Indulhat a Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány jövő héten beterjeszti az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabályokat. Ez a Tisza-kormány egyik legfontosabb politikai és jogi lépése lehet, mert az elszámoltatás így nem egyszerű kampánymondatként, hanem állami feladatként jelenhet meg. A hivatal célja az lenne, hogy feltárja az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseit, kivizsgálja a korrupciós és vagyonkimentési ügyeket, valamint jogi segítséget adjon a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzéséhez. Magyar Péter a bejegyzését ezzel a mondattal zárta: „a közpénz visszanyeri közpénz jellegét”. Ez a kijelentés azért is erős, mert éppen annak a politikai korszaknak üzen, amelyben sokak szerint a közpénz útja túl gyakran vált követhetetlenné.
Most dől el, mit ér az elszámoltatási ígéret
A Tisza egyik legerősebb vállalása az volt, hogy vissza kell szerezni az elherdált nemzeti vagyont, és véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amelyben közbeszerzések, kastélyok, bankok, földek, alapítványok, kommunikációs milliárdok és állami megbízások kerültek hatalomközeli körökhöz. A nagy kérdés eddig az volt, hogy ebből valódi eljárás lesz-e, vagy csak politikai jelszó marad. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal azért lehet fordulópont, mert nem egyetlen látványos ügyre, hanem egy egész rendszer feltárására adhat választ. Nem elég hangos parlamenti beszédeket mondani, mert egy beszéd elmúlik, egy hivatal viszont iratokat kérhet, szerződéseket vizsgálhat, pénzmozgásokat követhet, és ügyeket készíthet elő.
Nem bosszú, hanem bizonyítható jogi munka kell
A hivatal sikere azon múlik majd, hogy képes lesz-e különbséget tenni politikai indulat és bizonyítható jogsértés között. A választók gyors eredményeket szeretnének, de vagyonvisszaszerzést nem lehet bemondásra csinálni. Ehhez iratok, szerződések, tulajdonosi láncok, pénzmozgások, strómanhálózatok, közbeszerzési dokumentumok, ügyészségi és bírósági eljárások kellenek. Ha rosszul csinálják, a Fidesz azonnal politikai bosszút kiált majd. Ha viszont jól csinálják, akkor minden ügyben az lesz a döntő kérdés, mi van a papírokban, hová ment a pénz, ki döntött, ki nyert, ki falazott, és vissza lehet-e szerezni azt, ami jogellenesen került ki a közvagyonból. Ez a korrupt szereplőknek sokkal veszélyesebb lehet, mint bármilyen hangos politikai üzenet.
A korrupt szereplőknek most kezdhet igazán szűk lenni a levegő
A tervek szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal az Országgyűlés alá tartozna, elnökét pedig kétharmados többséggel választanák meg. Ez azért lehet fontos garancia, mert így nehezebb lenne egyszerűen rásütni, hogy a hivatal csak politikai bosszúeszköz. A valódi kérdés azonban az lesz, hogy hozzá mernek-e nyúlni a legnagyobb ügyekhez is: bankokhoz, alapítványokhoz, nagyvállalati konstrukciókhoz, ingatlanokhoz, közbeszerzési hálókhoz és offshore-szálakhoz. Magyar Péter mondata, hogy „a közpénz visszanyeri közpénz jellegét”, csak akkor lesz több szlogennél, ha mögé valódi törvény, hatáskör, szakértelem és bíróság előtt is megálló ügyépítés kerül. A korrupt politikusoknak, strómanoknak és állami pénzeken meggazdagodott szereplőknek nem attól kell félniük, hogy valaki kemény mondatokat ír a Facebookra, hanem attól, hogy végre lesz egy hivatal, amely megkérdezi: honnan van a vagyon, ki fizette ki, milyen döntéssel került oda, és visszajár-e az országnak.