Fotó: Reuters
Hiába a bérfejlesztés, uniós összehasonlításban még nem vesszük fel a versenyt a legtöbb ország minimum fizetésével. Mindeközben a munkát vállalók közel egytizedét fenyegeti a szegénység – derült ki az Eurostat adataiból. Az atv.hu által megkérdezett szakértők más-más dolgot emeltek ki ezzel kapcsolatban: egyikük szerint a jövedelemszintet tekintve van előrelépés a szegénységből, annak ellenére, hogy az adórendszer pont az alsóbb rétegeket sújtja inkább, míg a másik úgy véli, a közmunka „duzzasztotta fel” a dolgozói szegénységet. Utóbbi elmondta: az emberek tömege, még ha nem is szegény, alig-alig van a szegénységi küszöb felett.
Hiába a munka, nem törvényszerű, hogy az megvéd a szegénységtől. Magyarországon a dolgozók tizedét fenyegeti a szegénység – világít rá egyik friss felmérésben az Eurostat. A munkanélküliek helyzete cudarabb: csaknem felük, 48,2 százalék számít szegénynek. Az Eurostat azt nézte: mekkora az egy főre jutó összes jövedelem medián értéke. Magyarul: az az összeg, amelynél az ország egyik fele többet, míg a másik kevesebbet kap. Szegénynek pedig az számít, aki a medián 60 százalékánál kevesebből él.
Egy másik jelentés már a minimálbéreket vizsgálta, szintén az Eurostat jóvoltából. Ebben – amely az uniós minimálbéreket veti össze – Magyarország a lista végén, hátulról az 5. helyet foglalja el a 445 eurós értékével.
Jól látszik tehát, hogy a bérek terén hazánk leszakadni látszik, még annak ellenére is, hogy komoly bérfelzárkóztatás lépett életbe egyes ágazatokban, a minimálbér mellett pedig a garantált bérminimum is emelkedő pályán halad. Itt fontos kiemelni: vásárlóerő-paritáson mérve az értékeket más a helyzet. Például a szlovákok 480 eurós minimálbére annyit ér ott, mintha nálunk 424 euró lenne a minimum juttatás. Igaz, így is több marad a zsebükben, hiszen egy ottani minimálbéresnek kevesebb, mint feleannyit kell adóznia, mint magyar sorstársának.
[LAPOZAS]
Forrás: Reuters
Emelkedő életszínvonal, vesztes szegények
A szegénységi mutatók és jövedelemszintek relatívak, pont azért, mert egy magyar ember a magyar viszonyokhoz képest lesz szegény vagy gazdag, nem Németországhoz vagy Kambodzsához képest – nyilatkozta Madár István az atv.hu-nak, majd hozzátette: „hogy tud-e kávét venni belőle, a német az valószínűleg tud, a magyar meg kevésbé”. A két felmérése kapcsán felmerül a kérdés: visszaszorítható-e a dolgozói szegénység a minimálbér emelésével vagy sem. A Portfolio vezető elemzője szerint definíciószerűen igen, amennyiben elérhető, hogy a minimálbéren, vagy a kicsivel felette dolgozók bérei emelkedjenek.
A MINIMÁLBÉR EMELÉSÉNEK LEHETNE EGY OLYAN HATÁSA, HOGY TÖBBEN ÉRJÉK EL A MEDIÁNJÖVEDELEM 60%-ÁT, ÉS EZÁLTAL ARRA IS KÉPES, HOGY A DEFINÍCIÓSZERŰ JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉGET ENYHÍTSE.
Kiemeli: a jelenlegi környezetben a minimum bérek emelésének kevesebb áldozata van a munkaerőhiány miatt.
Noha a 2008-as válságot követően nem alakult kedvezően a 2010-es évek eleje, de egy óvatos fordulat után a bérek elkezdtek emelkedni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az árak is emelkedtek, illetve a bérből is jelentős részt vonnak el adó formájában. A közgazdász szerint a jövedelemszinteket tekintve van előrelépés a szegénység irányából, ugyanakkor erősen áfa-alapú az adózásunk, ami a szegényebbeknek nagyobb adóterhet jelent, mint a gazdagoknak. Kiemeli a lineárissá vált személyi jövedelemadót is, amelynek köszönhetően „az első megszerzett forintunkat ugyanúgy adóztatjuk, mint a milliárdosok utolsó megszerzett forintját”. Eközben a világ nagy részén máshogyan működik a személyi jövedelemadó rendszere. A szegények kevésbé adóztatja, illetve a gazdaságnövekedés „győzteseinek” bérnövekedését tompítja. Ez megakadályozza azt is, hogy túlságosan kinyíljanak a jövedelemből fakadó különbségek. Összességében azonban úgy véli Madár István, hogy az utóbbi években emelkedett az emberek életszínvonala.
[LAPOZAS]Emberek tömege alig-alig „üti meg” a szegénységi küszöböt
Azóta növekszik a dolgozói szegénység, hogy „a közmunkát ilyen nagyon durván földuzzasztották” – ezt már Bass László mondta az atv.hu munkatársának, majd azzal folytatta: 2013 előtt 60-80 ezer közmunkás volt egy hónapban, ez tavaly felment 220 ezerre, most megint kicsit visszaesett, 180 ezernél tart. Annyit jelent ez szerinte, hogy a családfő dolgozik, és a család jövedelme messze leszakadt az átlagtól. Példát is hozott: van egy négytagú család, ahol a családfő közmunkába áll, és 80 ezer forintot visz haza havonta, az anya meg otthon van a gyerekekre vigyázva, akik után kapnak 30 ezer forintot. Ez a családra levetítve nettó 110 ezer forintot jelent egy hónapban – ami nem túl sok.
Ha megnézzük a szegénységi rátákat a szociológus szerint, azok stagnálnak, vagy kis mértékben javulnak. A közmunka arra jó, hogy nagyjából erre a szegénységi küszöbre hozza fel a családot. Hozzátette:
KORÁBBAN, HA VALAKINEK BEJELENTETT ÁLLÁSA VOLT, AKKOR SEM KERESETT JÓL, DE LEGALÁBB A SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖB FELETT VOLT.
A tömeges közmunkát megelőzően a munkanélküliek tábora erősítette a szegényeket, most viszont megjelentek azok, akik dolgoznak, és ennek ellenére sem keveredtek ki ebből az élethelyzetből.
Nagyok az egyenlőtlenségek Magyarországon, és úgy tűnik, hogy növekednek – emelte ki Bass László, mindezt azután, hogy elmondta: még mindig kevés információjuk van arról, hogyan is oszlanak el a jövedelmek, pedig ez kulcskérdés, magából a minimálbért taglaló adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Szerinte jellemző, hogy a felső jövedelmi tized „meglehetősen elszakad a társadalom egészétől”. A riasztó viszont az – emeli ki – hogy a középréteg alul csoportosul, vagyis sokan vannak, akik közel vannak a szegénység veszélyéhez. Itt olyan átlagemberről van szó, aki biztonságban éri magát, de kevés kell a „katasztrófához”. Kiemelte: az emberek tömege, még ha nem is szegény, alig-alig van a szegénységi küszöb felett. Olyannyira, hogy egy váratlan, negatív esemény könnyen bajba sodorhatja a családot.
atv.hu