Száz nap alatt teljesen átrendeződött az ország
Száz nap. Ennyi kellett Magyar Péternek és a Tisza-kormánynak ahhoz, hogy a 16 év alatt felépített Orbán-rendszer összes kulcsfontosságú közjogi bástyája eltűnjön, meginogjon vagy teljesen új helyzetbe kerüljön. Magyar Péter 2026. május 9-én tette le a miniszterelnöki esküt, augusztus 17-én pedig már a 4iG teljes állami kapcsolatrendszerének átvilágítását rendelte el.
A Tisza a választáson 141 mandátummal szerzett kétharmados többséget a 199 fős parlamentben. Elvitte a Fidesz addig biztonságosnak hitt hajóinak jelentős részét is. Az új kormánynak így nem kellett az előző rendszer szereplőinek támogatását kérnie a legfontosabb változtatásokhoz.
Június 15-én elfogadták az Alaptörvény 16. módosítását, amely nyolc évben maximálta a miniszterelnöki tisztségben eltölthető időt, valamint hozzányúlt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszeréhez. Július 13-án következett a 17. módosítás. A Tisza nagyjából két hónap alatt hajtotta végre azokat az alkotmányos változtatásokat, amelyek korábban akár egy fél parlamenti ciklust is kitöltöttek volna.
Sulyok Tamás távozott, a legfőbb ügyész is lemondott
A 17. módosítás egyik leglátványosabb következménye a köztársasági elnöki poszton történt. Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, augusztus 11-én pedig az Országgyűlés Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé.
Baka András hivatalba lépésekor világossá tette, hogy nem bosszúálló államfőként szeretne működni, hanem az intézményi egyensúly helyreállítását tekinti feladatának. A Tisza tehát nemcsak leváltotta az előző korszak egyik kulcsszereplőjét, hanem már az utódot is beültette a Sándor-palotába.
Az ügyészség élén ugyancsak változás következik. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én jelentette be lemondását, és azt kérte, hogy megbízatása augusztus 25-ével szűnjön meg. Technikailag még néhány napig hivatalban marad, politikailag azonban a történet eldőlt: a legfőbb ügyészség vezetői szintjén is lezárul egy korszak.
Ennek különös jelentőséget ad, hogy az új kormány megkezdte a korábbi állami szerződések átvilágítását, építi a vagyonvisszaszerzési rendszert, és több ügyben már feljelentések is történtek.
A Fidesz képviselői közben megtámadták az Alaptörvény 16. és 17. módosításának több elemét, de az Alkotmánybíróság visszautasította a beadványokat. Augusztus 14-én a vagyonkezelő alapítványokat érintő rendelkezéssel szembeni indítvány bukott el, augusztus 17-én pedig három újabb végzés érkezett.
Az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy a rendelkezések tartalmilag hibátlanok. Az Alkotmánybíróság nem tartalmilag pecsételte rá ezekre a rendelkezésekre, hogy hibátlanok. A testület arra jutott, hogy csak az elfogadás eljárási szabályait vizsgálhatja. Politikai szempontból azonban az eredmény változatlan: az Alkotmánybíróság nem állította meg a Tisza programját.
A tartalmi felülvizsgálat korlátját még 2013-ban, a Fidesz kétharmados időszakában építették be az Alaptörvénybe. A fal, amelyet egykor mások elé építettek, most nem állította meg az új többséget.
Brüsszelben is teljes fordulat következett
A Tisza-kormány másik látványos eredménye az uniós források ügyében történt. A kormányváltás után heteken belül megkezdődött a megállapodási folyamat Brüsszellel. Az Európai Bizottság május végén közölte, hogy 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott vagy feltételekhez kötött forrás előtt nyílhat meg az út a magyar reformok eredményeként.
Július 10-én az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az új magyar helyreállítási tervet is jóváhagyta. Ez mintegy 10 milliárd euró – 6,5 milliárd támogatás és 3,5 milliárd hitel – folyósítását teheti lehetővé.
A pénz nem egyszerre érkezik meg, mert a különböző programokhoz eltérő feltételek és kifizetési menetrendek tartoznak. Ahhoz képest azonban, hogy tavasszal még az volt a kérdés, mekkora összeget veszít végleg Magyarország, száz nap alatt teljesen megfordult a politikai irány.
Az első száz nap legnagyobb része az állami intézmények átalakításáról szólt: az alkotmányról, az államfői posztról, az ügyészségről, az Alkotmánybíróságról és az uniós kapcsolatokról. Augusztus közepére azonban új fejezet kezdődött. Most már a pénz útja következik.
Magyar Péter a gazdasági háttér felé fordult
Magyar Péter augusztus 17-én elrendelte a 4iG és a magyar állam teljes kapcsolatrendszerének átvilágítását. A vizsgálat nem egyetlen szerződésre vagy projektre terjed ki, hanem az állami megrendelésekre, finanszírozásokra, garanciákra, az Antenna Hungáriára, a Vodafone-ügyletre, valamint a hadiipari tulajdonokra is.
Megvizsgálják a választás előtt megkötött, több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződést és a több mint 850 milliárd forintos műholdprogramot is. A piac gyorsan reagált: a 4iG részvénye hétfőn 14,5 százalékot zuhant. Az üzenetet tehát nemcsak a politikai szereplők értették meg.
Magyar Péter először megszerezte és működésbe hozta a választási kétharmadból következő közjogi mozgásteret. Ezt követően kezdte meg azoknak a gazdasági konstrukcióknak az átvilágítását, amelyek az elmúlt másfél évtizedben az állam és a NER nagyvállalatai között épültek ki.
A politikai kritika ugyanis nem módosít szerződést. Egy kormányzati átvilágítás viszont előveheti az értékbecslést, a számlát, a finanszírozást és a teljesítésigazolást is.
Magyar Péter azt ígérte, hogy ha mindent szabályosnak találnak, azt is nyilvánosságra hozzák. Ha viszont közpénzes visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor feljelentés következhet, és megpróbálhatják visszaszerezni az érintett vagyont.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői pályázatainak beadási határideje csak augusztus 16-án zárult le. Vagyis a külön erre létrehozott vagyonvisszaszerzési gépezet még fel sem állt teljesen, miközben az első nagy átvilágítások és feljelentések már zajlanak.
Az NVVH működésének elindulása még ebben az évben komoly nyomozásokat, vagyonbiztosítási intézkedéseket és nagy értékű eljárásokat hozhat. Letartóztatásokat azonban egyelőre nem lehet felelősen megjósolni, mert ezekről a nyomozó hatóság, az ügyészség és végül a bíróság dönthet konkrét bizonyítékok alapján.
Az első száz nap végére új államfő került hivatalba, távozóban van a legfőbb ügyész, két nagy alkotmánymódosítás lépett hatályba, az alkotmánybírósági beadványok pedig nem állították meg a folyamatot. A kétharmad stabil, Brüsszellel ismét megnyílt a pénzügyi csatorna, és már az előző rendszer legnagyobb gazdasági konstrukcióit vizsgálják.
A Tisza nem úgy kezdett kormányozni, mint aki négy év alatt szeretne valamikor odaérni a választási programjához. Az első száz napban Magyar Péter megszerezte a politikai mozgásteret, a következő időszak legnagyobb kérdése pedig az lesz, mire használja fel.
A Tisza száz nap alatt elmosta a régi rendszer közjogi védműveinek jelentős részét. Most úgy tűnik, a víz elérte a gazdasági kikötőt is.