Lezárult egy több mint két évtizedes korszak a Terror Háza Múzeum és a hozzá kapcsolódó intézmények életében. Megszűnt a Schmidt Máriához kötődő, a múzeumot és több kutatóintézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Az átadás-átvétel befejeződött, a szervezet elszámolt a kezelésében lévő vagyonnal és eszközökkel, a feladatokat pedig mostantól állami háttérintézmény viszi tovább.
A változás nem a Terror Háza Múzeum bezárását jelenti. A múzeum és a hozzá kapcsolódó szakmai feladatok továbbra is megmaradnak, ám teljesen más szervezeti rendszerben működnek tovább.
Schmidt Mária bejelentette: lezárult az átadás
Schmidt Mária 2026. augusztus 31-én közölte, hogy 2026. szeptember 1-jén a Terror Háza Múzeum huszonnégy éves történetének egy szakasza lezárul.
Az Országgyűlés döntése alapján megszűnik az 1999-ben alapított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Feladatait a Kulturális Vagyonkezelő Kft., a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium háttérintézménye veszi át.
Schmidt Mária röviden így fogalmazott:
„valami véget ért, valami fáj”
A főigazgató azt is közölte, hogy „az alapítvány az átadás-átvétel során a tulajdonában levő vagyonnal és eszközökkel – a jogszabályi előírások szerint – hiánytalanul elszámolt”.
Ezzel gyakorlatilag befejeződött az alapítvány megszüntetésének egyik legfontosabb része. Már nem egy későbbi átalakításról vagy politikai tervről van szó: az elszámolás megtörtént, a feladatok átadása lezárult, a korábbi működési forma megszűnt.
A Terror Háza nem zár be, de teljesen új rendszerben működik tovább
Fontos különbség, hogy az alapítvány megszüntetése nem jelenti magának a Terror Háza Múzeumnak a megszüntetését.
A múzeum működése folytatódik. Ami megváltozott, az az intézmények mögött álló irányítási és vagyonkezelési rendszer. Az eddigi alapítványi konstrukció helyét közvetlenebb állami intézményi háttér veszi át.
A változás ráadásul nem csupán a Terror Házát érinti. Az alapítványhoz tartozott a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kertész Imre Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Habsburg Történeti Intézet is.
Ehhez a körhöz kapcsolódott az Eötvös József Intézet, a Szabad Európa Intézet és a Deák Ferenc Műhely is. Vagyis nem egyetlen intézmény mögötti szervezeti forma változott meg, hanem egy egész történeti és kulturális intézményrendszer került új működési keretek közé.
A Terror Háza tehát megmarad, de az a modell, amelyben a Schmidt Máriához kötődő alapítvány működtette az intézményrendszert, 2026. szeptember 1-jével véget ért.
Nem vezetőket cseréltek: magát az alapítványi rendszert számolták fel
A döntés egyik legfontosabb része, hogy nem egyszerűen új embereket neveztek ki a korábbi kuratóriumok helyére.
A Tisza-kormány a KEKVA-rendszer megszüntetése mellett döntött, így az érintett alapítványok korábbi közfeladatai és az állami eredetű vagyonelemek ismét közvetlenebb állami rendszerbe kerülnek.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott konstrukciójává váltak. Jelentős állami eredetű vagyon és számos közfeladat került ezekhez a szervezetekhez, amelyek működését hosszú időre kinevezett kuratóriumok irányították.
Az új kormány nem ezt a struktúrát tartotta meg új vezetőkkel, hanem a rendszert kezdte felszámolni.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábbi közlése szerint csak a minisztériumához tartozó négy alapítvány esetében mintegy 100 milliárd forint értékű vagyon került vissza az államhoz.
Schmidt Mária alapítványának megszűnése ennek a jóval nagyobb átalakításnak az egyik legismertebb eleme. A Terror Háza ismertsége miatt azonban ennél az intézménynél különösen látványosan jelenik meg, mit jelent a KEKVA-rendszer felszámolása a gyakorlatban.
Lezárult egy korszak – most már az állam felel a működésért
Schmidt Mária több mint két évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott a Terror Háza Múzeum és a hozzá kapcsolódó történeti intézetek működésében.
Az alapítvány megszüntetése ezért jóval több egyszerű adminisztratív változásnál. Egy olyan intézményi rendszer ért véget, amely hosszú éveken keresztül meghatározta ezeknek a szervezeteknek a működését, finanszírozását és irányítását.
A változás ugyanakkor egyértelmű felelősséget is jelent az új kormány számára. Miután a feladatok állami háttérintézményhez kerültek, a jövőben már az új rendszer működésén lehet lemérni, hogy az intézmények gazdálkodása mennyire lesz átlátható, takarékos és ellenőrizhető.
Fontos azt is tisztázni, hogy nem Schmidt Mária személyes vagyonát, lakását vagy bankszámláját vette el az állam. Az alapítvány szűnt meg, és az ahhoz kapcsolódó közfeladatok, eszközök és vagyoni struktúrák kerültek újra az állami intézményrendszerbe.
A Terror Háza tehát tovább működik, a hozzá kapcsolódó intézetek feladatai sem tűnnek el. Ami végleg megszűnt, az az a Schmidt Máriához kötődő alapítványi konstrukció, amely eddig az egész intézményrendszer mögött állt.
2026. szeptember 1-jével ezzel valóban lezárult egy korszak.