A válság után jönnek a vezetőcserék
Úgy tűnik, a Tisztítótűz nem egyszeri nyári program volt, hanem sorozat. Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalásában egyértelmű üzenetet küldött azoknak a még hivatalban lévő állami vezetőknek, akiket a korábbi Fidesz-kormányok neveztek ki.
Attól ugyanis, hogy eddig nem cserélték le őket, még nem feltétlenül tervezhetnek hosszú távra.
A miniszterelnök azt mondta, hogy a jelenlegi válsághelyzet lezárulta után a miniszterei végrehajtják a szükséges vezetőcseréket az irányításuk alá tartozó intézményekben, és vizsgálatokat is indítanak.
Vagyis aki az elmúlt hónapok alapján már úgy gondolta, hogy különösebb sérülések nélkül átvészelte a kormányváltást, annak Magyar most jelezte:
még ne pakolja ki teljesen a családi fotókat az íróasztalra.
A miniszterelnök felsorolta azokat a kulcsfontosságú szervezeteket is, amelyek vezetésében a kormányváltás óta nem történt változás. Megemlítette a Paksi Atomerőművet, az Országos Atomenergia Hivatalt, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt.
Magyar szerint ennek nem politikai megbékélés volt az oka. Egy rendkívüli energetikai és időjárási válság közepén a kormány nem akarta egyszerre lecserélni a kritikus infrastruktúrát irányító vezetőket.
„Egy soha nem látott válság közepén egy felelős politikai vezető, egy kormány nem cseréli le a kritikus szervezetek, a kritikus infrastruktúra vezetőit” – mondta.
A kormány tehát a működési folytonosságot tartotta szem előtt. Magyar érvelése szerint nem lett volna felelős döntés menet közben lecserélni azokat, akiktől a napi adatok és a válság kezeléséhez szükséges információk érkeztek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi vezetők hosszabb távon is a helyükön maradhatnak. Magyar Péter szerint a válság lezárultával elhárulhat az egyik legfontosabb akadály a személycserék elől.
„Pártkáderek” és „haverok” maradtak a rendszerben
A miniszterelnök már jóval keményebben beszélt azokról, akik szerinte pártpolitikai kinevezettként kerültek az állami szervezetek élére.
„Ezek a vezetők, ezek a pártpolitikai okból kinevezett vezetők, haverok vannak még mindig ezeknek a szervezeteknek az élén” – mondta.
Magyar külön kitért a Paksi Atomerőmű vezetőjére is. Azt állította róla, hogy korábban a Fidesz szolnoki alapszervezetének vezetője volt, kinevezése előtt pedig nem rendelkezett energetikai tapasztalattal vagy ilyen irányú végzettséggel.
A helyzetet az teszi különösen érdekessé, hogy a kormány az elmúlt hetekben éppen ezektől a vezetőktől kérte a napi tájékoztatásokat. Az általuk átadott információkból dolgozott az energetikai és időjárási válság kezelése során.
Magyar tehát azt állította, hogy politikai alapon kinevezett emberek ülnek több kulcsfontosságú állami szervezet élén, miközben a válságkezelésben a kormány kénytelen volt rájuk támaszkodni.
A miniszterelnök ugyanakkor különbséget tett az intézmények felső vezetése és az ott dolgozó szakemberek között. Elmondása szerint az elmúlt hetekben azt tapasztalta, hogy szakértői és szakértői vezetői szinten „kiváló emberek” dolgoznak az állami intézményekben és az állami cégeknél.
Magyar szerint ezeket az embereket sok helyen „megfojtja” a régi vezetők mentalitása. Úgy látja, korábban több intézményben fontosabb volt a fölfelé történő megfelelés, mint a valódi szakmai teljesítmény.
A kormányfő állítása szerint számos helyen már véget vetettek ennek a működésnek, és az elmúlt hónapok során több „pártkádert” lecseréltek. A folyamat azonban szerinte még nem ért véget.
A „tisztító tűz” a rendkívüli hőség és az energetikai válság miatt nem ment végig mindenhol kellő időben és kellő gyorsasággal. Emiatt a rendszerben olyan vezetők is maradhattak, akik Magyar szerint továbbra is a korábbi politikai iránymutatást követik.
