Újabb részletek derültek ki a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügyében lefoglalt, mintegy 6,5 milliárd forintnyi készpénzről. Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke 2026. november 16-án arról is beszélt, milyen jelentősége lehet a bankjegyeken található nyomoknak, és miért nem elegendő önmagában egy ujjlenyomat a pénz eredetének bizonyításához. A hatóság egyelőre nem nevezte meg, kihez tartozott a hatalmas összeg.
Kinek az ujjlenyomata lehet a milliárdokon? Erre válaszolt Unger Anna
A Kossuth Rádió Felkelő című műsorában Benyó Rita a lefoglalt bankjegyekkel kapcsolatban kérdezte Unger Annát. A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, hogy vajon megállapítható-e, kiknek a kezén fordulhatott meg a rengeteg készpénz.
A hivatal vezetője azonban óvatosságra intett. Mint fogalmazott:
„Ez a pénz nem úgy bűnjel, mint egy véres kés.”
Unger magyarázata szerint egy bankjegy számtalan ember kezén átmehet. Még ha sikerülne is azonosítani valakinek az ujjlenyomatát, abból önmagában nem következne, hogy az illetőnek köze volt egy feltételezett korrupciós bűncselekményhez.
A nyilvánosságra került tájékoztatás alapján tehát egyetlen konkrét politikusról vagy más személyről sem állapítható meg, hogy az ujjlenyomatát megtalálták volna a lefoglalt pénzen.
Az igazi kérdés nem pusztán az, ki fogta meg a bankjegyeket, hanem az, hogyan kerültek oda, ahol a nyomozók rájuk bukkantak, és bizonyítható-e kapcsolatuk a vizsgált vesztegetési üggyel.
Több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt találtak – még egy madáretetőben is volt pénz
A nyomozók november 12-én és 13-án Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád megyében hajtottak végre összehangolt kutatásokat.
A hatósági tájékoztatás szerint összesen:
foglaltak le. A pénz összértéke megközelítette a 6,5 milliárd forintot.
A készpénz egy részét erdőkben, föld alá rejtve találták meg, más kötegek raktárakban, lakóingatlanban és széfekben voltak. Unger vasárnapi, RTL-nek adott interjújából az is kiderült, hogy még egy madáretetőből is kerültek elő bankjegyek.
Az elrejtés módja különösen figyelemre méltó. Ilyen mennyiségű készpénz tárolása és mozgatása komoly előkészületeket igényelhetett, de azt, hogy ki, mikor és milyen céllal helyezte el a kötegeket, a nyomozásnak kell tisztáznia.
Honnan tudták a nyomozók, hogy pontosan hol keressék a pénzt?
Benyó Rita arra is rákérdezett, milyen kapcsolat köti a megtalált készpénzt Seszták Miklóshoz.
Unger Anna elmondása szerint a volt miniszter és társai ellen folyó büntetőeljárás során olyan információk kerültek a hatóságok birtokába, amelyek alapján a nyomozók már célzottan tudták felkutatni a rejtekhelyeket.
Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy pontosan kitől származtak az információk, történt-e ezzel összefüggésben együttműködés valamelyik érintettel, illetve várhatók-e további kihallgatások.
A különbség lényeges: a pénzt a Seszták Miklós ellen is folyó eljárás keretében találták meg, de ettől még nem bizonyított, hogy személyesen az ő tulajdona volt.
A volt miniszter ügyvédje szintén vitatta, hogy a lefoglalt milliárdok Sesztákhoz tartoznának. A tulajdonviszonyok tisztázása így továbbra is a vizsgálat egyik fontos kérdése.
Nyolc órán át számolták a bankjegyeket, minden sorszámot rögzítettek
A lefoglalt pénzt először a NAV raktárába szállították, majd a Magyar Államkincstárhoz került.
Ott a munkatársak nyolc órán keresztül számolták a hatalmas mennyiségű készpénzt. A címleteket és a bankjegyek sorszámát is jegyzőkönyvben rögzítették.
Unger szerint az előkerült pénzek között 500 eurós bankjegyek is voltak. Mivel ezek kibocsátását évekkel korábban megszüntették, a címletek akár a pénz korábbi történetére is utalhatnak, bár önmagukban nem árulják el, mikor szerezték meg vagy rejtették el őket.
A lefoglalt összeget hatósági letéti számlákon helyezték el. Ez nem jelenti azt, hogy a pénzt az állam már szabadon elkölthetné: egyelőre a büntetőeljárásban kezelt vagyonról van szó.
Most jön a legfontosabb kérdés: bizonyítható-e, kihez tartoztak a milliárdok?
A Seszták Miklós elleni büntetőeljárás hátterében a Volánbuszhoz kapcsolódó beszerzések és szolgáltatások állnak. A gyanú szerint a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyhöz juthatott.
Ez azonban egyelőre büntetőeljárásban vizsgált gyanú, nem jogerősen megállapított bűnösség.
A hatóságoknak most azt kell bizonyítaniuk, hogy a megtalált készpénz milyen kapcsolatban áll a feltételezett bűncselekményekkel. Ehhez a bankjegyeken esetlegesen azonosított nyomok mellett pénzügyi adatokra, vallomásokra és más bizonyítékokra is szükség lehet.
A látványos pénzlefoglalás tehát fontos fejlemény, de a bíróságon már nem a pénzkötegek mérete lesz a döntő. Ott azt kell bizonyítani, honnan származott a vagyon, ki rendelkezett vele, és milyen szerepe lehetett az ügyben.
A legfontosabb kérdés továbbra is nyitott: kié volt valójában a 6,5 milliárd forint?