Orbán bűncselekményről beszélt, és későbbi következményeket ígért
Orbán Viktor megfenyegette Magyar Pétert – írta a Népszava. A bukott miniszterelnök a Tisza-kormány közjogi intézkedéseit bűncselekménynek nevezte, és burkoltan egy későbbi felelősségre vonást helyezett kilátásba.
Orbán szerint személyre szabott, visszamenőleges alkotmánymódosítással távolították el a köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróság elnökét, valamint kényszerítették ki a legfőbb ügyész távozását. Azt állította, hogy ezek az intézkedések a kizárólagos hatalom megszerzését szolgálják.
Ezután elhangzott az a mondat, amely miatt a megszólalást nehéz egyszerű jogi véleményként értelmezni:
„Ez bűncselekmény, aminek most nincs jelentősége, de akkor majd lesz, amikor visszaállítjuk a jogállamot.”
Orbán nem nevezte meg, pontosan melyik büntetőjogi tényállás valósult volna meg, kik lehetnek az elkövetők, és melyik konkrét döntést tartja törvénytelennek. Ehelyett kijelentette, hogy bűncselekmény történt, majd közölte: ennek a későbbiekben jelentősége és következménye lehet.
A politikai üzenet azonban nehezen érthető félre. A volt miniszterelnök azt közölte Magyar Péterrel és a Tisza vezetőivel, hogy amennyiben a Fidesz visszaszerzi a hatalmat, büntetőjogi elszámoltatásra számíthatnak.
Hogy ennek lenne-e valós jogi alapja, azt nem Orbán nyilatkozata dönti el. Egy alkotmánymódosítás lehet vitatható, megtámadható vagy politikailag bírálható, de ettől még nem válik automatikusan bűncselekménnyé. A büntetőjogi felelősség megállapításához nyomozásra, vádemelésre és jogerős bírósági ítéletre van szükség. Legalábbis abban a jogállamban, amelynek védelmezőjeként Orbán most megpróbál fellépni.
A Fidesz elnöke azt is állította, hogy az ellenzék vezetőinek felét kizárták a politikából, és megtiltották számukra, hogy a későbbiekben választáson induljanak. Szerinte ezzel felszámolták a demokráciát, mert már nem az emberek, hanem a hatalom dönti el, kire lehet szavazni.
Orbán Magyarországot az „új Venezuelának” nevezte, csak éppen olajvagyon nélkül. Fegyveres rendőrökről, ellenzéki pártok lerohanásáról és dél-amerikai önkényuralmi mintákról beszélt. Azt állította, hogy a hatósági intézkedések politikai üldözést, a személycserék puccsot, az elszámoltatási kísérletek pedig diktatúrát jelentenek.
Arról már kevesebb szó esett, hogy az érintett eljárásoknak van-e törvényi alapjuk, milyen bizonyítékokra támaszkodnak, és milyen jogorvoslati lehetőségek állnak az érintettek rendelkezésére. A Fidesz ezzel már előre politikai bosszúnak próbálja minősíteni mindazt, ami a korábbi rendszer ügyeinek feltárásából következhet.
„Közülünk jött” – Orbán személyes támadást intézett Magyar Péter ellen
Orbán Magyar Péterről azt mondta: „Közülünk jött, és ez akkor is igaz, ha mindig is a Fidesz legrosszabb részéhez tartozott.”
A kijelentésből egyszerre érződik sértettség és távolságtartási kísérlet. Magyar Péter valóban a NER intézményi világából érkezett, a Fidesz számára azonban éppen ez jelenti az egyik legnagyobb problémát: ismeri a rendszer működését, szereplőit, belső nyelvét és védekezési reflexeit.
Orbán most úgy próbálja leválasztani magáról egykori emberét, mintha Magyar mindig is idegen test lett volna a Fideszben. Csakhogy hosszú éveken át elfogadták, kinevezték és a rendszer részeként kezelték. Amíg bent volt, láthatóan nem zavarta őket, hogy a „legrosszabb részhez” tartozik. Ez csak azután vált problémává, hogy szembefordult korábbi politikai közegével, majd választási vereséget mért a Fideszre.
Orbán megszólalása túlment a Tisza-kormány egyszerű politikai bírálatán. Nem csupán azt mondta, hogy a döntések alkotmányellenesek vagy politikailag elfogadhatatlanok. Bűncselekményről beszélt, és egy későbbi időpontra ígért következményeket.
Ez már nem kizárólag a jogállamért aggódó ellenzéki vezető hangja, hanem egy visszatérésre készülő pártelnöké, aki előre közli politikai ellenfeleivel, hogy számon tartja őket, és egy esetleges hatalomváltás után felelősségre vonást kezdeményezhet velük szemben.
A Fidesz közben folyamatosan azt állítja, hogy a Tisza politikai utasításokat ad a hatóságoknak. Ehhez képest Orbán nyilvánosan jelentette be, hogy egy későbbi hatalomváltás után büntetőjogi jelentőséget kaphatnak a jelenlegi vezetés döntései.
A különbség Orbán értelmezésében feltehetően az, hogy amikor ő ígér elszámoltatást, azt a jogállam helyreállításának nevezi. Amikor viszont az általa korábban irányított rendszer ügyeit vizsgálják, azt Venezuelához és politikai diktatúrához hasonlítja.
Orbán Viktor tehát nemcsak Magyar Péternek üzent. Egyúttal azt is megmutatta, hogyan képzeli el a jogállam későbbi helyreállítását: előre megnevezett bűnösökkel, beígért következményekkel és egy olyan pártelnökkel, aki már az eljárások megindítása előtt közölte, kit tart felelősnek.