Műanyag palack, lakkozott fa vagy régi bútorlap elégetése miatt 300 ezer forintos bírságtétellel számolhatnak a szabálytalanul fűtő magánszemélyek a 2026-os fűtési szezonban is. Szomszédi bejelentés nyomán is indulhat vizsgálat, de a büntetéshez a hatóságnak meg kell állapítania a jogsértést: önmagában a füst vagy egy otthon tárolt bútorlap nem bizonyít tiltott égetést.
Nem minden éghető anyag használható tüzelőként
Régi bútorok szétszedésekor könnyen keletkezhet olyan fahulladék, amely első látásra alkalmasnak tűnik a fűtésre. Csakhogy a festett, lakkozott vagy ragasztott faanyag nem kezelhető ugyanúgy, mint a kezeletlen tűzifa.
Műanyag csomagolás, PET-palack, gumiabroncs, textilhulladék és olajos rongy sem kerülhet a háztartási tüzelőberendezésbe. Bútorlapok és vegyszerrel kezelt fadarabok elégetésekor szintén egészségkárosító anyagok juthatnak a levegőbe.
Kivételt a jogszabály a háztartásban keletkező papírhulladékra és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő elégetésére enged. Ez nem jelent általános felhatalmazást a háztartási szemét eltüzelésére.
Háromszázezer forint a bírságtétel, de az ügy körülményei is számítanak
Levegőtisztaság-védelmi bírságot vonhat maga után, ha valaki a jogszabályi előírásokat megszegve éget anyagot a tüzelőberendezésében. Magánszemélyeknél a rendelet 9. mellékletének 17. pontja 300 000 forintos tételt határoz meg.
Hatósági mérlegeléskor a mulasztás körülményeit, a szabályszegés súlyosságát, időtartamát és ismétlődését is figyelembe veszik. Emiatt a konkrét ügyben megállapított összeg eltérhet a mellékletben szereplő tételtől; a 300 ezer forintot nem helyes minden esetben automatikusan fizetendő összegként vagy általános felső határként bemutatni.
Szomszédi panasz alapján is indulhat vizsgálat
Háztartási tüzelőberendezések levegővédelmi ügyeiben jellemzően az illetékes járási, Budapesten a kerületi környezetvédelmi hatóság jár el. Önkormányzathoz is érkezhet panasz, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen ügyben a jegyző jogosult bírságot kiszabni.
Rendszeresen jelentkező, sűrű vagy kellemetlen szagú füst miatt a környéken lakók bejelentést tehetnek. Ettől azonban még nem válik bizonyítottá a hulladékégetés: a hatóságnak tisztáznia kell a történteket, és értékelnie kell a bizonyítékokat. Fekete füstből önmagában nem állapítható meg automatikusan, hogy valaki tiltott anyaggal fűt.
Lakásba lépni csak törvényes eljárás keretében lehet
Pusztán a fűtési szezonra hivatkozva senki nem kap korlátlan felhatalmazást magánlakások ellenőrzésére. Helyszíni szemlét ugyanakkor elrendelhet az illetékes hatóság, ha az szükséges a tényállás tisztázásához.
Ilyenkor az eljáró hatósági személy a jogszabályban meghatározott feltételekkel beléphet az érintett építménybe, tárgyakat vizsgálhat meg, felvilágosítást kérhet vagy mintát vehet. Belépési jogosultsága tehát egy szabályozott hatósági eljáráshoz kapcsolódik.
Családi háznál időpontot kell kérni a kéményseprőhöz
Kéményellenőrzéskor elsősorban az égéstermék biztonságos elvezetését vizsgálják; ez különbözik a tiltott hulladékégetés miatt folytatott környezetvédelmi eljárástól.
Magánszemély tulajdonában álló, gazdálkodó szervezet bejegyzésével nem érintett családi házaknál 2018. január 1. óta nem automatikus sormunkában érkezik a kéményseprő. Tulajdonosként időpontot kell egyeztetni az ajánlott időközönként díjmentesen igénybe vehető ellenőrzésre. Társasházakban továbbra is ütemezett sormunka működik.
Nedves tűzifa használata önmagában nem azonos a tiltott hulladékégetéssel, de fokozhatja a korom- és kátrányképződést. Megfelelően kiszárított, kezeletlen fával, illetve a berendezéshez megfelelő tüzelőanyaggal a légszennyezés és a kéménytűz kockázata is csökkenthető.
Felhasznált források