Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt fogadja Budapesten 2026. október 30-án, pénteken Magyar Péter a Vidék.info előző esti beszámolója szerint. Gazdasági szempontból a rendezetlen vasútikocsi-megrendelés adhat különös jelentőséget a látogatásnak, miközben az egyiptomi államfő kormányzását súlyos nemzetközi emberi jogi bírálatok kísérik.
Prága után Budapesten folytatódik a diplomáciai program
Szerdán jelentette be Magyar Péter, hogy a csütörtöki prágai kormányközi tárgyalások után az egyiptomi elnököt látja vendégül – írta a Vidék.info.
Hivatalosan ugyanakkor nem erősítették meg a beszámoló szerint, hogy a pénteki egyeztetés napirendjén szerepel-e a két ország közötti vasúti szerződés. Egyelőre tehát lehetséges tárgyalási témáról van szó, előre eldöntött megállapodásról nem számolt be a lap.
Összesen 284 vasúti kocsi leszállítása maradt hátra
Korábban 1350 vasúti személykocsi leszállításáról született megállapodás Egyiptommal. Dunakeszi jelentős szerepet kapott a magyar–orosz együttműködésben végzett gyártásban, a beruházás azonban pénzügyi nehézségekbe ütközött.
Leállása után 284 kocsi leszállítása maradt hátra a Vidék.info összefoglalója szerint. Viták alakultak ki az állami finanszírozásról és arról is, milyen feltételekkel folytatódhatna a munka.
Kormányzati álláspont szerint az eredeti szerződés feltételeivel veszteséges lenne a további gyártás. Vitézy Dávid közlekedési miniszter a beszámoló alapján már egyeztetett az egyiptomi féllel a lehetséges megoldásokról.
Magyar szempontból így a hátralévő megrendelés teljesítése mellett az állami források felhasználása is lényeges kérdés. Konkrét pénzügyi rendezést vagy a gyártás újraindítását azonban a látogatást beharangozó cikk még nem közölt.
Harmadik elnöki ciklusát tölti a budapesti vendég
Esz-Szíszi 2013-ban, a hadsereg vezetőjeként vált az egyiptomi hatalmi átrendeződés meghatározó szereplőjévé, amikor a katonaság eltávolította Mohamed Murszi megválasztott elnököt. Államfőként 2014 óta vezeti az országot.
Legutóbb a 2023. decemberi elnökválasztáson győzött: a Vidék.info által ismertetett hivatalos eredmény szerint a szavazatok 89,6 százalékát szerezte meg.
Jogvédői értékelések ugyanakkor megkérdőjelezték az érdemi politikai verseny feltételeit. Human Rights Watch-megállapításokra hivatkozva a beszámoló ellenzékiek megfélemlítését, letartóztatásokat és a jelöltállítás akadályozását említi; az egyiptomi hatóságok legitimnek tekintették a választási folyamatot.
Rabaa: súlyos megállapításokat tett a Human Rights Watch
Kairóban, 2013. augusztus 14-én a biztonsági erők felszámolták a Murszi eltávolítása után kialakult Rabaa téri ülősztrájkot.
Legalább 817 ember halálát dokumentálta ezen a helyszínen a Human Rights Watch, amely szerint az áldozatok tényleges száma valószínűleg meghaladta az ezret. Több, 2013 nyarán végrehajtott fellépés halálos áldozatainak számát összesen legalább 1150-re tette a szervezet.
Vizsgálatuk alapján a széles körű, összehangolt gyilkosságok emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek. Független vizsgálatot sürgettek az akkori vezetők, köztük a honvédelmi miniszterként tevékenykedő esz-Szíszi szerepének tisztázására.
Ezek a jogvédő szervezet megállapításai és vizsgálati követelései; önmagukban nem jelentenek az elnök személyes büntetőjogi felelősségét megállapító ítéletet.
Emberi jogi kérdések is kísérik a látogatást
Freedom House a 2026-os országjelentésében a nem szabad országok közé sorolja Egyiptomot. Értékelésük szerint a politikai ellenvélemény büntetőeljárást és bebörtönzést vonhat maga után, miközben a sajtó és a gyülekezés szabadságát szigorúan korlátozzák.
Nemzetközi jogvédők az eredeti beszámoló szerint önkényes fogva tartásokról, kínzásokról és tisztességtelen eljárásokról is beszámoltak.
Arról, hogy a budapesti megbeszélésen szóba kerül-e az egyiptomi emberi jogi helyzet, a látogatást előrevetítő cikk nem közölt megerősített információt.
Felhasznált források