Nyugdíjkorhatár emelés, korengedményes nyugdíj, NŐK 40+ program >> ez vár a MOST KÖZÉPKORÚAKRA!
Egy frissen megjelent MNB tanulmány a közelmúlt legfontosabb intézkedéseinek a nyugdíjrendszer jövőbeli egyenlegére gyakorolt hatását számszerűsíti egy mikroszimulációs modell segítségével, illetve bemutatja ezek hatását az implicit nyugdíjkötelezettségek állományára is.
A tanulmány főbb megállapításai:
A Berki Tamás-Palotai Dániel-Reiff Ádám által készített elemzés részletesen itt olvasható:
Egy frissen megjelent MNB tanulmány a közelmúlt legfontosabb intézkedéseinek a nyugdíjrendszer jövőbeli egyenlegére gyakorolt hatását számszerűsíti egy mikroszimulációs modell segítségével, illetve bemutatja ezek hatását az implicit nyugdíjkötelezettségek állományára is. A vizsgált intézkedések együttesen kb. 2060-ig csökkentették a nyugdíjrendszer hiányát, javították nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van.
Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt – egyelőre a meghozott intézkedések ellenére is egyre nagyobb hiányt mutat. A fejlett országok nyugdíjrendszereinek fenntarthatósága évtizedek óta foglalkoztatja a szakpolitikai elemzőket és döntéshozókat. A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések elsősorban az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai miatt merültek fel: miközben a gyermekvállalási hajlandóság fokozatosan csökkent és tartósan alacsony szinten maradt, a várható élettartam fokozatosan nőtt; emiatt egy folyamatosan zsugorodó nagyságú aktív népességnek kell eltartania a folyamatosan nö- vekvő méretű nyugdíjas populációt.
A közép-kelet-európai országok többségében a demográfiai folyamatok mellett a piacgazdaságba történő átmenet is hozzájárult a nyugdíjrendszerek fenntartható ságával kapcsolatos kételyek felmerüléséhez. A rendszerváltás után ugyanis az addig jellemzően folyamatos munkaviszonyban töltött egyéni életpályák – az aktív korú népesség munkapiaci aktivitásának általános csökkenése miatt – töredezetté váltak, amely tovább súlyosbította a nyugdíjrendszer szempontjából kedvezőtlen demográ-fiai folyamatok fenntarthatóságra gyakorolt hatását. Magyarországon a gazdasági válság 2008-as kitörése óta is számos alkalommal változott a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályozás.
Ezen változások többségének az volt a célja, hogy elősegítse a rendszer közép- és hosszabb távú fenntarthatóságát. Számos tanulmány született a szabályozásban bekövetkezett változások fenntarthatóságra gyakorolt hatásáról.
A nyugdíjrendszer közelmúltbeli változtatásai
A tanulmány az alábbi intézkedések nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását mutatja be:
1. Korhatáremelés. 2022-re a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik a korábbi 62-ről 65 évre mindkét nem esetében.
2. A magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása. 2011-ben a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagok 97%-a, mintegy 2,9 millió pénztártag lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Ennek következtében a visszalépők újra 100%-os állami nyugdíjjogosultságot szereztek, cserébe azért, mert a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíj-megtakarításaik visszakerültek az állami nyugdíjrendszerbe.
3. A korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőségek megszigorodása. A 2011- ben a munkapiaci aktivitás emelése érdekében hozott szabályok szerint 2013- tól teljesen megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba vonulási lehetőség, valamint jelentősen szigorodtak a rokkantnyugdíjazási feltételek. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálták a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb, de korábban rokkantnyugdíjasokká nyilvánítottak jogosultságát.
4. A „nők-40” szabály. 2012-től a legalább 40 szolgálati évvel rendelkező nők nyugdíjba vonulhatnak, függetlenül attól, hogy elérték-e a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. 2013 után ez maradt az egyedüli módja a korhatár előtti nyugdíjba vonulásnak.
Itt olvashatja a teljes tanulmányt >> http://www.mnb.hu