Bóka János bedobta Orbán Viktor visszatérésének lehetőségét
Újra előkerült Orbán Viktor politikai visszatérésének kérdése. Bóka János arról beszélt, hogy Orbán Viktor a jövőben is meghatározó szereplője maradhat a polgári-konzervatív oldalnak. A legfontosabb kérdés azonban az, mi történhet akkor, ha a jelenlegi szabályok miatt Orbán 2030-ban már nem indulhat.
Bóka János most lényegében ezt lebegtette be: ha a Fidesz megfelelő felhatalmazást kap, hozzányúlna azokhoz a szabályokhoz, amelyek jelenleg kizárják Orbán Viktor 2030-as miniszterelnöki és parlamenti visszatérését.
A felvetés szerint megfelelő választói felhatalmazással a Fidesz akár újra is írhatná ezeket a szabályokat. Vagyis a párt nem feltétlenül tekinti véglegesnek az Orbán Viktor előtt álló alkotmányos akadályokat.
Komoly alkotmányos akadályok állnak Orbán előtt
A miniszterelnöki cikluskorlát már az Alaptörvényben szerepel. A júniusban elfogadott módosítás szerint nem választható miniszterelnöknek az, aki 1990 óta összesen legalább nyolc évet eltöltött ebben a tisztségben.
Orbán Viktor 1998 és 2002 között négy, majd 2010 és 2026 között további tizenhat évet töltött kormányfőként, így a jelenlegi szabályok alapján már túllépte ezt a határt.
A parlamenti visszatérés előtt is akadály áll. A júliusban elfogadott alkotmánymódosítás szerint nem indulhat országgyűlési képviselőként az, aki legalább tizenkét évet töltött a Parlamentben vagy legalább három választáson mandátumot szerzett.
Orbán Viktor ezen a határon is régen túl van.
Ehhez olyan parlamenti felhatalmazás kellene, amellyel újra hozzá tudnak nyúlni az alkotmányos szabályokhoz.
Vagyis a Fidesznek nem egyszerűen választást kellene nyernie 2030-ban, hanem akkora parlamenti erőt kellene szereznie, amely lehetővé teszi az alkotmányos korlátok módosítását is.
A jelenlegi erőviszonyok nagyon messze vannak ettől
A 2026-os országgyűlési választáson a Tisza 53,18 százalékot szerzett listán, míg a Fidesz–KDNP 38,61 százalékon végzett. A Tisza 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben.
A Publicus augusztus végi felmérése szerint a teljes népességben 48 százalék támogatta a Tiszát, míg 19 százalék a Fideszt. A biztos pártválasztóknál 65–24 volt az állás.
A Fidesznek tehát előbb jelentős számú választót kellene visszaszereznie, majd meg kellene előznie a Tiszát, és ezután olyan parlamenti többséget kialakítania, amely elegendő az alkotmányos szabályok átírásához.
Ez azért már nem politikai terv, hanem feltételes mondatokból felépített akadálypálya.
Ráadásul a Tisza egy arányosabb választási rendszer kialakítását is tervezi, amely csökkentheti annak esélyét, hogy egy párt a szavazatok kétharmadánál jóval kisebb támogatottsággal alkotmányozó többséget szerezzen.
A terv megvan, de a visszatéréshez politikai fordulat kellene
Bóka kijelentése elsősorban azt mutatja, hogy a Fidesz továbbra sem mondott le Orbán Viktor politikai szerepéről. A párt egyelőre nem új miniszterelnök-jelölt felépítéséről beszél, hanem arról, hogy megfelelő választói felhatalmazás esetén megváltoztathatók lennének azok a szabályok, amelyek jelenleg kizárják Orbán visszatérését.
Ez nem igazán a jövő felé mutató ajánlat, inkább egy hatalmas visszatekerés gomb.
Természetesen négy év alatt jelentősen változhatnak a politikai erőviszonyok, ezért egy későbbi Fidesz-erősödést sem lehet teljesen kizárni.
A mai adatokból kiindulva a Fidesz kétharmados 2030-as visszatérése, majd az Alaptörvény Orbánra nézve kedvező újraírása a politikai lehetőségek nagyon távoli szélén helyezkedik el.
A politikai terv lényege tehát már körvonalazódik: választási győzelem, megfelelő parlamenti felhatalmazás, a szabályok módosítása, majd Orbán Viktor visszatérésének lehetővé tétele.
Csakhogy ehhez előbb alapjaiban kellene megváltozniuk a jelenlegi erőviszonyoknak.
A szabályokat csak akkor lehet Orbán kedvéért átírni, ha előbb a magyar választók ehhez akkora hatalmat adnak a Fidesznek, amilyen hatalomtól néhány hónapja éppen megfosztották.