Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke az október 23-i megemlékezésre elmondott, Facebookon is közzétett beszédében összekapcsolta a szabadság ügyét az emberek hétköznapi viselkedésével. Varga Judit párja a családon belüli elnyomást is szóba hozta, miközben az elmúlt hetekben nyílt konfliktusba került Magyar Péter miniszterelnökkel. Beszédében ugyanakkor nem nevezte meg a kormányfőt, így a neki szánt üzenetként való értelmezés feltételezés marad.
Kemény mondat hangzott el az ünnepi beszédben
„Aki saját kis világában, családjában, közösségében elnyomó, az sosem fog igazságos és szabad világot építeni” – fogalmazott Windisch.
Kijelentését egy olyan gondolatmenetbe illesztette, amely szerint a szabadság nem kizárólag az állami intézmények működésén múlik. Szerinte annak is jelentősége van, hogyan bánik valaki másokkal a saját környezetében, vállalja-e a véleményét, és kiáll-e mások méltóságáért.
Fraktállal magyarázta a történelem működését
Történelmi párhuzamát az ismétlődő mintázatokra építette az ÁSZ elnöke: a társadalmat és a történelmet egy fraktálhoz hasonlította, amelynek hasonló formái különböző léptékekben jelennek meg.
Érvelése szerint az elnyomó rendszerek kialakulásában az egyéni alkalmazkodásnak, hallgatásnak és megalkuvásnak is szerepe van. Ezzel összefüggésben a szabad társadalom alapját is az emberek mindennapi döntéseiben látta.
Magyar Péter korábban a távozását követelte
Nyílt intézményi vita előzte meg a mostani megszólalást. Magyar Péter az Állami Számvevőszék működését bírálta, különösen a kampányfinanszírozás ellenőrzése és az MNB-alapítványok ügye miatt.
Október elején a miniszterelnök Windisch távozását is követelte. Álláspontja szerint a szervezet nem látta el megfelelően a közpénzek ellenőrzésével kapcsolatos feladatát; ez a kormányfő értékelése, amelyet az ÁSZ visszautasított.
Windisch az államfőhöz fordult a bírálatok miatt
Baka András köztársasági elnöknek írt levélben kifogásolta Windisch a miniszterelnöki kijelentéseket. Úgy ítélte meg, hogy azok sértik az Állami Számvevőszék függetlenségét.
Hivatalának október 5-i közleménye szerint az ellenőrzések megállapításait igazolt tényekre és jogszabályokra alapozzák. Közölték azt is, hogy vizsgálataik eredményeiről a jogszabályoknak megfelelően tesznek majd közzé jelentéseket. Az intézmény ezzel a saját eljárásrendjére hivatkozva utasította vissza a politikai nyomásgyakorlásként értékelt megszólalásokat.
MNB-alapítványok: saját feljelentésére hivatkozott a számvevőszék
Külön hangsúlyt kapott az ÁSZ válaszában, hogy az MNB és alapítványának vizsgálatát maga a szervezet indította el. Szeptember 30-i közleményében azt írta: 2025-ben feljelentést tett az ügyészségen, majd nyilvánosságra hozta a jelentéseit.
Magyar Péter tehát az ellenőrző intézmény felelősségét és fellépésének megfelelőségét kérte számon, míg a számvevőszék a saját vizsgálataira és feljelentésére mutatott rá. Ez a közpénzek ellenőrzéséről szóló nézetkülönbség adja a konfliktus intézményi hátterét; az ünnepi beszéd személyes címzettjét azonban önmagában nem bizonyítja.
Felhasznált források