𝗠𝗼𝘀𝘁 𝗲́𝗿𝗸𝗲𝘇𝗲𝘁𝘁 𝗮 𝗵𝗶́𝗿 𝗦𝘂𝗹𝘆𝗼𝗸 𝗧𝗮𝗺𝗮́𝘀 𝗲𝗹𝘁𝗮́𝘃𝗼𝗹𝗶́𝘁𝗮́𝘀𝗮́𝗿𝗼́𝗹
Most jött a hír Sulyok Tamás eltávolításáról: a Tisza készülhet a nagy lépésre, az államfő pedig már az Alkotmánybíróságnál próbálhat kapaszkodót találni. A 444 információi szerint egy névtelenséget kérő tiszás képviselő arra számít, hogy a kormány a 𝗸𝗼̈𝘃𝗲𝘁𝗸𝗲𝘇𝗼̋ 𝗵𝗲́𝘁 𝘃𝗲́𝗴𝗲́𝗶𝗴 benyújthatja azt az Alaptörvény-módosítást, amellyel hivatalából eltávolíthatják a köztársasági elnököt. Ez nem egy egyszerű politikai üzengetés, hanem a következő hetek egyik legkényesebb közjogi csatája lehet, mert Sulyok Tamás nem átlagos tisztségviselő, hanem az ország államfője, akit még az előző politikai rendszer parlamenti többsége választott meg.
𝗦𝘂𝗹𝘆𝗼𝗸 𝗧𝗮𝗺𝗮́𝘀 𝗮𝘇 𝗔𝗹𝗸𝗼𝘁𝗺𝗮́𝗻𝘆𝗯𝗶́𝗿𝗼́𝘀𝗮́𝗴𝗻𝗮́𝗹 𝗽𝗿𝗼́𝗯𝗮́𝗹𝗵𝗮𝘁𝗷𝗮 𝗺𝗲𝗴𝗮́𝗹𝗹𝗶́𝘁𝗮𝗻𝗶 𝗮 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝘁
A 444 cikke szerint Sulyok Tamás múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy mondják ki: az Alaptörvényben nem lehet egyedi helyzeteket általános szabályozásnak álcázva rendezni, és ha mégis ez történik, az „eljárási hiba” lehet. Ez elsőre száraz jogi vita, valójában azonban az államfői szék sorsáról szólhat. Sulyok álláspontja lényegében az, hogy ha egy Alaptörvény-módosítás valójában az ő személyére van szabva, akkor azt nem lehet egyszerű közjogi reformként kezelni.
A Tisza oldaláról viszont egészen más lehet a logika. Magyar Péterék szerint a NER-korszakban kiépített intézményi háló nem tarthatja fogságban az új választói felhatalmazást. Ha a választók rendszerváltást akartak, akkor szerintük nem maradhatnak érintetlenül azok a közjogi pozíciók sem, amelyek a régi hatalom idején jöttek létre. Sulyok nem mondott le, ezért a Tisza vélhetően törvénnyel, pontosabban Alaptörvény-módosítással oldaná meg azt, amit politikai nyomással nem sikerült.
𝗔 𝗙𝗶𝗱𝗲𝘀𝘇 𝟮𝟬𝟭𝟯-𝗮𝘀 𝘀𝘇𝗮𝗯𝗮́𝗹𝘆𝗮 𝗺𝗼𝘀𝘁 𝘃𝗶𝘀𝘀𝘇𝗮𝘂̈𝘁𝗵𝗲𝘁
Az ügy egyik legérdekesebb része, hogy Sulyok mozgásterét részben éppen az a közjogi rendszer határozza meg, amelyet korábban a Fidesz alakított ki. A 444 emlékeztetett: 𝟮𝟬𝟭𝟯-𝗯𝗮𝗻 a Fidesz úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosításokat tartalmi alapon ne vizsgálhassa felül, legfeljebb eljárási hibák miatt. Ez akkor Orbánéknak volt kényelmes, most viszont Sulyoknak kellene ebből valahogy kiutat találnia.
Az államfő ezért próbálhatja kitágítani az „eljárási hiba” fogalmát. Nem azt mondaná ki, hogy neki politikailag mindenképpen maradnia kell, hanem azt, hogy egy személyre szabott alkotmánymódosítás eljárási szempontból is problémás lehet. Ez jogilag érdekes, politikailag pedig nagyon látványos helyzet: a régi rendszer egyik védett pozíciója ugyanabban a közjogi labirintusban keres menekülőutat, amelyet korábban a NER épített.
