Lattmann Tamás nemzetközi jogász október 22-i nyilatkozata szerint önmagában a kétoldalú kiadatási egyezmény hiánya nem zárja ki Matolcsy Ádám hazahozatalát az Egyesült Arab Emírségekből. Miközben az MNB-ügyben kezdeményezték a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását, az aznapi beszámolók szerint még az ehhez szükséges bírói döntésre is vártak.
Három embert vettek őrizetbe az MNB-ügyben
Október 21-én a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt és két másik személyt. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt folyik a nyomozás.
Matolcsy Ádám és Stofa György ügyében nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozták. Fontos különbség azonban, hogy az ügyészségi kezdeményezés önmagában még nem jelenti a nemzetközi körözés elrendelését.
Egyezmény nélkül is maradhat lehetőség a kiadatásra
Lattmann Tamás a 24.hu-nak arról beszélt, hogy téves az az elképzelés, amely szerint kiadatási egyezmény nélkül egy keresett személy automatikusan elérhetetlenné válik a magyar hatóságok számára.
„A kiadatásra mindig van lehetőség, az nem egyezményfüggő” – fogalmazott a nemzetközi jogász.
Magyarázata szerint a kétoldalú szerződés az eljárás részleteit rendezi előre, így megkönnyíti az együttműködést. Hiányában ezekről külön kell megállapodniuk az érintett államoknak, de ez nem teszi eleve lehetetlenné valakinek az átadását.
Bírói döntés szükséges a nemzetközi elfogatóparancshoz
Az október 22-én 13:59-kor megjelent Telex-beszámoló szerint Matolcsy Ádám és Stofa György ellen már élt az országos elfogatóparancs, a nemzetközi kibocsátásáról azonban még nem döntöttek. Bozó Gergő, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta: erről a nyomozási bíró határoz.
Kibocsátás esetén a végzést az Igazságügyi Minisztériumnak és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak is továbbítják. Utóbbi gondoskodik arról, hogy a körözés bekerüljön a megfelelő nemzetközi adatbázisokba, és arról a külföldi hatóságok is értesülhessenek.
Külföldön külön vizsgálják az átadás feltételeit
Nemzetközi elfogatóparancs esetén sem következik automatikusan a kiadatás. Tran Dániel ügyvéd a Blikknek hangsúlyozta: a kétoldalú egyezmény hiánya megnehezíti a folyamatot, és jelentős mérlegelési lehetőséget hagy a megkeresett államnak.
Vizsgálni kell például, hogy a kifogásolt cselekmény mindkét országban büntetendő-e, valamint teljesülnek-e az alapjogi garanciák. Politikai indíttatású eljárásra is hivatkozhat az érintett – ezt azonban az ügyvéd lehetséges védekezési érvként említette, nem Matolcsy Ádám már megtett lépéseként.
Önmagában egy ilyen hivatkozás sem jelent automatikus védelmet: a magyar kérelem teljesíthetőségéről az emírségekbeli illetékes szerveknek kell dönteniük.
Májusban már szóba került a kölcsönösség
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész május 8-án megjelent nyilatkozatában már beszélt a Dubajba került vagyontárgyak visszaszerzéséről és a külföldön keresett személyek hazahozataláról. Kölcsönösségi alapon szerinte kiadatási egyezmény nélkül is rendelkezésre állnak az együttműködés eszközei.
„Ez hiú remény mindenki részéről” – mondta azzal kapcsolatban, hogy valaki külföldön elrejtőzve tartósan elkerülheti a hatóságokat.
Ez a korábbi kijelentés ugyanakkor nem Matolcsy Ádám kiadatásáról szóló határozat. A hazahozatal jogi lehetősége és az átadás tényleges elrendelése két külön kérdés: az ellenőrzött október 22-i beszámolók alapján az utóbbiról még nem lehetett biztos eredményt közölni.
Felhasznált források