Nem toldozgatásról, hanem teljes átszervezésről beszélt Hegedűs Zsolt
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt parlamenti meghallgatásán nem kisebb javításokat vázolt fel, hanem az egész magyar egészségügyi rendszer átalakításáról beszélt. Szerinte a jelenlegi ellátás alulfinanszírozott, túlzottan kórházközpontú, súlyos munkaerőhiánnyal küzd, és csak akkor lehet valódi változást elérni, ha egyszerre nyúlnak hozzá az alapellátáshoz, a kórházi struktúrához, a dolgozói bérekhez, a digitalizációhoz és a minőség-ellenőrzéshez.
Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged lehetnek a rendszer alapjai
A legnagyobb bejelentés a centrumkórházi rendszer terve volt. Hegedűs Zsolt nem egyetlen új óriáskórházban gondolkodik, hanem regionális központokban. A rendszer alapját Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged egyetemi klinikai központjai adnák, ezekben koncentrálnák a legösszetettebb, magas szakmai hátteret igénylő beavatkozásokat.
Székesfehérvár, Miskolc és Győr is kiemelt szerepet kaphat
A négy nagy egyetemi központ mellett több vidéki kórházat is fejlesztenének. A tervek szerint Székesfehérvár, Miskolc és Győr intézményei is fontos pillérei lehetnek az új rendszernek. A cél az lenne, hogy a betegek számára egyértelmű legyen, hol milyen szintű ellátást kaphatnak, és ne nekik kelljen a széteső betegutak között bolyonganiuk.
Célzott hubokkal csökkentenék a várólistákat
A centrumkórházak mellett Hegedűs úgynevezett célzott hubokról is beszélt. Ezeket meglévő kórházak mellé telepítenék, egyik fő feladatuk pedig a várólisták csökkentése lenne. A miniszterjelölt szerint több műtétet lehetne elvégezni, ha növekedne a termelékenység az egészségügyben, de ehhez pontosan fel kell mérni, hol hiányzik eszköz, ember, szervezés vagy finanszírozás.
164 alapellátási centrumot hoznának létre
A kórházi átalakítás mellett az alapellátás is komoly változás előtt állhat. Hegedűs Zsolt szerint 2030-ra akár 1500–2000 háziorvosi praxis is betöltetlen maradhat, ha nem történik gyors beavatkozás. A Tisza terve szerint országos módszertani intézetet és 164 alapellátási centrumot hoznának létre, ahol több szakember, több szolgáltatás és szervezettebb betegút jelenhetne meg.
Bérrendezés, segédápolók és fiatal orvosok
Hegedűs szerint az egészségügy megújítása nem képzelhető el a dolgozók nélkül. Külön beszélt a nem orvosi dolgozók bérrendezéséről, az orvosi bérek értékállóságának garantálásáról, valamint arról, hogy több segédápolóra lenne szükség. A tervei között szerepel ösztöndíj- és mobilitási program fiatal orvosoknak, országos munkaerő-tervezés, valamint az is, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapná korábban megvont jogköreit, és ismét kötelezővé tennék a kamarai tagságot.
Digitális egészségügy és független minőség-ellenőrzés
A miniszterjelölt a digitális egészségügyet az egyik legfontosabb kitörési pontnak nevezte. Az Egészségügyi Minisztériumban külön államtitkárság foglalkozna ezzel, az EESZT biztonságának megerősítését pedig kiemelt feladatnak tartja. Hegedűs független minőség-ellenőrzési hatóság létrehozásáról is beszélt, amely mérhető és átlátható kontroll alapján vizsgálná az ellátás színvonalát.
Szívhangrendelet, Covid-beszerzések és a nagy kérdés: honnan lesz pénz?
A meghallgatáson a kényes ügyek is előkerültek. Hegedűs Zsolt a szívhangrendeletről azt mondta, hogy ott „a szakmát megerőszakolta a politika”, és jelezte, hogy a kérdést újra napirendre vennék. A Covid-időszak beszerzéseit is vizsgálnák, köztük a lélegeztetőgép-beszerzések körülményeit. Korábban úgy fogalmazott: nem politikai haszonszerzés, hanem az igazság feltárása és a közbizalom helyreállítása a cél. A program évi 500 milliárd forint pluszforrással számolna, amelyet jobb beszerzésekből, visszaszerzett közvagyonból, uniós pénzekből és új költségvetési szerkezetből teremtenének elő.