Újabb fordulatot vett az úgynevezett óbudai korrupciós ügy: a Központi Nyomozó Főügyészség Bús Balázst is gyanúsítottként hallgatta ki. Az ügyészség közlése szerint ezzel már 33-ra emelkedett azoknak a személyeknek a száma, akiket a korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás során gyanúsítottként hallgattak ki.
Bús Balázs 2002 és 2006 között Óbuda-Békásmegyer alpolgármestereként dolgozott, majd 2006 októbere és 2019 októbere között a III. kerület polgármestere volt. Az ügyészség vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítja.
A megalapozott gyanú szerint Bús Balázs, Puskás Péter, Czeglédy Gergő, dr. Kiss László és társaik 2008-tól olyan korrupciós rendszert működtettek a Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat működéséhez kapcsolódóan, amelynek segítségével rendszeres bevételhez juthattak.
Az ügyészség állítása szerint az érintettek önkormányzati pozíciójukat és hivatali helyzetüket használták ki azért, hogy különböző gazdasági szereplőktől korrupciós pénzeket szerezzenek. A rendszer a gyanú szerint attól függetlenül működött, hogy az adott választási ciklusban éppen ők vezették-e az önkormányzatot, vagy ellenzéki pozícióban voltak.
A nyomozó hatóság szerint tehát nem egyetlen döntésről vagy elszigetelt esetről lehetett szó, hanem egy hosszabb időn keresztül működő, szervezett rendszerről, amelyben több politikus és más szereplő is érintett lehetett.
A gyanú szerint a korrupciós pénzeket olyan gazdasági szereplők, illetve azok képviselői fizették, akik új önkormányzati megbízásokat szerettek volna megszerezni, vagy azt akarták elérni, hogy a már meglévő szerződéseiket továbbra is fenntartsák.
Az ügyészség tájékoztatása alapján ezekkel a gazdasági szereplőkkel – Bús Balázs tudtával és jóváhagyásával – Puskás Péter akkori alpolgármester állapodott meg. A megállapodások az ügyészség szerint meghatározhatták, hogy a vállalkozások milyen feltételekkel kaphatnak újabb önkormányzati munkákat, illetve miként tarthatják meg a korábban megszerzett megbízásaikat.
A nyomozásban vizsgált szerződések között parkfenntartási, közterület-kezelési és közétkeztetési megállapodások is szerepelnek. Ezek olyan területek, amelyekhez jelentős önkormányzati kiadások és hosszabb időre szóló megbízások kapcsolódhatnak.
Az ügyészség közleményének egyik legsúlyosabb megállapítása szerint a parkfenntartási, közterület-kezelési és közétkeztetési szerződésekhez kapcsolódó vesztegetési pénzekből Bús Balázs 2011 és 2020 között legalább 150 millió forintot kapott.
A közlemény alapján ez az összeg a gyanúsítottak által átvett korrupciós pénzekből juthatott el a volt polgármesterhez. Az ügyészség nem közölte, hogy az állítólagos kifizetések milyen rendszerességgel és pontosan milyen módon történhettek, ahogy azt sem részletezte, hogy az egyes önkormányzati szerződésekhez mekkora összegek kapcsolódhattak.
A nyomozó hatóság egyelőre arról sem adott részletes tájékoztatást, hogy milyen bizonyítékokra alapozza a Bús Balázzsal szemben közölt gyanúsítást. A nyomozás érdekeire hivatkozva további információkat jelenleg nem hoztak nyilvánosságra.
Bús Balázs a gyanúsítotti kihallgatásán nem tett vallomást, a vele közölt gyanúsítás ellen pedig panasszal élt. Ez azt jelenti, hogy a volt polgármester vitatja a gyanúsítást, ugyanakkor annak részleteire a kihallgatás során nem kívánt reagálni.
A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy a nyomozás érdekeire tekintettel az ügyről további információ jelenleg nem közölhető. A hatóság így egyelőre nem árulta el, várhatók-e újabb gyanúsítások, illetve milyen további nyomozati cselekményeket terveznek.
Fontos hangsúlyozni, hogy Bús Balázs jelenleg gyanúsítottja az eljárásnak, jogerős bírósági ítélet nem született vele szemben. A büntetőeljárás további szakaszában dőlhet el, hogy az ügyészség vádat emel-e, és a bíróság megalapozottnak találja-e a vele szemben megfogalmazott állításokat.