Indítvány érkezett Orbán Viktor és három másik érintett ügyében
Újabb, komoly jogi fordulatot vehet az ukrán pénzszállítók ügye: Horváth Lóránt, az érintettek ügyvédje indítványozta négy személy gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét, valamint letartóztatásuk indítványozását. Az ügyben Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató, valamint dr. Demeter Tamás volt NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes neve is felbukkan. A 24.hu birtokába került indítvány szerint az ügyvéd a lépést 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és kényszervallatás bűntette miatt kezdeményezte. Az indítványban szereplő jogi érvelés szerint halmazati büntetésként akár kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés is szóba kerülhet. Fontos ugyanakkor, hogy az indítvány önmagában még nem jelent sem gyanúsítást, sem letartóztatást, hanem egy ügyvédi kezdeményezés, amelyről az illetékes hatóságoknak kell dönteniük.
A kiszivárgott irat és a négy név szerepe
Az ügy hátterében egy csütörtöki, a 444 által ismertetett állítólagos ügyészségi dokumentum áll, amelyben több olyan személyt neveztek meg, akik a pénzszállítók ügyében a sajtóban megjelent információk szerint lényegi döntéseket hozhattak vagy utasításokat adhattak. A dokumentumban Orbán Viktor volt miniszterelnök mellett Farkas Örs, Hajdu János és dr. Demeter Tamás neve is szerepel. A 444 megkeresésére a Legfőbb Ügyészség nem cáfolta az irat valódiságát, ugyanakkor azt sem közölte egyértelműen, hogy pontosan mi lett a dokumentum sorsa a szervezeten belül. Az ügyvéd indítványa éppen erre az állítólagos iratra és a sajtóban megjelent értesülésekre épül. Az indítványban külön hangsúlyozzák, hogy a nyomozásnak nem politikai állításokat, hanem büntetőjogi felelősséget kell tisztáznia. A beadványban ez a mondat is szerepel: „A sajtóinformáció lényege nem pusztán politikai értékítélet, hanem olyan konkrét, ügyészségi megállapítás, amely szerint a büntetőjogi felelősség tisztázásának elsődleges eszköze az utasított személyek vallomása lehet”. A dokumentum szerint ezért azt kell vizsgálni, hogy kik döntöttek az intézkedésről, kik adtak utasítást, és milyen jogi alapja volt a pénzszállítók elfogásának, előállításának, kihallgatásának, fogva tartásának, majd kitoloncolásának.
A jogi kérdés: volt-e valós büntetőeljárási indok
Az indítvány egyik központi kérdése az, hogy az ukrán pénzszállítókkal szembeni fellépés valódi büntetőeljárási indokon alapult-e, vagy a hatósági intézkedés mögött politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek állhatott. Az ügyvéd szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, hogy március 5-én és az azt követő órákban pontosan milyen döntések születtek, mely hatóságok egyeztettek egymással, ki határozta meg az akció időpontját és módját, illetve mikor és milyen alapon korlátozták a pénzszállítók személyi szabadságát. A beadvány szerint különösen fontos feltárni, hogy volt-e olyan pont az elfogás, előállítás, kihallgatás, fogva tartás vagy az országból történő eltávolítás folyamatában, amikor a személyi szabadság korlátozása elvesztette vagy nélkülözte a törvényes alapját. Az indítványban változtatás nélkül ez áll: „A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai”. A beadvány ezen túl azt is rögzíti: „Amennyiben ugyanis a személyi szabadságtól való megfosztás, az előállítás, a kihallgatás, a fogva tartás vagy az országból való eltávolítás nem a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján történt, hanem előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként, úgy megvalósult a jogellenes fogvatartás bűntette”. Vagyis az ügyvéd szerint a nyomozás tétje az, hogy egy szabályos hatósági eljárás történt-e, vagy olyan döntéssorozat, amely mögött nem volt meg a szükséges törvényes alap.
Az indítvány szerint a bizonyítékok védelme is kulcskérdés
A beadvány nemcsak a személyi felelősség vizsgálatát sürgeti, hanem azt is, hogy a hatóságok tárják fel az érintett szervek közötti kommunikációt, az utasítások útját, a döntéshozatali mechanizmust, az operatív egyeztetéseket, valamint az intézkedések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi okirati és elektronikus bizonyítékot. Az ügyvéd szerint csak ezek együttes értékelése alapján dönthető el, hogy a feltárt cselekmények kizárólag társtettesi vagy bűnsegédi együttműködés keretében valósultak-e meg, vagy akár a Büntető Törvénykönyv bűnszervezetre vonatkozó feltételei is vizsgálhatók. Az indítvány indoklása szerint éppen ezért merülhet fel az őrizetbe vétel és a letartóztatás indítványozásának kérdése is, mert a bizonyítás sikeres lefolytatását külső befolyásolás nem veszélyeztetheti. A beadvány ezt így fogalmazza meg: „Mindezekre figyelemmel megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése, amely indokolttá teheti az őrizetbe vétel alkalmazását, valamint – a nyomozás során feltárt konkrét adatok függvényében – a letartóztatás elrendelésének indítványozását is. E kényszerintézkedések célja nem a büntetés előrehozott végrehajtása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy a bizonyítás törvényes keretek között, befolyásmentesen és hiánytalanul lefolytatható legyen, valamint a nyomozás eredményét semmilyen külső beavatkozás ne veszélyeztesse”. Az ügy tehát továbbra is nyitott: az indítvány megtörtént, de a következő lépés az illetékes hatóságok döntése lesz arról, hogy a beadvány alapján indul-e újabb eljárási cselekmény az érintett személyekkel szemben.