Magyar Péter szerint most kezdenek előkerülni a korábbi rendszer ügyei
Magyar Péter a Telexnek adott első stúdiós miniszterelnöki interjújában kemény kijelentéseket tett a korábbi hatalmi rendszer működéséről. Azt mondta, szerinte nem egyszerű politikai vitákról vagy kommunikációs túlkapásokról van szó, hanem több ügyben akár súlyos bűncselekmények gyanúja is felmerülhet. A legerősebb állítása az volt, hogy bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés esetén akár 20 év börtönbüntetés is szóba jöhet.
A kormányfő arról beszélt, hogy az új kormány hivatalosan alig két hete állt fel, több miniszter csak nemrég jutott be ténylegesen a saját tárcájához, de szerinte már most „gázosabbnál gázosabb dolgok” derülnek ki a minisztériumokban. Magyar Péter úgy fogalmazott, ezeknek az ügyeknek a jelentős része szerinte bűncselekmény lehet, ezért az elszámoltatás nem maradhat politikai szinten.
Az interjúban szóba kerültek az uniós források, a vagyonvisszaszerzés, a kegyelmi ügy, valamint az új kormány első konfliktusai is. Magyar Péter szerint az előző rendszer azért tudta hosszú ideig elfedni ezeket az ügyeket, mert közpénzből működtetett propagandagépezet védte. Úgy látja, most, hogy ez a rendszer „szétesni látszik”, sokkal könnyebb lesz feltárni, mi történt valójában, kik döntöttek, kik írtak alá, kik hagytak jóvá kifizetéseket, és milyen állami szereplők működhettek közre.
Az Index-ügyet hozta példaként
Magyar Péter az interjúban az Index korábbi ügyét is felhozta példaként. A Telex korábban megírta, hogy a bíróság jogerősen a Tisza Pártnak adott igazat az Index elleni sajtó-helyreigazítási perben, amely a pártnak tulajdonított, 600 oldalas gazdasági programként emlegetett dokumentum állításai miatt indult.
A jogerős ítélet szerint az Indexnek helyreigazítást kellett közzétennie arról, hogy valótlanul állította: a dokumentumot a Tisza gazdasági kabinetje készítette a párt vezetőinek. Magyar Péter szerint azonban egy ilyen helyreigazítás önmagában nem elég. Azt mondta, ha egy közpénzből fenntartott propagandatermék napokig címlapon visz egy szerinte hamis állítást, majd később rövid helyreigazítást tesz közzé, az nem jogállami működés.
A kormányfő ennél is tovább ment. Azt állította, hogy ilyen ügyekre közpénzből építettek lejáratókampányokat, akár több tízmilliárd forint értékben. Szerinte ha ezt bizonyítani lehet, az már nem pusztán sajtóetikai kérdés, hanem hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti. Ha pedig mindez bűnszervezetben történt, akkor különösen súlyos büntetési tétel is szóba kerülhet.
Jogilag is felmerülhet a 20 éves büntetési tétel
A kérdés az, hogy Magyar Péter 20 éves büntetési tételről szóló kijelentése jogilag megállhat-e. A szöveg szerint elméletileg igen. A Büntető Törvénykönyv alapján hűtlen kezelést az követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességét megszegve vagyoni hátrányt okoz.
A hűtlen kezelés büntetési tétele attól függ, mekkora vagyoni hátrány keletkezett. Különösen jelentős vagyoni hátrány esetén a büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A Btk. értékhatárai szerint a vagyoni hátrány 500 millió forint felett számít különösen jelentősnek. Vagyis ha egy ügyben a bizonyított kár meghaladja ezt az összeget, a hűtlen kezelés legsúlyosabb minősítése kerülhet elő.
A kulcskérdés a bűnszervezet. A Btk. 91. §-a szerint, ha valaki szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követ el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet. Mivel a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés felső határa 10 év, bűnszervezet esetén ez valóban 20 évre emelkedhet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy bárki automatikusan 20 év börtönt kapna. A kijelentés jogi értelemben azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a törvényi maximum valóban elérheti ezt a szintet. Ehhez viszont bizonyítani kell a különösen jelentős vagyoni hátrányt, a szándékosságot, a döntéshozói felelősséget és adott esetben a bűnszervezeti működést is.
Magyar Péter nem adott névsort, de célpontként a propagandagépezetet jelölte meg
Magyar Péter az interjú idézett részében nem adott konkrét névsort arról, kik számíthatnak büntetőeljárásra. Orbán Viktort és a Fideszt politikai értelemben említette, valamint a korábbi propagandagépezetet, az állami pénzből finanszírozott kampányokat és az ezek mögött álló döntéshozókat bírálta.
Ez jogilag fontos különbség. Egy politikus kijelentése még nem vádirat, és senki nem tekinthető bűnösnek jogerős bírósági ítélet nélkül. Az viszont világosan látszik, hogy Magyar Péter az elszámoltatás egyik központi elemévé tenné annak feltárását, kik döntöttek közpénzekből finanszírozott lejáratókampányokról, kik írták alá a szerződéseket, kik hagyták jóvá a kifizetéseket, és milyen állami vagy titkosszolgálati szereplők működhettek közre.
A miniszterelnök szavai alapján az új kormány nem egyszerű politikai vitaként kezeli a korábbi médiakampányokat. Magyar Péter szerint ha hamis vagy manipulált állításokra építettek állami pénzből országos kampányokat, az már nem csak a közélet hangneméről szól, hanem büntetőjogi ügy lehet.
Ez azért különösen érzékeny pont, mert az elmúlt években hatalmas közpénzek mentek kormányzati kommunikációra, állami hirdetésekre, kampányokra és médiaköltésekre. Ha ezeknél a vizsgálatoknál felmerül, hogy a pénzt nem közérdekű tájékoztatásra, hanem politikai lejáratásra használták, akkor a hűtlen kezelés gyanúja valóban előkerülhet. A bizonyítás azonban itt is kulcskérdés lesz.
Most a bizonyítékokon múlik, meddig jut az elszámoltatás
Magyar Péter egyik legerősebb politikai állítása az volt, hogy szerinte ezek után Orbán Viktorból vagy a Fideszből már nem lehet újra kormányképes erő. Ezt azzal indokolta, hogy a most előkerülő ügyek szerinte nem egyszerű hibák vagy túlkapások, hanem rendszerszintű bűncselekmények lehetnek.
A kijelentés egyértelműen politikai támadás, de mögötte jogi állítás is áll. Ha a közpénzes kampányok, a hamisított vagy valótlan dokumentumokra épített lejáratások, valamint az esetleges állami vagy titkosszolgálati közreműködések bizonyíthatók, akkor ezek az ügyek akár súlyos büntetőeljárásokká is válhatnak.
Az elszámoltatás azonban nem nyilatkozatokon fog múlni. Az ügyészségnek, a nyomozóhatóságoknak és a bíróságoknak dokumentumokra, szerződésekre, utalásokra, döntési láncokra, tanúvallomásokra és szakértői bizonyításra lesz szükségük. A 20 éves büntetési tétel tehát nem automatikus következmény, hanem jogi maximumként értelmezhető, amely csak akkor jöhet szóba, ha a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést és a bűnszervezetben történő elkövetést is sikerül bizonyítani.
Magyar Péter most azt üzeni: a régi rendszer szereplői nem úszhatják meg azzal, hogy politikai vitának nevezik mindazt, ami közpénzből történt. A következő hónapokban derülhet ki, hogy a kemény kijelentések mögött mennyi bizonyíték van, és kiknek kell majd valóban bíróság előtt felelniük.