Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter is megszólalt a Seszták Miklós ügyében előkerült, közel 6,5 milliárd forintnyi készpénzről. A fideszes politikus a Különutasnak adott nyilatkozatában kétségbe vonta a történet egyes részleteit, és azt állította, hogy Magyar Péter miniszterelnök az üggyel más, számára kellemetlen kérdésekről próbálja elterelni a figyelmet. Csakhogy a politikus egyik legfontosabb jogi kifogására a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal már korábban magyarázatot adott.
Tuzson Bence szerint nem tűnik teljesen igaznak a történet
Újabb politikai vita bontakozott ki a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter büntetőügyében megtalált milliárdok körül. Ezúttal Tuzson Bence, az Orbán-kormány korábbi igazságügyi minisztere fogalmazott meg súlyos kételyeket a hatósági akcióról megjelent beszámolókkal kapcsolatban.
A Különutas kérdésére a politikus így fogalmazott:
„Látni kell a pontos tényeket, mert amit eddig a sajtóban láttunk az olyan, mint egy meseszerű történet, és hát nem tűnik teljes egészében igaznak”
Tuzson nem jelentette ki, hogy a nyomozók biztosan nem találták meg a pénzt, de egyértelművé tette, hogy a nyilvánosságra került beszámolókat nem tartja teljesen meggyőzőnek.
Nyilatkozata azért is figyelemre méltó, mert korábban igazságügyi miniszterként dolgozott, és elsősorban jogi szempontból próbálta megkérdőjelezni a történteket.
Az államkincstári befizetést kifogásolta – erre viszont már létezik jogi magyarázat
A volt miniszter egyik legfontosabb érve a lefoglalt készpénz kezelésére vonatkozott.
Tuzson kijelentette:
„olyan nincsen, hogy pénzt találnak, és azt a pénzt az Államkincstárba fizetik be egy büntetőeljárásban”.
A politikus szerint már ez a körülmény is indokolja, hogy tisztázzák a történetet.
Csakhogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) november 14-én a 444 kérdésére már közölte, hogy a pénz befizetése milyen jogcímen történt.
A hivatal válasza egyértelmű volt:
„Ami a Magyar Államkincstárban elhelyezett összeget illeti: a befizetett összeg hatósági letéti számlára került, a jogszabályoknak megfelelően”
A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet szabályozza a lefoglalt készpénz kezelését, és előírja annak letétbe helyezését.
Tran Dániel büntetőjogász a Telexnek azt is tisztázta, hogy a pénz államkincstári elhelyezése nem akadályozza annak későbbi bizonyítékként történő felhasználását.
Vagyis a készpénz letétbe helyezése önmagában nem jelenti azt, hogy az állam már véglegesen elkobozta volna az összeget.
Különös helyzet alakult ki: miközben a korábbi igazságügyi miniszter a befizetés jogszerűségét kérdőjelezi meg, a hatóság éppen a vonatkozó jogszabályra hivatkozva magyarázza azt. A vita eldöntéséhez tehát nem elég a politikai nyilatkozat, a konkrét jogi szabályokat is figyelembe kell venni.
Magyar Pétert vádolta figyelemeltereléssel
Tuzson Bence nem állt meg a nyomozás körülményeinek megkérdőjelezésénél. Nyilatkozatában Magyar Péter miniszterelnököt is bírálta.
Azt állította, hogy a kormányfő rendszeresen újabb ügyeket helyez a nyilvánosság középpontjába, amikor számára kellemetlen kérdések merülnek fel.
A politikus szerint a Seszták-ügy előtérbe kerülése összefügghet a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter nyilatkozatai körül kialakult vitával.
Így fogalmazott:
„Mindig így csinálja Magyar Péter, és ezért nagyon erős bennem a kétely.”
Tuzson azzal is vádolta a kormányfőt, hogy a történettel a kormány állítólagos megszorítási terveiről próbálja elterelni a figyelmet.
Ezek azonban Tuzson politikai állításai. A nyilatkozat önmagában nem bizonyítja, hogy a hatósági akció időzítésének köze lenne a Varga Judittal kapcsolatos vitához, vagy hogy a pénz megtalálásáról szóló közlemény figyelemelterelési céllal született volna.
Ráadásul a hatóság által közölt lefoglalás és az ügy politikai felhasználása két külön kérdés. Attól, hogy egy kormányfő politikai következtetéseket von le egy büntetőeljárásból, a nyomozók által megtalált készpénz még nem válik kitalált történetté.
Erdőkben, épületekben és széfben találták meg a milliárdokat
Az NVVH 2026. november 13-án nyilvánosságra hozott hivatalos közleménye szerint a nyomozók november 12-én és 13-án több helyszínen hajtottak végre összehangolt kutatásokat.
Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében vizsgálódtak. A készpénz egy részére erdőkben elásva, más részére mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban, illetve egy eldugott helyen lévő széfben bukkantak rá.
A hatóság pontosan ismertette a megtalált összegeket:
A készpénz forintban számított összértéke megközelíti a 6,5 milliárd forintot.
A lefoglalásról a hivatal fényképeket és videófelvételeket is közzétett.
Fontos ugyanakkor, hogy a megtalált pénz tulajdonjoga és eredete nem tekinthető pusztán a lefoglalás alapján bizonyítottnak. Seszták Miklós ügyvédje korábban vitatta, hogy a pénz a védencéhez tartozna.
A hatósági közlemény tehát az összegek megtalálását és lefoglalását igazolja, Seszták személyes büntetőjogi felelősségéről azonban nem dönt.
Még a KDNP frakcióvezetője is másként reagált, mint Tuzson Bence
Miközben Tuzson Bence a történet hitelességét kérdőjelezi meg, a Fidesz–KDNP politikai közösségén belül más reakció is született.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője november 14-én nyilvánosan felszólította Seszták Miklóst, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát, és a hatóságok előtt tisztázza magát.
Rétvári hangsúlyozta, hogy az ügyet egyedi büntetőeljárásként kell kezelni, és visszautasította, hogy Magyar Péter az egész jobboldalt bűnszervezetként mutassa be.
Ez jól érzékelteti a különbséget a két politikusi reakció között.
Tuzson elsősorban a hatósági beszámoló hitelességét és a kormány politikai szándékait kérdőjelezi meg, míg Rétvári már a mandátum visszaadását is szükségesnek tartja.
A Seszták-ügyben továbbra is az a legfontosabb kérdés, honnan származik a lefoglalt vagyon, ki rendelkezett felette, és milyen bizonyítékok kapcsolhatják az érintettekhez.
Tuzson Bence kételyei önmagukban nem cáfolják a hatóság közlését. A pénz államkincstári elhelyezésére adott jogi magyarázat pedig azt mutatja, hogy a volt igazságügyi miniszter egyik központi kifogására már létezik dokumentált válasz.
A történet végső megítélése nem a politikai nyilatkozatokon, hanem a nyomozás eredményein és a bíróság előtt bemutatott bizonyítékokon múlik.