Orbán Viktor vasárnap este a Hír TV Bayer Show című műsorában beszélt a Fidesz választási vereségéről, Magyarország gazdasági helyzetéről és az Európai Unióhoz fűződő viszonyról. A volt miniszterelnök egyik legfontosabb kijelentése az volt, hogy saját megítélése szerint kormányzása végén nem tudott olyan gazdasági eredményt felmutatni, amely elegendő lett volna a választók megtartásához.
Orbán szerint a gazdasági teljesítmény is hozzájárult a vereséghez
A Fidesz elnöke a műsorban arról beszélt, hogy a 2024 és 2026 közötti időszakban kell keresni a választási vereség okait. Saját felelősségét is szóba hozta, és egyértelműen fogalmazott:
„Nem tudtam gazdasági sikert szállítani”
Orbán szerint a Tisza Párt olyan politikai lehetőséget kínált a választóknak, amelyre ebben a helyzetben fogadókészség mutatkozott, és állítása szerint ez is szerepet játszhatott a választás eredményében.
A volt kormányfő úgy fogalmazott, hogy a jobboldal számára a vereséget nem lehet más módon feldolgozni, mint egy későbbi választási győzelemmel. Szerinte addig fel kell készülni arra az időszakra, amikor a választók ismét nyitottá válhatnak a Fidesz üzeneteire.
„Nekem, mint volt miniszterelnöknek, nem dolgom, hogy azokhoz az emberekhez beszéljek, akik most nem akarnak engem hallani, ők engem most elküldtek”
– mondta.
„Visszagyarmatosításról” beszélt, Brüsszelt is bírálta
Az interjú jelentős része Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról szólt. Orbán Viktor szerint az ország jelenleg egy olyan korszakot él, amelyben külső szereplők egyre nagyobb befolyást próbálnak szerezni.
„Amiben most élünk, az a visszagyarmatosítás korszaka”
– fogalmazott.
Értelmezése szerint ennek egyik eszköze az eladósítás, ezért úgy véli, hogy egy szuverén Magyarországnak folyamatosan csökkentenie kellene az államadósságát. Másik fontos területként az energetikát említette, és azt állította, hogy Magyarország független energiarendszere is veszélybe került.
„Minden stratégiai ágazatunk veszélyben van”
– jelentette ki.
Orbán a külpolitika kapcsán szintén erősen bírálta Brüsszelt. Azt mondta:
„Ezért nincs külpolitikánk sem. Egy gyarmatnak nincs önálló külpolitikája”
A volt miniszterelnök szerint Magyarországnak a nyugati szövetségi rendszer részeként is fenn kell tartania a jó kapcsolatokat a keleti országokkal. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország helye Nyugaton van, földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a Keletet sem.
Az euróról és az uniós pénzekről is kemény állításokat tett
Orbán Viktor az euró magyarországi bevezetését is bírálta. A műsorban azt állította, hogy szerinte 2030-ig nem reális a közös európai fizetőeszköz bevezetése.
„Az euró bevezetése egy fedősztori. Egy kódnyelv. Az a megszorításokat jelenti”
– mondta.
Ez Orbán politikai értékelése, a műsorban idézett kijelentésből önmagában nem következik, hogy az euró bevezetése automatikusan megszorításokat jelentene.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban ugyancsak erős állításokat fogalmazott meg:
„Minden, az Európai Unióból jövő összeg 80 százaléka visszamegy. De az EU-s pénzek ügye része a Tisza–Brüsszel-paktumnak”
A Fidesz elnöke azt állította, hogy Brüsszel politikai támogatást nyújtott a Tiszának a korábbi magyar kormány leváltásához. A megadott forrás ezt Orbán Viktor állításaként ismerteti, nem pedig bizonyított tényként.
Orbán emellett arról is beszélt, hogy szerinte a választási kampányban német, francia és brit titkosszolgálatok is tevékenykedtek. Állítása szerint ennek részeként kerülhettek nyilvánosságra politikai szereplők közötti beszélgetések.
A korrupciós ügyekről és az új kormány intézkedéseiről is beszélt
A volt miniszterelnök visszautasította a korábbi kormányzati döntésekkel kapcsolatos korrupciós vádakat.
„A korrupciós vádakról azt tudom mondani, hogy az általam ismert ügyek, az abban hozott kormányzati döntések kivétel nélkül szabályszerűek és célszerűek voltak”
– jelentette ki.
Az interjúban szóba került Vitézy Dávid is, akit Orbán „a németek emberének” nevezett. Beszélt továbbá a gödi Samsung-gyár körüli korábbi vitákról, valamint az általa „Zsolt bácsi-ügyként” említett témáról.
A jelenlegi politikai helyzetről úgy vélekedett, hogy a választók egy része egyelőre bizakodó az új kormánnyal kapcsolatban.
„ők egy reménybuborékban vannak, nekem nincs hitelem náluk.”
Orbán szerint később változhat a közhangulat, de azt mondta, jelenleg nem kívánja mindenáron megszólítani azokat, akik a választáson a Fidesz ellen döntöttek.
Jogi és politikai felelősséget helyezett kilátásba egy későbbi Fidesz-kormány esetére
Orbán Viktor az új kormány működését is élesen támadta. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt „ÁVH-nak” nevezte, Bús Balázst pedig politikai fogolyként említette.
„Ami most van az agresszív újkommunista kormányzás”
– jelentette ki.
Azt is közölte, hogy ha a Fidesz később ismét kormányra kerül, azoknak, akik az általa bírált hivatal munkájában részt vesznek, szerinte pénzügyi és jogi felelősséget kell vállalniuk. Ez jelenleg Orbán Viktor politikai álláspontja és egy jövőbeli lehetőségre vonatkozó kijelentés, nem pedig már meghozott jogi döntés.
A Fidesz elnöke összességében úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy pártjának fel kell tárnia a vereség okait, újra kell építenie a választói bizalmat, és készen kell állnia arra, ha a politikai hangulat később megváltozik. Saját korábbi kormányzásának egyik legfontosabb problémájaként egyértelműen a gazdasági eredmények hiányát nevezte meg.