Újabb súlyos korrupciós feltételezést fogalmazott meg Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-ügyben. A kormányfő a parlament folyosóján arról beszélt, hogy a volt fejlesztési miniszter akár a korábbi kormányzat legfelsőbb köreinek is fizethetett védelmi pénzt, és négy személyt név szerint megemlített. A kijelentés a közel 6,5 milliárd forintnyi lefoglalt készpénz miatt különösen nagy visszhangot kaphat, ugyanakkor a felvetett pénzmozgásokra egyelőre nincs nyilvánosan bemutatott bizonyíték.
Magyar Péter feltette a kérdést: kik kaphattak még a pénzből?
A 2026. november 16-i parlamenti ülés után Magyar Péter már nem csupán a Seszták Miklóst érintő büntetőeljárásról beszélt. A kormányfő azt a lehetőséget vetette fel, hogy a volt miniszter egy nagyobb korrupciós rendszer részeként más politikai szereplőknek is továbbíthatott pénzt.
A parlament folyosóján adott nyilatkozatában négy nevet említett:
„Lehet, hogy még ő is adott védelmi pénzt Rogán Antalnak, Lázár Jánosnak, Orbán Viktornak, Orbán Győzőnek?”
A felsorolásban két korábbi miniszter, a volt miniszterelnök és annak édesapja szerepel.
Magyar kijelentése azonban kérdésként megfogalmazott politikai feltételezés volt. Nem ismert olyan nyilvánosan bemutatott hatósági bizonyíték, amely szerint Seszták Miklós az említett személyek bármelyikének védelmi pénzt fizetett volna.
A nevek kimondása tehát önmagában nem jelent büntetőjogi érintettséget. A politikai vád súlyát nem a felsorolás hossza, hanem az esetlegesen feltárható bizonyítékok adhatják.
Erdőkben elásott milliárdok: innen indult az újabb botrány
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) november 12-én és 13-án több helyszínen hajtott végre összehangolt nyomozati cselekményeket a Seszták Miklóst érintő büntetőeljárásban.
A nyomozók Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében is kutattak. A készpénz egy részét erdőkben elásva, más összegeket mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanokban, illetve elrejtett széfben találták meg.
A hivatal által közölt pontos összegek:
Az így előkerült készpénz forintra átszámított értéke megközelíti a 6,5 milliárd forintot.
A hatóság a pénzt a Magyar Államkincstárba szállította, a hatalmas készpénzhalomról pedig felvételeket is közzétett.
A képek kétségtelenül látványosak, de egy fontos kérdés továbbra is nyitott: kinek a tulajdona volt a pénz, és pontosan honnan származott?
Magyar szerint a pénz a magyar embereket illeti
A miniszterelnök a lefoglalt összeget a korábbi Volánbusz-beszerzésekhez kapcsolódó feltételezett korrupcióval hozta összefüggésbe.
Nyilatkozatában így fogalmazott:
„Ez a pénz ez se nem Seszták Miklósé, se nem a bűntársaié, hanem a magyar embereké, hiszen a magyar emberektől lopták el”
Magyar szerint a hatóságoknak nemcsak azt kell megvizsgálniuk, kik rejtették el a készpénzt, hanem azt is, hogy egy esetleges korrupciós hálózatban kik rendelkezhettek a pénz felett, és kik részesülhettek belőle.
A kijelentés politikai értelemben egyértelmű, jogi szempontból azonban fontos különbséget tenni a feltételezett korrupciós eredet és a bizonyított tulajdonviszonyok között.
Attól, hogy egy büntetőeljárásban hatalmas mennyiségű készpénzt foglalnak le, még nem tekinthető automatikusan bizonyítottnak, hogy azt pontosan kitől és milyen bűncselekmény révén szerezték meg.
Ennek tisztázása a nyomozás, majd szükség esetén a bírósági eljárás feladata.
Több mint 11 milliárd forintos korrupciós gyanú áll a háttérben
Seszták Miklós ügyében már a mostani készpénzlelet előtt is súlyos büntetőeljárás zajlott.
A nyomozás adatai szerint a volt fejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatója a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől, közvetítőn keresztül, 2015 és 2018 között összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.
Ez hatósági gyanú, nem jogerősen megállapított bűnösség.
Seszták Miklós tagadja a bűncselekmények elkövetését. A bíróság korábbi döntése alapján letartóztatását 2027. január 30-ig meghosszabbították.
Közben a Fidesz részéről is érkezett határozott reakció. Bóka János frakcióvezető november 14-én felszólította Sesztákot, hogy adja vissza képviselői mandátumát.
A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a volt minisztert megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, és a hatóságoknak kell bizonyítaniuk a történteket.
Ez lényeges különbség: a politikai felelősség kérdésében már most kemény kijelentések hangzanak el, a büntetőjogi felelősségről azonban nem politikai nyilatkozatok döntenek.
Meddig vezethet a pénz útja? Ez lehet a nyomozás egyik legfontosabb kérdése
Magyar Péter újabb felvetése azért jelentős, mert a Seszták-ügyet már nem kizárólag egy volt miniszter esetleges korrupciós ügyleteként mutatja be, hanem egy szélesebb politikai és gazdasági hálózat lehetőségét veti fel.
A miniszterelnök a november 16-i parlamenti felszólalásában a botrányt a jéghegy csúcsának nevezte, és a korrupcióellenes vizsgálatok folytatását ígérte.
Az ügy azonban egyelőre több lényeges ponton tisztázatlan. A lefoglalt készpénz eredete, tényleges tulajdonosa és a gyanúsítottakhoz fűződő pontos kapcsolata további bizonyítást igényel.
A kérdés nem csupán politikai. Amennyiben a hatóságok igazolják, hogy a lefoglalt összeg bűncselekményből származik, annak jogi sorsa, esetleges elkobzása és visszaszerzése is napirendre kerülhet.
A következő valódi fordulatot ezért nem egy újabb névsor, hanem az jelentheti, ha a nyomozók bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, honnan érkeztek a milliárdok, kik kezelték a pénzt, és jutott-e belőle más szereplőkhöz.
Addig Magyar Péter védelmi pénzekre vonatkozó kijelentése súlyos politikai felvetés marad, nem bizonyított tény.