Nagyon fontos hír jött: októberre ígéri Magyar Péter
Októberben lezárulhat a hetes cikkely szerinti eljárás
Októberben lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés alapján indított hetes cikkely szerinti eljárás – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken délután, az Európai Tanács kétnapos brüsszeli ülését követő sajtótájékoztatóján. A kormányfő, aki miniszterelnökként először vett részt EU-csúcson, azt mondta, a cél az, hogy Magyarország végre kikerüljön abból a helyzetből, amelyet az előző kormány időszakában a jogállamisági viták miatt alakítottak ki vele szemben.
Magyar Péter szerint az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott egyeztetés egyik legfontosabb pontja éppen az volt, hogy meginduljon a hetes cikkely szerinti eljárás lezárása. Felidézte, hogy a folyamatot azért indították el, mert az európai intézmények az előző kormány alatt a jogállamot és a demokráciát érintő leépülést láttak Magyarországon.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal nemrég kötött megállapodás, valamint a kormány által megtett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendő alapot adnak az eljárás lezárásához. Közlése szerint a folyamatot "el kell indítani a jövő héten, és minden megy a maga útján", így várhatóan októberre elérhető, hogy "ne kelljen Magyarországnak a szégyenpadon ülnie".
Magyar Péter arról is beszélt, hogy azt kérte Roberta Metsolától: az Európai Parlament frakciói álljanak el attól a keresettől, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, amiért az az előző kormányzati ciklusban feloldotta bizonyos, Magyarországnak szánt uniós pénzek blokkolását. A miniszterelnök szerint a cél az, hogy ennek az eljárásnak a következtében Magyarországnak ne kelljen uniós pénzeket visszafizetnie, és az se történjen meg, hogy a forrásokat nem utalják el az országnak.
Jelezte azt is, hogy hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Roberta Metsolát, amely várhatóan ősz elején valósulhat meg. Magyar Péter közölte, a Tisza Párt várhatóan szeptemberben csatlakozhat az Európai Néppárthoz, amelynek képviselői az Európai Parlament legnagyobb frakcióját alkotják.
Görög, horvát és európai egyeztetések is napirenden voltak
Magyar Péter a brüsszeli tárgyalások után arról is beszámolt, hogy egyeztetett Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. A megbeszélés egyik fő témája az volt, hogyan tudott Görögország sikeresen kilábalni egy korábbi pénzügyi válságból, és milyen tapasztalatokat lehet ebből Magyarország számára hasznosítani. A kormányfő közölte, hogy a görög miniszterelnök a közeljövőben Budapestre látogat.
A miniszterelnök Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is tárgyalt. Magyar Péter szerint példátlan, hogy az elmúlt nyolc év alatt egyetlen hivatalos horvát miniszterelnöki látogatás sem volt Budapesten, miközben a két országot történelmileg sok minden összeköti, rengeteg magyar nyaral Horvátországban, az energia területén pedig több közös ügy is van. Jelezte, hogy ő maga is nyitott arra, hogy Zágrábba látogasson, miközben a horvát miniszterelnököt is meghívják Magyarországra.
A Mol és az INA ügye továbbra is érzékeny pont a magyar–horvát kapcsolatokban. Magyar Péter szerint ez a kérdés hosszú évek óta problémát okoz, mert vannak nemzetközi bírósági ítéletek, amelyeket a horvát fél nem hajt végre, miközben jelentős összegeket kellene kifizetni a Mol részére kártérítésként. A horvátok többször jelezték, hogy megvásárolnák a Mol tulajdonában lévő INA-részesedést, de Magyar Péter szerint még annak a felét sem akarták kifizetni, amennyit az valójában ér.
A kormányfő ugyanakkor azt mondta, Andrej Plenkoviccsal abban egyetértettek, hogy most lehetőség nyílhat az újrakezdésre. Hozzátette, ez nem lesz egyszerű, mert a Tisza-kormány Magyarország érdekeit, a magyar energiabiztonságot és a lehető legolcsóbb energiát képviseli, ráadásul a Mol-ban jelentős állami részesedés van.
Semmilyen olyan megállapodásba nem megyünk bele sem rövid-, sem közép-, sem hosszútávon, ami ártalmas lehetne Magyarországnak vagy akár a Mol-nak – hangoztatta a kormányfő. Hozzátette, a külügyminiszterek megkezdik az egyeztetést, és olyan megoldási javaslatot próbálnak kidolgozni, amely mindkét fél számára elfogadható lehet.
Az azbesztszennyezés ügyében valódi választ vár az osztrák féltől
A Christian Stocker osztrák kancellárral folytatott találkozóról Magyar Péter azt mondta, még Bécsben állapodtak meg arról, hogy a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt kétoldalú munkacsoportot hoznak létre. A miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy "nem látja egyelőre azt a sebességű haladást, ami elvárható egy ilyen esetben".
Magyar Péter közölte, hogy a magyar kormány a múlt héten tárgyalt az ügyről, és jövő héten már bejelentések várhatók arról, hogy az állam és az állami szervek milyen szerepet vállalnak a helyzet megoldásában. A miniszterelnök szerint valódi választ, valódi egyeztetést és valódi vizsgálatot vár a magyar kormány a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében az osztrák féltől.
A vizsgálatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: "el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük".
Magyar Péter hangsúlyozta, alapvető szabály, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie. Ha nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, akkor a szennyező anyagot Magyarországon veszélyes hulladéktárolóba kell helyezni, majd később onnan ki kell venni, ami óriási költséggel járhat.
A kormányfő erről így fogalmazott: "úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog". Ezzel egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem kívánja húzni az időt, és ha nem születik gyors megállapodás, saját hatáskörben is lépéseket tesz az ügyben.
Szlovákiával is rendezni akarják a vitás kérdéseket
Magyar Péter arról is beszámolt, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A kormányfő szerint Szlovákia és Magyarország viszonya az utóbbi években alapvetően jó volt, de az elmúlt egy-másfél évben "megterhelődött".
A miniszterelnök szerint az egyik súlyos ügy a magyar származású szlovák állampolgárok földjeinek kártalanítás nélküli elvétele és kisajátítása volt. A másik probléma egy olyan jogszabály elfogadása, amely börtönnel fenyegeti azokat a szlovák állampolgárokat, akik bírálják a Benes-dekrétumokat.
Magyar Péter kijelentette, hogy mindkét ügy elfogadhatatlan, nemcsak Magyarország számára, hanem az Európai Unióban is. Hozzátette, ezt a szlovák fél is tudja. A megbeszélésen ugyanakkor abban állapodtak meg, hogy nem eszkalálni kell a kérdést, hanem megoldást kell keresni és találni.
A kormányfő szerint erre jó esély van, vagyis a magyar–szlovák viták rendezése nem lehetetlen, de világos politikai akarat kell hozzá. Magyar Péter a brüsszeli sajtótájékoztatón összességében azt jelezte: a magyar kormány egyszerre akarja lezárni a Magyarországgal szembeni uniós eljárásokat, rendezni a vitás szomszédsági ügyeket, megvédeni az ország pénzügyi és energiabiztonsági érdekeit, valamint választ kapni az azbesztszennyezés ügyében.
A miniszterelnök üzenete egyértelmű volt: nem lehet tovább várni. A hetes cikkely szerinti eljárás lezárását októberre ígéri, az uniós pénzek ügyében új folyamatot indítana, az osztrák féllel szemben gyors választ vár, Horvátországgal újraindítaná a párbeszédet, Szlovákiával pedig a viták megoldását keresi. A következő hetekben ezért több fronton is fontos döntések jöhetnek.