Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője 2026. október 19-én, hétfő este Facebook-videóban bírálta Magyar Péter aznapi parlamenti költségvetési bejelentéseit. Szerinte a kormány több vállalása elmarad a választási ígéretektől, miközben a miniszterelnök jelentős átalakításokat ígért a családoknak, a munkavállalóknak és a nyugdíjasoknak.
Facebookon folytatódott a parlamenti összecsapás
Bóka már az Országgyűlésben kifogásolta a kormányfő költségvetési felszólalását, majd este a közösségi oldalán is reagált.
„Magyar Péter általában véve is össze-vissza beszél, a költségvetés kapcsán sem történt ez másként” – jelentette ki.
Úgy vélte, a miniszterelnök szavai helyett azt kell figyelni, milyen intézkedéseket tesz a kormány. Érvelésének középpontjában az állt, hogy a részletes törvényjavaslatot a hétfői felszólalás idején még nem nyújtották be, ezért szerinte a gazdasági alapadatok nélkül nem ítélhető meg a bejelentések pénzügyi megalapozottsága.
Különösen az inflációra, a gazdasági növekedésre és az államadósságra vonatkozó számításokat hiányolta. Ezek hiányát a parlamenti reakciójában is számon kérte.
Mészáros-frakciót emlegetett Magyar Péter
Hétfőn a miniszterelnök több mint két órán át ismertette a következő évre tervezett intézkedéseket. Beszédében az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a 2027-es büdzsét, amely szerinte teljes rendszerek átalakítását szolgálja.
Családipótlék-duplázást, munkavállalói adócsökkentéseket, nyugdíjasokat érintő támogatásokat és széles körű bérfejlesztést helyezett kilátásba. Politikai üzenetekből sem volt hiány: a Fidesz képviselőcsoportjára „Mészáros-frakcióként” utalt.
Erre Bóka a parlamentben azzal válaszolt, hogy visszautasítja a szerinte rágalmazó és becsületsértő megjegyzéseket. Így már a részletes javaslat benyújtása előtt éles szóváltás alakult ki a kormány és az ellenzéki frakció között.
Béremelések és adómentesség körül éleződött ki a vita
Leginkább azt vitatta a Fidesz frakcióvezetője, hogy a bejelentett intézkedések megfelelnek-e a korábbi vállalásoknak. Kifogásai között szerepelt a rendvédelmi, szociális, kulturális és egészségügyi dolgozóknak tervezett béremelések mértéke is.
Magyar Péter ezzel szemben olyan bérfelzárkóztatási programot ismertetett, amelyre a bejelentés szerint 667 milliárd forintot fordítanának, és amely 603 ezer állami alkalmazottat érintene. Önmagában ez a keret ugyanakkor nem mondja meg, hogy az egyes munkavállalók pontosan mekkora emelést kapnának.
Külön vitapontot jelent a kétgyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége. Itt a bemutatott tervek szerint a kedvezmény későbbi, életkor szerinti kiterjesztésének elmaradásáról van szó: olyanokról, akik a korábbi szabályozás alapján a következő években váltak volna jogosulttá.
Bóka szerint az érintettek emiatt rosszabbul járhatnak a korábban kilátásba helyezett helyzethez képest. Ez azonban nem azonos azzal az állítással, hogy valamennyi többgyermekes anyától elvennék a már meglévő adómentességet.
Drágulástól tart a frakcióvezető az árrésstop után
Újabb támadási pontot adott Bókának az árrésstop tervezett kivezetése. Véleménye szerint a korlátozás megszüntetése áremelkedést és magasabb inflációt hozhat.
Párhuzamként az üzemanyagok védett árának megszüntetését említette, amelynek következményeit szintén bírálta. Magyar Péter a parlamentben közben az árrésstop kivezetéséről beszélt.
Fontos különbség, hogy a megszüntetés bejelentett kormányzati szándék, az árak későbbi elszabadulása viszont Bóka előrejelzése. Hétfői nyilatkozata önmagában nem bizonyítja, hogy a változtatás után mekkora drágulás következne be.
Október végére ígérték a részletes törvényjavaslatot
Magyar Péter a felszólalásában ismertette a tervezett menetrendet is. Közlése szerint a költségvetést még azon a héten megküldik a Költségvetési Tanácsnak, az Országgyűlésnek pedig október végén nyújtják be a javaslatot.
Vagyis a hétfői esemény a tervezett intézkedések bemutatása volt; a költségvetés elfogadásáról akkor még nem született döntés. Bóka éppen azt sürgette, hogy az érdemi vitát a benyújtott dokumentum ismeretében folytassák le.
Olvasói szempontból a részletszabályok jelentik majd a döntő információt: ezekből derülhet ki pontosan, kiket érintenek az egyes támogatások, adóváltoztatások és béremelések, milyen feltételekkel, illetve mikortól.
Felhasznált források