Elmaradhat a hétfői és keddi parlamenti ülés
Magyar Péter miniszterelnök 2026. július 31-én, pénteken bejelentette: energiatakarékossági okokból a Tisza-frakció kezdeményezi a hétfőre és keddre tervezett parlamenti ülés elhalasztását. A döntés több felszólalást, vitát és szavazást is érinthet, ezek új időpontját egyelőre nem közölték.
Magyar Péter a Facebook-oldalán változtatás nélkül ezt írta:
„Energiatakarékossági okból a TISZA-frakció kéri a hétfői és a keddi parlamenti ülés elhalasztását. Minden állami fenntartású intézmény díszkivilágítását lekapcsoljuk legkésőbb hétfőtől.”
A parlamenti ülés elhalasztása nem történik meg automatikusan a miniszterelnök bejegyzésétől. A hivatalos napirendet és az Országgyűlés működését a házvezetésnek kell módosítania, a kétharmados kormánytöbbség miatt azonban kevés kétség férhet ahhoz, hogy a kezdeményezést elfogadják.
Az intézkedés önmagában nem oldja meg Magyarország energiaellátási problémáit, hiszen az Országház fogyasztása eltörpül a nagy ipari üzemek, a közlekedési rendszerek és az országban működő légkondicionálók energiaigénye mellett. Egy parlamenti ülés megtartásához ugyanakkor nemcsak az ülésterem világítására van szükség: működnek a hűtőrendszerek, az irodák, a közvetítési technika, a biztonsági berendezések és a kiszolgálóhelyiségek is. Az épületben képviselők, hivatalnokok, technikusok, rendészeti dolgozók és újságírók százai dolgoznak.
Hétfőtől lekapcsolhatják az állami díszkivilágításokat
Magyar Péter bejelentése szerint legkésőbb hétfőtől valamennyi állami fenntartású intézmény díszkivilágítását lekapcsolják. Az intézkedés érintheti a minisztériumokat, a kormányzati hivatalokat, a múzeumokat, a közintézményeket és más állami épületeket is.
A biztonsági, közlekedési és munkavégzéshez szükséges világítás továbbra is működik, kizárólag a dekorációs célú fényeket kapcsolják le. A döntés szimbolikusnak tűnhet, országos szinten azonban több ezer épület energiafogyasztását érintheti. A kormány várhatóan az önkormányzatokat és az állami vállalatokat is arra kéri majd, hogy vizsgálják felül az éjszakai díszkivilágítás használatát.
A fővárosi hidak és az önkormányzati tulajdonban lévő épületek világításáról a kabinet nem dönthet közvetlenül, ezekben az esetekben külön önkormányzati határozatokra lehet szükség.
Az intézkedésnek politikai jelentősége is van. A kormány azt akarja megmutatni, hogy a takarékosságot nem kizárólag a lakosságtól és a vállalkozásoktól várja el. Nehéz lenne hitelesen a légkondicionálók visszafogottabb használatára kérni az embereket, miközben az állami épületek egész éjszaka teljes díszkivilágításban maradnak.
A tartós hőség miatt jelentősen megemelkedett az ország villamosenergia-fogyasztása. A légkondicionálók nemcsak napközben, hanem este is nagy terhelést okoznak, mert a felforrósodott lakásokat és irodákat sokan még órákon keresztül próbálják lehűteni.
Különösen a 17 és 22 óra közötti időszak számít kritikusnak. Ilyenkor még működnek az üzletek és az ipari létesítmények, miközben az emberek hazaérnek, bekapcsolják a háztartási gépeket, tölteni kezdik az elektromos autókat és elindítják a légkondicionálókat.
Paks teljes kiesése helyezte rendkívüli nyomás alá az energiarendszert
Az energiarendszer nehézségeinek legfontosabb oka a Paksi Atomerőmű leállása. A Duna vízszintje Paksnál minden korábbi negatív rekordot megdöntött, és az előrejelzések szerint tovább csökkenhet.
Az erőmű a Dunából veszi a működéséhez szükséges hűtővizet. Amikor a folyó vízszintje már nem teszi lehetővé a biztonsági feltételek teljesítését, a blokkok termelését csökkenteni, végső esetben pedig leállítani kell.
Ez nem nukleáris baleset, hanem előre kidolgozott biztonsági intézkedés. A paksi szakemberek ellenőrzött körülmények között állítják le a blokkokat, miközben a reaktorok hűtése a leállás után is folytatódik.
A kiesés azonban óriási: Paks körülbelül 2000 megawatt kapacitást vesz ki a hazai termelésből. Ehhez társul a Dunamenti Erőmű egyik egységének 400 megawattos kiesése, miközben a brutális hőség az átlagos nyári szintnél lényegesen magasabb fogyasztást okoz.
A kormány jelenleg a hazai erőművi tartalékok mozgósításával és áramimporttal próbálja fenntartani a rendszer egyensúlyát. A lakosságot arra kérik, hogy a nagyobb fogyasztású tevékenységeket lehetőség szerint időzítse a csúcsidőszakon kívülre. Az elektromos autók töltését érdemes éjszakára vagy kora reggelre halasztani, a légkondicionálókat pedig nem szükséges 20–21 fokra állítani. Már néhány fokos különbség is érzékelhető megtakarítást eredményezhet.
Először a nagyfogyasztó ipari üzemeket korlátozhatják
A nagyfogyasztó vállalatokat, köztük az akkumulátor-, cement-, vegyipari és autóipari üzemeket önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérhetik a kritikus órákban. Ha ez nem bizonyul elegendőnek, ideiglenes és ütemezett kötelező korlátozás is következhet.
A lakossági rotációs kikapcsolás csak a legutolsó eszköz lenne. Ilyen intézkedésről jelenleg nem született döntés, és csak akkor alkalmaznák, ha az import, a hazai tartalékok és az ipari fogyasztás visszafogása együtt sem biztosítaná az energiarendszer stabilitását.
A kórházak, a szociális intézmények, a vízellátás, a távközlés és más létfontosságú szolgáltatások kiemelt védelmet élveznek. A következő napokban dőlhet el, hogy elegendő lesz-e az önkéntes fogyasztáscsökkentés, vagy további korlátozásokat kell bevezetni.
Magyar Péter bejelentése egyelőre nem jelent általános munkaszünetet, kijárási korlátozást vagy lakossági áramszünetet. A hétfői és keddi parlamenti ülés tervezett elhalasztása azonban azt jelzi, hogy az energiaválság már az állam mindennapi működését is elérte.
A kabinet üzenete szerint miközben a lakosságtól, az ipartól és a vállalkozásoktól takarékosságot kérnek, a politikának is vissza kell fognia saját fogyasztását. A Parlament néhány napot várhat. Az ország villamosenergia-rendszere viszont nem hibázhat.