Eljárás indul Hatvanpuszta miatt, egy egész lavinát indíthat el
Újabb fejezet nyílt Hatvanpuszta ügyében: a Magyar Építész Kamara etikai-fegyelmi eljárást indított Taraczky Dániel, a hatvanpusztai beruházás tervezője ellen. A vizsgálatot Hadházy Ákos kezdeményezte, aki szerint a tervező szakmai felelőssége is felmerül a védett műemléki istállók elbontása miatt. Az ügy lavinát indíthat el a korábbi műemlékvédelmet megszegőkkel szemben.
Hatvanpuszta újra a figyelem középpontjába került
Hatvanpuszta évek óta az Orbán-családhoz kötött luxusberuházás egyik legismertebb szimbóluma. A birtok hivatalosan Orbán Győzőhöz, Orbán Viktor édesapjához kapcsolódik, az építkezés részletei azonban a nyilvánosságban régóta komoly vitákat váltanak ki. A Telex szerint Taraczky Dániel neve a Fejér Megyei Kormányhivatal műemlékvédelmi eljárásaiban „Orbán Győző képviseletében eljáró” építészként szerepelt, és a tervdokumentációkban is első helyen bukkant fel.
A mostani fordulatot az hozta, hogy a Magyar Építész Kamara Etikai-fegyelmi Bizottsága eljárást indított Taraczky ellen. Erről Hadházy Ákos számolt be, majd több lap is megírta. A kamara a konkrét, folyamatban lévő ügyről részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy ilyen eljárásról nem adhat tájékoztatást.
A panasz szerint műemléki érték sérülhetett
A beadvány középpontjában a műemléki istállók sorsa áll. Hadházy Ákos azzal érvelt, hogy a hatvanpusztai majorság területén álló védett istállók elbontása minden szakmai szabályt sérthetett. A Népszava összefoglalója szerint a politikus azt állítja: Taraczky Dániel építészként „társtettes” lehetett a műemléki épületek lerombolásában. Ez Hadházy álláspontja, nem jogerős hatósági megállapítás.
A Válasz Online korábban részletesen írt arról, hogy Hatvanpuszta nemcsak politikai botránykő, hanem műemléki szempontból is fontos helyszín. A birtok József nádor egykori mintagazdaságához kapcsolódó épületegyüttes volt, amelynek történeti értéke miatt nem mindegy, milyen módon alakították át.
Luxusterek, földalatti részek, száz vécé
Hatvanpuszta azért is vált országos üggyé, mert a megszerzett tervek alapján a beruházás jóval túlmutat egy átlagos majorsági felújításon. A Telex a HVG által megszerzett 2019–2022 közötti tervdokumentáció alapján arról írt, hogy a birtokra többek között klubhelyiséget, csillagvizsgálót, 32 fős étkezőasztalt, biliárdszobát, komornyiklakást, wellnessrészleget, kilenc apartmant, 200 fős rendezvénytermet, valamint 100 vécét és 45 tusolót vagy kádat terveztek.
A 444 ugyanezekről a tervekről azt írta, hogy a dokumentumokon Taraczky Dániel és cége, az Art1st neve is olvasható, a megrendelő pedig Orbán Győző Bálint, illetve az ő cégéhez köthető szereplő volt.
Ezek a részletek tették Hatvanpusztát a NER-korszak egyik legismertebb jelképévé. A közvéleményt nemcsak az érdekli, hogy pontosan milyen épületek készültek ott, hanem az is, miből, milyen engedélyekkel, milyen műemlékvédelmi döntésekkel és kik szakmai közreműködésével valósult meg a beruházás.
A tervező cége közben komoly állami megbízásokat nyert
Taraczky Dániel neve nemcsak Hatvanpuszta miatt került a hírekbe. A Telex szerint cége, az Art1st Design Studio Kft. 2022 és 2024 között legalább nettó 5,883 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket.
A 24.hu szintén arról írt, hogy Hadházy szerint Taraczky időközben jelentős állami megbízásokat kapott, például a Citadella és a Szabadság-szobor keresztjének megtervezéséhez kapcsolódó ügyekben is előkerült a neve.
Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de politikailag érzékennyé teszi az ügyet. Ha egy építész egy miniszterelnöki családhoz kötött, vitatott beruházás főtervezőjeként szerepel, miközben cége jelentős állami megbízásokhoz jut, akkor a nyilvánosság joggal vár átlátható válaszokat.
A lavina még csak most indulhat el
A kamarai etikai-fegyelmi eljárás nem büntetőeljárás. Nem bíróság, nem ügyészség, és önmagában nem mondhatja ki, hogy bűncselekmény történt. Arra viszont alkalmas lehet, hogy szakmai-etikai szempontból megvizsgálja: a tervező megsértette-e az építészi hivatás szabályait, különösen egy műemléki értékű beruházásnál.
Ha a kamara elmarasztaló döntést hoz, annak szakmai következményei lehetnek. Súlyos esetben fegyelmi szankció is felmerülhet, és egy ilyen döntés későbbi hatósági vagy politikai vizsgálatokban is hivatkozási ponttá válhat. Ha viszont a kamara nem talál szabálysértést, az Hadházy állításait gyengítheti.
A legfontosabb most az, hogy az eljárás folyamatban van. Nincs jogerős megállapítás, nincs végleges döntés, és nincs nyilvános kamarai indoklás. A politikai tét ettől még hatalmas, mert Hatvanpuszta nem egyszerű ingatlanügyként él a közbeszédben, hanem az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb szimbólumaként.