Magyar szerint ez a korrupció legvérlázítóbb formája
Magyar Péter videóban reagált arra, hogy Szijjártó Péter visszaadja parlamenti mandátumát, és a kínai elektromos autókat gyártó BYD-nél folytatná pályafutását. A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte a volt külügyminiszter ahhoz a globális kínai multicéghez igazol, amelynek korábban több száz milliárd forint állami támogatást lobbizott ki.
Magyar úgy fogalmazott: „Ezt minden európai országban korrupciónak hívják. Abból is a legvérlázítóbb fajtának.”
A kijelentés politikailag brutális, jogilag pedig rendkívül súlyos terepre viszi az ügyet. Fontos ugyanakkor különválasztani a politikai vádat és a büntetőjogi felelősséget. Utóbbi megállapításához bizonyítékok, iratok, időpontok, döntési láncok és hatósági eljárások kellenének. Ettől függetlenül a Szijjártó–BYD-ügy már most annak a jelenségnek az egyik leglátványosabb magyar példájává válhat, amelyet Nyugaton „forgóajtó-jelenségnek” neveznek.
Ez akkor történik, amikor egy korábbi magas rangú kormányzati szereplő röviddel távozása után annál a vállalatnál vagy gazdasági körnél bukkan fel, amelynek ügyeivel miniszterként vagy állami vezetőként korábban közvetlenül foglalkozott.
Magyar Péter szerint Szijjártó bejelentésével most vált igazán érthetővé, miért támogatta a volt külügyminiszter éveken keresztül ilyen erőteljesen a kínai autó- és akkumulátorgyárak magyarországi terjeszkedését. A miniszterelnök állítása szerint mindez a magyar vízkészletek, a helyi közösségek és az emberek egészségének kockáztatása mellett történt.
Szijjártó most éppen annál a vállalatnál folytatná, amelynek magyarországi megjelenése az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb sikertörténeteként szerepelt a kormányzati kommunikációban.
Magyar szerint súlyos jogi és erkölcsi aggályokat vet fel, hogy Szijjártó néhány hónappal külügyminiszteri megbízatásának megszűnése után olyan vállalatnál vállalna munkát, amelynek korábban állami támogatást lobbizott ki. A miniszterelnök különösen erős mondatot használt: szerinte egy ekkora cég akkor alkalmaz ilyen embert, ha meg akarja hálálni azt a segítséget, amelyet miniszterként nyújtott neki.
A BYD számára is egyre kellemetlenebbé válhat az igazolás
Magyar Péter támadása nemcsak Szijjártó Pétert hozhatja nehéz helyzetbe, hanem a BYD számára is komoly reputációs kockázatot jelenthet. Egy Európában terjeszkedő globális vállalatnak egyáltalán nem mindegy, milyen politikai és erkölcsi viták kapcsolódnak a nevéhez.
Ha a BYD-t azzal kezdik összekötni, hogy egy frissen távozó magyar külügyminisztert alkalmaz, aki korábban aktívan támogatta a kínai beruházásokat, az már nem csupán magyar belpolitikai ügy. Könnyen az európai politikai viták részévé válhat, különösen akkor, ha felmerül a kínai befolyás, az összeférhetetlenség vagy a korábbi állami döntések későbbi magánelőnyökkel való meghálálásának gyanúja.
Szijjártó neve természetesen értéket is jelenthet a vállalat számára. Volt külügyminiszterként jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel, diplomáciai tapasztalattal és politikai befolyással rendelkezik. Éppen ez a kapcsolati tőke az azonban, amely miatt az ügy összeférhetetlenségi szagúvá válhat.
Magyar Péter támadása pontosan erre épül. Nem egyszerűen azt állítja, hogy Szijjártó új állást talált, hanem azt sugallja, hogy a volt külügyminiszter korábbi kormányzati tevékenysége és későbbi munkahelye között közvetlen kapcsolat lehet.
A Fidesz ezzel szemben sikertörténetként próbálja bemutatni Szijjártó távozását. Havasi Bertalan szerint a volt külügyminiszter az elmúlt hetekben kétszer is egyeztetett Orbán Viktorral. A Fidesz úgy keretezi az ügyet, mintha Szijjártó a „legfontosabb és legjelentősebb magyar cégvezető” lenne a világon. Orbán állítólag a nyár legnagyobb igazolásának nevezte a történteket.
A nemzetközi üzleti világban azonban nem biztos, hogy ilyen egyszerű lesz a történet. A BYD számára Szijjártó egyszerre jelenthet előnyt és komoly terhet. Miközben a kapcsolatai segíthetik a vállalat európai terjeszkedését, a személyéhez kötődő politikai viták éppen ezt a terjeszkedést nehezíthetik meg.
Különösen kellemetlen lehet a cég számára, ha az ügy nemzetközi szinten is a kínai politikai befolyás, a kormányzati kapcsolatok és a volt állami vezetők magánszektorba áramlásának példájaként jelenik meg. Magyar Péter nemcsak Szijjártót támadja, hanem közvetlen üzenetet küld a BYD vezetésének is: ez az igazolás akár többe kerülhet a vállalatnak, mint amennyit nyerhet vele.
