MindenegybenBlog

Most kapaszkodj meg! Szombathelynél is pénzt találtak a földben, nem tudják, hogy kié!

Mi folyik itt? Szombathelynél is pénzt találtak a földben – több mint két kiló ezüst került elő, de ki rejthette el?

Elképesztő kincsre bukkantak Szombathelyen: több mint kétszáz, nagyjából kétezer éves ezüstérmét találtak a föld alatt, mindössze 30–40 centiméteres mélységben. A lelet össztömege meghaladja a két kilogrammot, ám azt egyelőre nem tudják biztosan megmondani a régészek, hogy ki és miért rejtette el ezt a vagyont. Az E.ON beruházásához kapcsolódó felfedezés részleteit 2026. november 17-én hozták nyilvánosságra.

Több mint kétszáz ezüstpénz lapult a föld alatt – ennyire sekélyen rejtőzött a kincs

Szombathely északi részén, az E.ON új transzformátor-alállomásának építéséhez kapcsolódó régészeti munkálatok során olyan leletegyüttesre bukkantak, amely még a tapasztalt szakemberek számára is különlegesnek számít.

A földből 208 darab kelta ezüstérme került elő, amelyek együttes tömege meghaladja a két kilogrammot. A pénzek körülbelül kétezer éve, a Krisztus előtti 2. század végén és az 1. század elején készülhettek.

A legmeglepőbb, hogy a kincs nem mélyen a föld alatt, hanem mindössze 30–40 centiméterre a felszíntől rejtőzött.

A régészek eleinte csak néhány érmét találtak. A területet ugyanis évszázadokon keresztül művelték, a mezőgazdasági munkák pedig megbolygatták az eredeti rejtekhelyet.

Fémkereső segítségével azonban sikerült azonosítani a leletegyüttes többi részét is.

Kié lehetett a pénz, és miért ásták el? Két különös magyarázat is felmerült

Az egyik legizgalmasabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: vajon miért rejtettek el ekkora mennyiségű ezüstöt a kelták?

A régészeti beszámolók szerint az érméket eredetileg egy gödörben helyezték el, egy részüket pedig kisebb edénybe gyűjtötték.

A kutatók két lehetséges magyarázatot is számításba vesznek.

Elképzelhető, hogy a pénzeket vallási célból, az isteneknek szánt áldozati ajándékként helyezték a földbe. Az sem kizárt azonban, hogy tulajdonosuk valamilyen fenyegető veszély miatt akarta biztonságba helyezni a vagyonát.

Utóbbi esetben különösen érdekes a kérdés: miért nem tért vissza érte?

Erre jelenleg nincs bizonyított válasz. A pénzek egykori tulajdonosának kilétét sem sikerült meghatározni.

A régészek szerint európai szinten is rendkívüli leletről van szó!

Az ezüstpénzek az úgynevezett velemi típusú tetradrachmák közé tartoznak. Ezek a kelta pénzverés emlékei, amelyek a térség egykori gazdasági kapcsolatairól is fontos információkat hordozhatnak.

Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakmai főigazgató-helyettese már az alállomás 2026. október 21-i átadásán hangsúlyozta az éremlelet különlegességét.

„Európai szinten is ritkaságnak számít, hazánkban a hatvanas évek végén találtak egy hasonló leletet”

– mondta a szakember a Savaria Fórum beszámolója szerint.

A pénzek anyagösszetételét már a restaurálásuk előtt megvizsgálták. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogyan használták a pénzt, milyen kereskedelmi kapcsolatok működtek, és milyen gazdasági szerepet töltött be a térség a kelta korban.

Bár a lelet több mint két kilogramm ezüstöt tartalmaz, értékét nem lehet egyszerűen a mai nemesfémárak alapján meghatározni. Történelmi jelentősége és ritkasága ugyanis messze meghaladja a benne található ezüst puszta anyagi értékét.

Nemcsak pénzt találtak: egy hétezer éves eszköz és egy kutya lábnyoma is előkerült

A régészeti feltárás során csaknem 400 régészeti emléket és több ezer kisebb leletet azonosítottak.

A legkorábbi tárgyak között egy csaknem 7000 éves, csiszolt kőből készült vésőbalta is szerepel. Ezt egykor famegmunkáláshoz, erdőirtáshoz vagy építkezéshez használhatták.

A vaskorból különleges, pávaszemmintás üveggyöngy, valamint temetkezésekhez kapcsolódó edények is előkerültek.

Még ennél is személyesebb emléket őriz egy római kori téglatöredék.

A téglán egy kutya mancsának lenyomata maradt fenn, amely feltehetően akkor keletkezett, amikor az állat rálépett a még puha agyagra.

A területen egykor római villagazdaság működött. Az épületeket később nagyrészt elbontották, de a régészeknek így is sikerült részben rekonstruálniuk az egyik központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész nagyjából 300 négyzetméteres volt.

Hamarosan bárki megnézheti a különleges ezüstkincset

A felfedezés az E.ON Szombathely Észak alállomásának építéséhez kapcsolódik. Az energetikai vállalat 7,5 milliárd forintból valósította meg az új létesítményt és a hozzá tartozó hálózatfejlesztéseket.

A területről már a munkálatok megkezdése előtt tudni lehetett, hogy régészeti szempontból jelentős. A Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei 2023 és 2025 között végeztek kutatásokat, majd az építkezés során is folytatták a feltárást.

A történetnek azonban még nincs vége.

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette, hogy a különleges tárgyakból időszaki kiállítást szeretnének rendezni.

Így a nagyközönség is közelről megismerheti majd azokat az ezüstérméket, amelyek mintegy kétezer éven át rejtőztek Szombathely földjében.

A kiállítás pontos megnyitási időpontját egyelőre nem közölték.

A régészek számára pedig továbbra is nyitott marad a legnagyobb kérdés: ki rejthette el ezt a jelentős ezüstvagyont, és mi történhetett vele, hogy soha nem vitte magával?

 

Felhasznált források

2026-11-19 07:42:58 - Mindenegyben Blog