Magyar Péter kikapcsolta az öntözőrendszert, napok alatt kiszáradt a kertje
Kiégett a fű Magyar Péter kertjében, miután néhány nappal korábban leállította az automata öntözőrendszerét. A miniszterelnök az RTL Házon kívül című műsorában beszélt arról, hogyan próbál személyesen is alkalmazkodni az energia- és vízválság miatt kialakult helyzethez.
„Én otthon három vagy négy napja - nekem van öntözőrendszerem. Éjszaka hazaértem fél 10-kor, akkor kivettem az elemet az öntözőrendszerből, és már látom, hogy a fű ki van égve, de annyi baj legyen. Otthon nincsen klímám, úgyhogy nincs mit kikapcsolni, de én is tudatosabban élek”
– fogalmazott.
A kiégett gyep önmagában természetesen nem oldja meg az ország energia- és vízellátási gondjait, mégis jól mutatja, milyen helyzet alakult ki. Amikor több településen locsolási tilalom van, és az ivóvízhálózat a teljesítőképessége határán működik, a zöld pázsit fenntartása nem lehet elsődleges szempont.
Egy kiszáradt kert eltörpül azok mellett a problémák mellett, amelyekkel a vezetékes víz nélkül maradó háztartások, a gazdák és a hőségben dolgozók szembesülnek. A kormány szerint azonban a takarékosság csak akkor kérhető számon hitelesen a lakosságon, ha az ország vezetői is vállalják a kényelmetlenségeket.
A minisztériumokban visszavették vagy kikapcsolták a légkondicionálókat
Magyar Pétert arról is megkérdezték, hogyan mutat példát a kormány, miközben arra kéri az embereket, hogy különösen az esti csúcsidőszakban mérsékeljék az áramfogyasztásukat.
A miniszterelnök szerint a minisztériumi épületekben visszavették, egyes helyeken pedig teljesen kikapcsolták a légkondicionálókat. A Védelmi Munkacsoport vasárnapi ülését a Gazdasági Minisztériumban tartották, ahol elmondása szerint „mindenki izzadt”.
A kormányzati önkorlátozás azért lényeges, mert nehéz úgy takarékosságra kérni az országot, hogy közben az állami épületeket továbbra is indokolatlanul alacsony hőmérsékletre hűtik. A példamutatás nem pótolja a kieső erőművi kapacitást, nélküle azonban minden lakosságnak szóló kérés könnyen üres kommunikációnak tűnhet.
Arra ugyanakkor ügyelni kell, hogy az intézkedések ne veszélyeztessék az épületekben dolgozók egészségét. Negyven fok körüli külső hőmérsékletnél nem az a cél, hogy az állami alkalmazottakat rosszullétig izzasszák, hanem az, hogy az indokolatlanul erős hűtés helyett észszerűen használják a légkondicionálókat.
Magyar Péter arra kérte a lakosságot, hogy főként 17 és 22 óra között mérsékelje az áramhasználatot. Ebben az időszakban egyszerre magas a háztartások fogyasztása, miközben a naperőművek termelése már gyorsan csökken. Nem arról van szó, hogy az embereknek egész nap sötétben kell ülniük, hanem arról, hogy lehetőség szerint ne ezekben az órákban indítsák el a legnagyobb fogyasztókat.
A mosógépet, a mosogatógépet vagy az elektromos autó töltését érdemes más időpontra átütemezni. A klímát sem feltétlenül kell teljesen kikapcsolni, néhány fokkal magasabb hőmérséklet beállítása is érzékelhető megtakarítást jelenthet.
Drámai mértékben visszaesett a Paksi Atomerőmű teljesítménye
A helyzetet a Paksi Atomerőmű teljesítményének drasztikus visszaesése teszi különösen súlyossá. Vasárnapra a létesítmény közel 2000 megawattos névleges teljesítményéből már csak mintegy 240 megawatt maradt, és a Duna további apadása miatt az utolsó termelő gépegység leállítása is küszöbön állt.
A miniszterelnök szerint a következő öt nap lehet a legkritikusabb, az erőmű kiesése pedig akár egy hónapnál tovább is tarthat. Ebben a helyzetben az áramfogyasztás időpontja is számít, ezért kérik a lakosságot az esti terhelés önkéntes csökkentésére.
A vasárnapi adatok szerint az országos rendszerterhelés körülbelül 700 megawattal maradt el az előzetesen várttól. Ez több mint egy teljes paksi blokk termelésének felel meg, tehát az önkéntes visszafogás mérhető segítséget jelentett.
Magyar Péter az interjúban ismét az előző Fidesz-kormányok felelősségéről beszélt. Azt állította, hogy az MVM és a Paksi Atomerőmű milliárdokat költött reklámokra, promóciókra és sporttámogatásokra, miközben nem épült meg időben az alacsony dunai vízállás kezeléséhez szükséges szivattyúrendszer.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forint értékben kötött reklám-, hirdetési és promóciós szerződéseket. A 2017-es költés 87 százaléka, összesen 1,12 milliárd forint kormányközeli médiacégekhez került.
A reklámkiadásokat ugyanakkor nem lehet automatikusan azonosítani egy elmaradt szivattyútelep árával, hiszen nem ugyanarról a költségvetési sorról van szó. A két említett reklámév ráadásul megelőzte a 2018-as rendkívüli dunai kisvizet. Abból, hogy az állami energiacég sokat költött kommunikációra, még nem következik automatikusan, hogy ezt a pénzt közvetlenül a későbbi beruházástól vették el.
A politikai kérdés ettől még jogos. A 2018-as helyzet után már világosan látszott, hogy a Duna szélsőséges apadása veszélyeztetheti Paks folyamatos áramtermelését. A százhalombattai finomítónál ezt követően átalakították a vízkivételt, a Paksi Atomerőműnél viszont nem készült el időben a végleges megoldás.
A takarékosság után az elmaradt döntésekkel is el kell számolni
Tizenhat évnyi kormányzás után nehéz mindent a példátlan aszályra fogni. A szélsőséges időjárást nem lehetett megakadályozni, a kritikus infrastruktúrát azonban fel lehetett volna készíteni rá.
Magyar Péter kiégett füve nem fogja visszaemelni a Duna vízszintjét, és nem indítja újra a paksi blokkokat. Arra viszont alkalmas, hogy egyszerűen megmutassa: most nem a tökéletesen zöld kert, a 21 fokra hűtött iroda vagy a csúcsidőben működtetett összes háztartási gép a legfontosabb.
A lakosságtól kért önkorlátozás azonban csak akkor maradhat elfogadható, ha átmeneti, arányos és átlátható. A kormánynak naponta közölnie kell, mekkora a rendelkezésre álló kapacitás, mennyit sikerült megtakarítani, milyen importlehetőségek vannak, és mikor várható a korlátozások enyhítése.
Nyilvánosságra kell hozni azt is, hogy kik és milyen szakmai indokok alapján halasztották el a paksi vízkivételi rendszer korszerűsítését. Az emberektől most jogosan kérnek fegyelmet, cserébe azonban joggal várható el, hogy az állam ne csak a légkondicionálókat kapcsolja le, hanem a korábbi döntések felelőseit is megtalálja.