𝗡𝗲𝗺 𝗰𝘀𝗮𝗸 𝗦𝘂𝗹𝘆𝗼𝗸𝗿𝗼́𝗹 𝘀𝘇𝗼́𝗹 𝗮 𝗸𝗲́𝗿𝗱𝗲́𝘀
A Sulyok-ügy valójában sokkal nagyobb kérdést nyit meg: meddig terjedhet egy új kétharmados többség mozgástere, ha a régi rendszer emberei tovább ülnek olyan pozíciókban, amelyek komoly hatalmi féket jelenthetnek. Magyar Péter korábban több NER-kinevezettnek is határidőt adott a távozásra, köztük az államfőnek is. A politikai üzenet világos volt: aki a régi hatalom bizalmi rendszerében kapott pozíciót, az ne tegyen úgy, mintha semmi sem történt volna 𝗮́𝗽𝗿𝗶𝗹𝗶𝘀 𝟭𝟮-𝗲́𝗻.
A 444 szerint több megoldás is szóba került. A legdurvább verzió az egyszerű eltávolítás lenne, de a lapnak nyilatkozó tiszás képviselő ennél kifinomultabb megoldásra számít. Ez arra utalhat, hogy nem pusztán egy névre írt mondat készülhet, hanem szélesebb közjogi rendezés: olyan szabály, amely Sulyok mellett más, a NER-korszakból maradt pozíciókra is hatással lehet. Innen nézve az ügy már nem csak egy személyről szól, hanem arról, hogy a Tisza mennyire komolyan gondolja a régi rendszer közjogi maradványainak lebontását.
𝗔𝘇 𝗔𝗹𝗸𝗼𝘁𝗺𝗮́𝗻𝘆𝗯𝗶́𝗿𝗼́𝘀𝗮́𝗴 𝗲𝗹𝗼̋𝘁𝘁 𝗶𝘀 𝗻𝗮𝗴𝘆 𝘁𝗲𝘀𝘇𝘁 𝗷𝗼̈𝗵𝗲𝘁
Sulyok beadványa nemcsak az államfő sorsát tesztelheti, hanem az Alkotmánybíróság jelenlegi szerepét is. A testületnek azt kell majd eldöntenie, meddig mehet el egy kétharmados parlamenti többség az Alaptörvény módosításában, és van-e eszköze az AB-nek arra, hogy egy politikailag nyilvánvalóan személyi ügyben tartalmi kontroll nélkül is akadályt állítson. Ha az AB Sulyoknak kedvez, az komoly konfliktust nyithat a Tisza-kormány és az alkotmányos intézmények között. Ha viszont nem, akkor a Tisza előtt megnyílhat az út az államfő eltávolítása felé.
Az időzítés is beszédes. A 444 szerint az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség első körben az uniós források hazahozatalához szükséges, 𝟭𝟭𝟳 𝗼𝗹𝗱𝗮𝗹𝗮𝘀 törvénymódosító csomagot készítette el. Vagyis a kormány egyszerre próbál két fronton haladni: Brüsszel felé jogállami és intézményi garanciákat mutatni, itthon pedig lebontani a régi rendszer kulcspozícióit. A Sulyok-ügy ezért könnyen lehet a következő nagy politikai ütközés, mert az államfő eltávolítása szimbolikusan sokkal nagyobbat szólna, mint egy átlagos törvénymódosítás.
A vita két oldala világosan látszik. Sulyok azt mondja: az Alaptörvényt nem lehet személyre szabott eltávolításra használni. Magyar Péterék viszont azt mondhatják: a NER-ben kinevezett közjogi vezetők nem hivatkozhatnak semlegességre, amikor politikai értelemben a régi rendszer örökségét jelentik. A beadvány már az Alkotmánybíróság előtt van, a kormányzati javaslat pedig a 444 információi szerint akár napokon belül érkezhet. Innen már nem technikai jogászkodásról van szó, hanem arról, hogy a régi rendszer egyik utolsó magas pozíciója meddig tudja tartani magát az új politikai erővel szemben.