Hiába emelkedik egy nyugdíj az infláció mértékével, a keresetekhez képest tovább nőhet a lemaradása – erre figyelmeztet a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK). A szervezet 2026. november 2-án az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában célzott felzárkóztatást és a bérek alakulását is figyelembe vevő emelést sürgetett. Javaslatuk a nyugdíjemelés szabályait is átalakítaná, ehhez azonban még döntésre van szükség.
Emelkedhet a nyugdíj, miközben tovább nő a lemaradás
Önmagában a nagyobb összeg még nem jelenti azt, hogy javul a nyugdíjasok helyzete a dolgozókéhoz képest. Amennyiben a keresetek gyorsabban nőnek az áraknál, a kizárólag inflációhoz igazított ellátások egyre kisebb részét teszik ki az átlagfizetésnek.
Éppen ezt kifogásolja a NYOK. Közlésük szerint a 2010-es évek elején az átlagnyugdíj még a nettó átlagbér 65–70 százalékának felelt meg, mára viszont 50 százalék alá csökkent ez az arány. A szervezet ezt az idősek folyamatos elszegényedéseként értékeli, és elégtelennek tartja a jelenlegi emelési módszert.
Álláspontjuk szerint ezért szükséges a vegyes indexálás: olyan számítás, amelyben az infláció mellett a bérek változása is szerepet kapna.
Külön programmal rendeznék a leszakadó ellátásokat
Két problémára kétféle megoldást javasolnak. Az éves emelés szabályainak megváltoztatása a további leszakadást fékezné, a már kialakult különbségeket pedig szakaszos korrekciós programmal mérsékelnék.
Indoklásuk szerint a régebben és az újabban megállapított nyugdíjak közötti eltérés tarthatatlan mértékűvé vált. Közleményük ezért a 2008 óta folyósított ellátások célzott rendezését sürgeti, valamennyi nyugdíj értékállóságára figyelemmel.
A vegyes indexálásról 2027-ben hozatnának döntést, az alkalmazását pedig 2028-tól kérik. Ez az érdekképviselet javasolt menetrendje; konkrét emelési százalékot vagy személyenként kiszámolható többletet a nyilatkozat nem tartalmaz.
Támogatják a kisnyugdíjak emelését, de vitatják az elosztást
Kormányzati oldalról már ismertették a jövő évre tervezett változtatásokat. Az október 31-i hivatalos tájékoztató 2027 januárjára 3 százalékos általános emeléssel, 120 ezer forintos nyugdíjminimummal és a kisnyugdíjak további, sávos növelésével számol. A minimum rendezése és a sávos emelések a kormány közlése szerint mintegy 455 ezer nyugdíjast érintenének.
Ezek közül az alacsony ellátások emelését, különösen a minimum rendezését a NYOK is támogatja. A tervezett sávos megoldást ugyanakkor jelenlegi formájában nem tartják méltányosnak.
Érvelésük szerint a nyugdíj összegét elsősorban a szolgálati időnek és a befizetett járulékoknak kellene meghatároznia. Szociális segítséget indokoltnak tartanak, de azt hosszabb távon elkülönítenék a nyugdíjrendszertől. Rászorultság vizsgálatakor pedig a teljes jövedelmet, így a külföldről folyósított nyugdíjat is figyelembe vennék.
Az ígéret már szerepel a TISZA programjában
Nem ismeretlen elképzelést tesznek a kormány elé. A TISZA 2026. február 7-én bemutatott választási programja világosan fogalmazott:
„Vállaljuk, hogy a nyugdíjak újra követni fogják a bérek alakulását.”
Ehhez képest a 2027-re ismertetett általános emelés továbbra is az inflációhoz igazodik. A kisnyugdíjak külön növelése fontos változtatás lehet az érintetteknek, de önmagában nem valósítja meg a nyugdíjak általános bérkövetését.
A választási program és a bemutatott emelési szabályok között tehát egyelőre maradt mit felzárkóztatni. A NYOK most konkrét döntési és bevezetési időpontot javasol ehhez; az ismertetett intézkedésekből ugyanakkor nem következik, hogy a kormány végleg lemondott volna a korábbi vállalásáról.
Kérdőív helyett érdemi beleszólást szeretnének
„Valódi társadalmi egyeztetést, ne formális online kérdőíveket!” – áll a szervezet sajtónyilatkozatában. Rendszeres érdekegyeztető fórumot kérnek az idősek és a nyugdíjasok országos érdekképviseleteinek részvételével.
Külön megszólítják a parlamenti frakciókat, mindenekelőtt a kormánypárti képviselőcsoportot: azt szeretnék, hogy a 2027-es költségvetés tárgyalásakor egyeztessenek velük. Időben történő bevonást, megfelelő tájékoztatást és visszajelzést várnak, mert hiányolják a nyugdíjrendszer jövőjéről szóló információkat.
Az érdekképviselet ezek szerint nem pusztán kitöltené a kérdőívet: a válaszokra is kíváncsi. A nyugdíjasok számára pedig az lesz a kézzelfogható fejlemény, ha a felzárkóztatási javaslatokhoz elfogadott szabályok, meghatározott összegek és végrehajtási határidők társulnak.
Felhasznált források