Farkas Richárd és Novák Norbert tragédiájának részletei**
A Magas-Tátra újabb megrázó balesetével szembesült a hegymászóközösség, miután pénteken két rutinos magyar sportoló vesztette életét az egyik legveszélyesebb téli szakaszon. A hegység ezen időszakban különösen alattomos arcát mutatja, és ezúttal is bebizonyosodott, hogy a legfelkészültebb túrázó is kiszolgáltatottá válhat a természet erejével szemben.
„A tragédia pillanata és a körülmények feltárásaA Magas-Tátrában, a Tupá csúcs alatt pénteken délelőtt, valamivel 11 óra után lezúduló lavina szinte semmi esélyt nem hagyott két magyar hegymászónak, Farkas Richárdnak és Novák Norbertnek. A hótömeg a Csorba-tó közelében indult meg, azon a szakaszon, ahol a frissen lehullott hó, a meredek rézsűk és a sziklás-jeges aljzat együtt különösen instabil állapotot teremtenek. A szakértők szerint a lavina típusa „vegyes terepi lavina” volt, vagyis jég, szikla és hó egyszerre mozdult meg – ez pedig a legfelkészültebb, lavinatréningen részt vett sportolókat is kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. A lezúduló tömeg ereje olyan hatalmas volt, hogy teljesen kontrollálhatatlanná vált a helyzet, és a két férfit mintegy 400 méteren át sodorta magával.”
A helyszínen járó szakértők egybehangzóan állítják: a körülmények annyira gyorsan változtak, hogy még tökéletes felszereléssel és tudással sem lehetett volna elkerülni a tragédiát. A Tupá csúcs környéke télen gyakran kerül lavinaveszély miatt a figyelem középpontjába, ám a „vegyes terepi lavina” különösen pusztító, hiszen nem csupán hó, hanem jég és szikla is súlyos sérüléseket okozhat.
„A szlovák hatóságok jelentése megerősítette: egy 37 éves és egy 38 éves magyar férfi, Farkas Richárd és Novák Norbert vesztette életét. Mindketten egy budapesti hegymászó egyesület ismert és rutinos tagjai voltak, sok sikeres túrával a hátuk mögött. Társai elmondása szerint felkészülten, megfelelő felszereléssel indultak útnak, és jól ismerték a környéket – ám a természet ebben a helyzetben erősebb volt minden emberi tapasztalatnál.”
A bejelentés után azonnal riasztották a szlovák hegyi mentőket.
„A riasztást követően mentőhelikopter indult a helyszínre, de a rendkívül erős szél és a rossz látási viszonyok miatt nem tudott leszállni. A hegyi mentők gyalog közelítették meg a területet, ami a jeges, meredek terepen óriási kihívást jelentett, és értékes időt vett el az esetleges életmentő beavatkozásoktól.”
A mentés így még nehezebbé vált, hiszen a lavina által kialakult terep instabil, az időjárás pedig szélsőséges volt. A szakemberek szerint ilyen körülmények mellett minden perc küzdelem – és sajnos most a természet volt gyorsabb.
„A mentők végül egy több mint egy méter vastag hótakaró alól ásták ki a két magyar hegymászót. Egyiküknél még megkezdték az újraélesztést, de az erőfeszítések sajnos sikertelenek voltak; a másik férfi a kiemelés pillanatában sem mutatott életjeleket. A zuhanás és a lavina ereje egyszerre okozott végzetes sérüléseket.”
A hír gyorsan elterjedt a hegymászók körében, és a közösség mindkét országban megrendülten fogadta a veszteséget.
„A tragédia megrázta a hegymászó közösséget Magyarországon és Szlovákiában egyaránt. A szakértők ismét hangsúlyozták: a Tátra – bármennyire népszerű és gyakran látogatott hegység – télen kiszámíthatatlan, és rendkívül veszélyes lavinaviszonyokat produkálhat. A hatóságok arra kérik a túrázókat és a sportmászókat, hogy a következő időszakban csak a lavinajelentések folyamatos követése mellett, megfelelő felszereléssel és fokozott óvatossággal induljanak útnak.”
A hegymászó társadalom szerint Farkas Richárd és Novák Norbert neve mostantól a Tátra egyik legtragikusabb emlékévé válik.
„A két fiatalon elhunyt magyar hegymászó neve mostantól fájdalmas emlékeztetője annak, hogy a hegyek szépsége mögött mindig ott leselkedik a természet erejének kegyetlensége is.”