Hétfőn jön a nagy politikai fordulat
Jövő héten kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés, és a napirend alapján a magyar politika egyik legfontosabb hete következik. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn és kedden is napirend előtti felszólalást tart, a legnagyobb figyelem azonban az Alaptörvény 17. módosításáról szóló hétfői szavazásra irányul. Ha a Tisza kétharmada elfogadja a csomagot, azzal nem egyszerű törvénymódosítás történik, hanem az Orbán-rendszer közjogi maradványainak egyik leglátványosabb bontása indulhat el. A rendkívüli ülés hétfőn 13 órakor kezdődik, Magyar Péter pedig 20 perces időkeretben szólalhat fel napirend előtt. Ezután interpellációk, azonnali kérdések és felszólalások következnek, majd a Parlament rátér a hét politikailag legsúlyosabb pontjára: az Alaptörvény 17. módosítására. Hallerné Nagy Anikó, az Országgyűlés alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a képviselők előbb lefolytatják a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját, majd szavaznak az indítvány elfogadásáról. Ez lesz az a pillanat, amelyre hetek óta készül a kormányoldal, és amelytől a Fidesz-KDNP ellenzékben politikai földrengést remél.
Az Alaptörvény 17. módosítása nem apró javítás
A Tisza szerint közjogi nagytakarításról van szó. A Fidesz szerint alkotmányos önkényről. A választók hétfőn azt láthatják majd, hogyan néz ki, amikor a kétharmad már nem Orbán Viktor kezében van. A módosítás körül nem véletlenül forr a levegő, mert a csomag több olyan pontot tartalmaz, amely az Orbán-korszak hatalmi szerkezetének érzékeny részeit érinti. A legnagyobb politikai vihart Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése váltotta ki. A javaslat ezen része a benyújtott módosítók után is változatlan maradt, vagyis a Tisza továbbra is kitart amellett, hogy az államfői intézménynél is új lapot kell nyitni. A csomag része a 12 éves képviselői mandátumkorlát, az Alkotmánybíróságnál bevezetendő 70 éves korhatár, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, valamint a sarkalatos törvények körének csökkentése is. Ez nem kozmetika. Ez nem apró pontosítás. Ez az a csomag, amelynek célja a Tisza szerint az, hogy az előző rendszer ne tudja választási vereség után is az intézményekben, alapítványokban, kinevezésekben és bebetonozott szabályokban továbbélni saját hatalmát.
Magyar Péter személyesen viszi be az üzenetet
A héten Ruff Bálint miniszterelnök-helyettesként képviselte a kormányfőt a parlamenti üléseken, jövő héten azonban a tervek szerint Magyar Péter személyesen is jelen lesz. Ez önmagában jelzi, hogy a kormány nem egyszerű ügymenetként kezeli a hétfői szavazást. Magyar Péter hétfői felszólalása várhatóan nem pusztán napirend előtti beszéd lesz, hanem politikai keretezés: annak kimondása, hogy a Tisza szerint miért van szükség az Alaptörvény 17. módosítására, és miért tekintik ezt a kormányváltás egyik legfontosabb vállalásának. A miniszterelnök kedden is felszólal majd, szintén 20 perces időkeretben. Vagyis a kormányfő két egymást követő napon is személyesen próbálhatja uralni a parlamenti napirendet és a nyilvánosságot. Ez üzenet a Fidesznek is: nem háttérben intézett jogászkodás következik, hanem nyílt politikai ütközet. A Fidesz-KDNP korábban jelezte, hogy nem vesz részt az Alaptörvény-módosítás részletes vitáján és a zárószavazáson sem. A volt kormánypárt ezt elvi tiltakozásként próbálja bemutatni, mondván: nem akar asszisztálni egy szerintük jogállamiság elleni támadáshoz. Csakhogy a bojkott visszás helyzetet teremt. Ha a Fidesz valóban történelmi súlyú veszélyt lát a csomagban, akkor a parlamenti vita lenne az a hely, ahol pontról pontra szét lehetne szedni a Tisza érveit. Ehelyett a kivonulást választják.
Hétfőtől tényleg új világ kezdődhet
A rendkívüli ülés kedden 9 órakor folytatódik. A napirend szerint először az adótörvények egyes módosításairól szavaznak, majd egy magyar–szlovák szénhidrogén-szállítóvezetékekről szóló megállapodás, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása is terítékre kerül. Ezután bizottsági tisztségviselőket és tagokat választanak, majd viták következnek. Vagyis a hétfői alkotmányos csúcspont után kedden sem áll meg a parlamenti gépezet. Ez pontosan illeszkedik ahhoz a tempóhoz, amelyet a Tisza-kormány az elmúlt hetekben diktál: közmédia-átalakítás, állami cégek vezetőcseréi, kekvák rendezése, vagyonvisszaszerzés, költségvetési leltár, és most az Alaptörvény 17. módosítása. A mostani rendkívüli ülés nemcsak egy parlamenti esemény lesz a sok közül. Hétfőn eldőlhet, hogy a Tisza kétharmada képes-e átvinni azt a közjogi csomagot, amelyet a kormányváltás utáni új korszak egyik alapkövének szán. A Fidesz szerint ez rombolás. A Tisza szerint helyreállítás. Az egyik oldal politikai bosszút lát, a másik elszámoltatást és intézményi megtisztítást. Ha az Alaptörvény 17. módosítása átmegy, akkor a magyar politika új szakaszba lép: a régi rendszer lebontása többé nem ígéret lesz, hanem jogi valóság. Hétfőn tehát nem egyszerűen arról döntenek, hogyan módosul egy alkotmányos szöveg. Arról döntenek, hogy Magyar Péter kormánya valóban hozzá mer-e nyúlni azokhoz a pillé