A miniszterelnök azt is állította, hogy vannak, akik a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően a „legyen minden rosszabb” mentalitását képviselik.
Ez már súlyos politikai állítás, amelynek Magyar rögtön a következményét is bejelentette.
„Ezt persze nem fogjuk következmények nélkül hagyni” – mondta.
A válság lezárulta után ezért a miniszterek végrehajtják a szükséges vezetőcseréket az irányításuk alá tartozó intézményekben, és elindítják a szükséges vizsgálatokat.
Magyarul: az elmúlt hónapok személycseréi után jöhet a következő kör.
Paks II.-t is keményen támadta Magyar Péter
Magyar Péter felszólalásában a korábbi kormány teljes energetikai politikáját is bírálta. Azt mondta, nem történtek meg a szükséges megelőző intézkedések, miközben naperőművek épültek megfelelő tárolókapacitások nélkül, a szélerőműveket pedig korlátozták.
A miniszterelnök Paks II.-re is kitért. Állítása szerint a beruházásra mintegy ezermilliárd forint közpénzt költöttek úgy, hogy az erőműnek az eredeti elképzelések alapján már működnie kellene.
Ezután feltette a parlamentben a kérdést:
„Ehelyett tudják, mi van ott?”
Magyar saját válasza szerint:
„Két hatalmas betonteknő.”
Az egyik állítása szerint elkészült, a másik még nem.
Magyar ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy a hatalmas közpénzből megvalósuló beruházás továbbra sem jutott el oda, ahol az eredeti tervek szerint már tartania kellene.
A miniszterelnök felszólalása alapján az energetikai válságot nem csupán rendkívüli időjárási helyzetként kezeli. A történtek mögött a korábbi kormány döntéseit, az elmaradt fejlesztéseket és az állami intézmények élére kinevezett vezetők felelősségét is vizsgálni akarja.
A most bejelentett vizsgálatok ezért várhatóan nemcsak személyi kérdéseket érinthetnek. Magyar beszédéből az következik, hogy a kormány azt is megvizsgálhatja, milyen döntések vezettek a jelenlegi energetikai problémákhoz, és történt-e olyan mulasztás, amelyért valakinek felelősséget kell vállalnia.
Nem az a kérdés, lesznek-e cserék, hanem az, hogy kik következnek
Magyar Péter hétfői felszólalásából egyértelműen az derült ki, hogy a Tisza-kormány nem tekinti befejezettnek az állami intézményrendszer személyi átalakítását.
A miniszterelnök érvelése szerint egyes vezetőkhöz eddig azért nem nyúltak hozzá, mert a rendkívüli energetikai és időjárási válság közepén biztosítani kellett az intézmények folyamatos működését.
Ha azonban a válsághelyzet lezárul, ez az akadály is eltűnik.
A válság elmúltával az egyik legnagyobb akadály is eltűnik a személycserék elől.
Magyar nem hagyott kétséget afelől, hogy a kormány élni akar ezzel a lehetőséggel. A minisztereknek végre kell hajtaniuk a szükséges vezetőcseréket, miközben az érintett intézményekben vizsgálatok is indulnak.
Azt egyelőre nem lehet tudni, pontosan kiket váltanak le, hány állami intézményt és céget érint majd a következő kör, illetve milyen ügyekben indulnak vizsgálatok. Az sem derült ki, hogy ezek a vizsgálatok végül milyen felelősséget állapítanak meg.
A politikai üzenet azonban világos.
Akik a kormányváltás után is a székükben maradtak, azok közül többen nem azért dolgozhatnak még mindig ugyanott, mert Magyar Péter elfelejtette őket.
Hanem azért, mert a válság közepén szükség volt a működési folytonosságra.
Magyar most azt jelezte: amint a rendkívüli helyzet véget ér, megkezdődhet a következő tisztítótűz. Ez pedig nemcsak újabb vezetőcseréket, hanem vizsgálatokat és politikai következményeket is hozhat az állami intézményekben.