A Tisza törvénnyel akadályozná meg a hasonló átigazolásokat
Magyarországon jelenleg nincs olyan általános karenciaszabály, amely automatikusan megakadályozná, hogy egy volt miniszter röviddel távozása után olyan vállalatnál vállaljon állást, amelynek ügyeivel korábbi kormányzati munkája során foglalkozott.
Ezért Szijjártó BYD-s munkavállalása jelenleg nem feltétlenül állítható meg jogi eszközökkel. Az ügy elsősorban politikailag és etikailag robbanékony, különösen akkor, ha nincs bizonyíték arra, hogy a későbbi álláslehetőség már a miniszteri döntések idején is ismert volt.
A Tiszának azonban lehetősége van arra, hogy az ügyből általános szabályozási kérdést csináljon. A kormány olyan, mindenkire egyformán vonatkozó törvényt alkothatna, amely előírná: volt miniszterek, államtitkárok és kiemelt kormányzati tisztségviselők csak független etikai vizsgálat után vállalhatnak olyan magánszektorbeli munkát, amely közvetlenül kapcsolódik korábbi feladatkörükhöz.
Svédországban, Franciaországban, Hollandiában és az Európai Bizottságnál is működnek hasonló fékek. Ezek célja, hogy a közszolgálat ne válhasson olyan ugródeszkává, amelynek segítségével egy politikus vagy állami vezető a korábbi döntéseiből később magánelőnyt szerezhet.
Egy ilyen törvény nem lehetne személyre szabott bosszú Szijjártó ellen, mert az jogállami szempontból támadható lenne. Egy általános, világos, előre látható és minden korábbi kormányzati tisztségviselőre egyformán vonatkozó karenciaszabály azonban politikailag és jogilag is védhető lehetne.
A kérdés most az, hogy a Tisza megelégszik-e Magyar Péter kemény politikai támadásával, vagy a Szijjártó–BYD-ügyből alkotja meg egyik első nagy „tisztasági törvényét”.
Amennyiben valóban megszületik egy ilyen szabályozás, az nem feltétlenül akadályozhatná meg visszamenőleg Szijjártó munkába állását. Ugyanakkor elindíthatna egy olyan etikai vagy parlamenti vizsgálatot, amely részletesen feltárná, milyen döntéseket hozott külügyminiszterként a BYD magyarországi beruházásaival és támogatásaival kapcsolatban.
A politikai következmények akkor is súlyosak lehetnek, ha végül nem állapítanak meg jogsértést. A közvélemény számára ugyanis már önmagában nehezen magyarázható, hogy egy miniszter előbb állami pénzekkel és politikai döntésekkel segít egy vállalatot, majd röviddel a távozása után ugyanannál a cégnél vállal vezető szerepet.
Annyi lehet Szijjártó új munkahelyének?
Erre egyelőre nem lehet biztos választ adni. Attól, hogy Magyar Péter keményen nekiment Szijjártónak, még nem szűnik meg automatikusan a BYD-s álláslehetőség. Ha nincs hatályos tiltó szabály, és nincs bizonyíték arra, hogy a későbbi munkaszerződés már a miniszteri időszakban befolyásolta Szijjártó döntéseit, az ügy első körben politikai és etikai botrány marad.
A politikai nyomás azonban nagyon is valós. A BYD vezetésének mérlegelnie kell, hogy Szijjártó neve Európában valóban előnyt jelent-e, vagy inkább olyan teherré válik, amely folyamatos magyarázkodásra kényszeríti a vállalatot.
Ha vizsgálatok indulnak, ha karenciaszabályt helyeznek kilátásba, vagy a cég neve összekapcsolódik a „megköszönt állami támogatás” narratívájával, akkor a BYD számára is felmerülhet a kérdés: megéri-e vállalni ezt a botrányt?
Szijjártó talán úgy gondolta, hogy elegánsan kiszállhat a süllyedő fideszes hajóból, majd egy nemzetközi óriásvállalat vezetőjeként folytathatja. Magyar Péter reakciója azonban azt mutatja, hogy ebből aligha lesz csendes átigazolás.
A történet könnyen az Orbán-korszak egyik leglátványosabb összeférhetetlenségi ügyévé válhat. Nemcsak Szijjártó korábbi döntései kerülhetnek újra napirendre, hanem az egész rendszer is, amely lehetővé teszi, hogy volt miniszterek röviddel távozásuk után az általuk korábban támogatott üzleti körökben helyezkedjenek el.
Ha a Tisza valóban jogalkotással fordul rá az ügyre, akkor Szijjártó új munkahelye nemcsak kellemetlen magyarázkodással indulhat. A BYD-s átigazolás akár az első nagy magyar „forgóajtó-törvény” politikai kiváltó oka is lehet.
A végső döntés azonban valószínűleg nem Magyar Péter, hanem a BYD vezetőinek kezében lesz. Nekik kell eldönteniük, hogy Szijjártó kapcsolatrendszere és tapasztalata többet ér-e annál a politikai, üzleti és reputációs kockázatnál, amelyet a volt külügyminiszter alkalmazása jelenthet.