
Mindaddig, amíg az eljárás nem zárul le, külön kell kezelni Magyar Péter politikai kijelentéseit, Hankó Balázs védekezését, a Fidesz álláspontját és a nyomozó hatóságok gyanúját. A végső választ arra, hogy történt-e bűncselekmény, és kit terhelhet személyes büntetőjogi felelősség, kizárólag az összegyűjtött bizonyítékok alapján, szükség esetén a bíróság mondhatja ki.
Forrás: hvg.hu, nav.gov.hu